Otthoni munkavégzés: nemzetközi kitekintés

2021. 03. 09., 19:00

A Niveus Consulting Group és nemzetközi hálózatának (DFK International) társirodáival közös, home office támogatásokra vonatkozó régiós összehasonlítása alapján kiderül, hogy a juttatások tekintetében rendkívül vegyes a kép. Egyes országokban komoly támogatási programokat dolgoztak ki a Covid hatására, míg máshol semmi nem történt ezzel kapcsolatosan. Magyarország az elsők között lépte meg, hogy egy bizonyos összeg erejéig adómentes az otthoni munkavégzés támogatása.

A home office szabályzása és a támogatási programok kidolgozása különösen nagy figyelmet kapott sok országban a jelenlegi járványügyi helyzetben – emelte ki Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.

Magyarországon a Kormány legfrissebb, releváns 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelete a home office-ra vonatkozóan annyit tartalmaz csupán, hogy „A Kormány felkéri a gazdaság szereplőit, hogy törekedjenek a gazdaság működtetése során az otthoni munkavégzés jogintézményének alkalmazására.”

A home office szabályozására a járványhelyzet idejére még tavaly novemberben elfogadott 487/2020 (XI. 11.) számú kormányrendelet eltérést enged a távmunka vonatkozásában a Munka Törvénykönyvében (Mt.) jelenleg is érvényes szabályozásától, tehát a felek szabadon meghatározhatják az otthoni munkavégzés kereteit. Ennek azért van jelentősége, mert a rendelet nélkül a távmunka szabályai csak azokra a munkavállalókra vonatkoznak, akik kizárólag otthonról dolgoznak, a részben irodából, részben otthonról végzett munka kereteit az Mt. jelenleg nem szabályozza.

Fontos volt továbbá, hogy novembertől – de egyelőre csak a veszélyhelyzet végéig – lehetővé tették a cégeknek a home office adómentes támogatását havi szinten a minimálbér 10 százalékának megfelelő összegig (jelenleg 16 740 forintig).

A rendelet szerint „a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak” nyújtható az adómentes támogatás. Mivel az Mt. szerint elvileg a munkaszerződést írásba kell foglalni és azt csak írásban lehet módosítani, ezért a támogatás nyújtásához mindenképpen legalább egyszer találkoznia kell a munkáltatónak és a munkavállalónak, hogy írásban is sor kerüljön a munkaszerződés módosítására, különben a NAV kifogásolhatja a költségtérítés adómentességét – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos

Magyarországon az adómentes támogatás mellett a munkáltatónak biztosítania kell továbbá a munkavégzéshez szükséges tárgyi és infrastrukturális feltételeket is, tehát adott esetben a dolgozó által használt laptop, az egészséges ülőmunkát biztosító „irodai” szék és az internet-hozzáférés is ezek közé sorolható.

Mi a helyzet a régióban?

Ausztriában 2021. február 24-én vezettek be speciális rendelkezéseket. Ennek keretében a munkavállalók évente 300 euró összegig (ha a költség ezt meghaladja, akkor a következő években egészen 2023-ig) költségelszámolásra jogosultak az éves adóbevallásukban különféle munkavégzést támogató eszközök (íróasztal, forgószék, asztali lámpa, stb.) beszerzésére. Fontos, hogy olyan írásbeli megállapodásra van szükség, amely legalább 26 nap otthoni munkavégzést ír elő.

Egyúttal a munkáltató euró EUR home office támogatást is nyújthat adómentesen a munkavállalók részére (3 euró/nap), illetve természetesen a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított eszközök (laptop, monitor, nyomtató, mobiltelefon) után sem kell adót fizetni. A fenti szabályok egyelőre 2023-ig érvényesek.

Romániában is idén januárban vezették be az otthoni munkavégzési támogatást. Ez alapján 2021. januárjától a munkáltatók arányosan (tehát az otthon töltött napok arányában) havi 400 lej (kb. 30 000 forint) összegig adómentesen biztosíthatnak juttatást a rezsiköltségekre és eszközbeszerzésre.

Csehországban külön speciális home office juttatások nem léteznek, de a munkavégzéssel összefüggésben felmerülő költségek megtérítése és a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított eszközök (laptop, monitor, nyomtató, mobiltelefon) juttatása itt sem keletkeztet jövedelmet a munkavállalónál.

Horvátországban és Szerbiában nincs az otthoni munkavégzés kapcsán speciális támogatási rendszer, és egyelőre nem is várható ilyen bevezetése.

Németországban már a 2020-as év után is napi 5 euróig (egy évben összesen 120 napra, azaz összesen 600 euró összegben) a munkavállalók adókedvezményre jogosultak. A programot a jelenlegi tervek szerint 2021 végéig kívánják fenntartani.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS