Mire vágytak 2021-ben a pályakezdő fiatalok?

2022. 01. 05., 13:08

Pozitív munkahelyi légkör, támogató vezetők és egyértelmű előrelépési lehetőségek – ezeket keresik ma leginkább a pályakezdők, ha munkahely választásról van szó! A Covid-19 harmadik hulláma jelentős változásokat hozott a fiatal munkakeresők preferenciáiban. Több stabilitást és figyelmet, kevesebb rugalmasságot és kihívást keresnek a pályakezdők.

A Zyntern.com Állásportál 2021-ben negyedik alkalommal végzett országos kutatást, amelynek fókuszában a fiatalok (16–28 éves korosztály) munkaerő-piaci preferenciáinak vizsgálata állt. A kutatás 2021. áprilisában zárult és több, mint 4000 fiatal töltötte ki a 30+ kérdéses kérdőívet. A legfrissebb kutatásban 15 szakterület képviselőitől érkeztek válaszok, több, mint 40 felsőoktatási és 20+ felnőtt szakképzési intézmény hallgatóitól. A kutatás kérdései többek között kitértek a fiatalok munkahely-választási tényezőire, hosszú távú terveire, pályakezdő fizetési igényükre és a legvonzóbb munkaadókra

Az összes kitöltő válaszainak összesítése alapján 2021-ben a pozitív munkahelyi légkör a legfontosabb szempont a fiataloknak, ha munkahely választásról vagy elköteleződésről van szó. A nyitott, támogató vezető mellett a cégen belüli előrelépési lehetőségek, a gyakornokokhoz való támogató hozzáállás és a munkahelyi infrastruktúra tartozott az elsődleges preferenciák közé. Utóbbi szempont felértékelődött a COVID-19 megjelenését követő, jelentős home-office munkavégzés miatt. Ezeken felül pedig olyan egyéb szempontok is megnevezésre kerültek, mint az empátia, transzparencia és bizalom. 

A koronavírus hatására jelentősen változtak a fiatalok munkahely-választási szempontjai. A munkahelyi légkör az előző évek középmezőnyéből került a legelső helyre, a korábbi évek sláger kívánsága, a rugalmas munkaidő épphogy csak a top 10 preferencia közé került, a megfelelő infrastruktúra jelentősége pedig még a változatos feladatokat is megelőzte. 

A korábbi évekhez képest változás továbbá, hogy a cég hírneve, a CSR tevékenységek és a fizetés mértéke előrébb került a preferencia listán, míg a nemzetközi környezet hátrébb. A kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalok a felelősségteljes, önálló munkavégzést, valamint a kreatív kibontakozást részesítik előnybe az egyértelmű, nem nagy felelősséggel járó feladatokkal szemben.

Érdekesség továbbá, hogy míg a 2020-as és 2019-es kutatásban a rugalmas munkavégzés és a valódi szakmai feladatok iránti igény dobogós helyen végzett a preferencia sorrendben, a 2021-es eredmények alapján ezek hátrébb sorolódnak.

Vidék és főváros

Válaszaik alapján mind a két csoport számára a munkahelyi légkör a top preferencia, a vidéki kitöltők valamivel nagyobb arányban jelölték „nagyon fontos” szempontnak. Mindkét csoport esetében utolsó három helyre szorult a cég hírneve, a nemzetközi környezet és az egyértelmű, kiszámítható feladatok.

A fővárosi fiataloknak azonban fontosabb a gyakornokokhoz való támogató hozzáállás, a változatos és szakmailag kihívó feladatok, valamint a rugalmas munkavégzés. A vidéki pályakezdők számára pedig jelentősebb munkahely-választási tényező a fizetés mértéke, a munkahely infrastruktúrája és a szervezet lokációja. Érdekesség, hogy a rotációs programok népszerűbbek a vidéki kitöltők körében, a nemzetközi környezet pedig hívogatóbb a budapestieknek.

Nők és férfiak

Legkevésbé jelentős szempontok mindkét nem esetében a cég hírneve, a nemzetközi környezet és az egyértelmű, nem nagy felelősséggel járó feladatok. Annak ellenére, hogy a nők átlagosan magasabb arányban társítottak 5-ös vagy 6-os értéket az egyes tényezőkhöz, a fizetés mértékének és a munkahely infrastruktúrájának megítélése szinte teljesen megegyezett a férfi és női válaszadók között. A fizetés mértéke egyébként szintén előkelőbb helyen végzett, mint a 2020-as kutatásban.

A kérdőívet kitöltők válaszai alapján a munkahelyi légkör, a nyitott támogató vezetők és a gyakornokokhoz való támogató hozzáállás fontosabb szempontok a női kitöltők számára. A nemzetközi lehetőségek és az egyértelmű, kiszámítható feladatok pedig a férfi megkérdezettek válaszaiban végeztek magasabb pontszámmal. A legjelentősebb különbség a nemek válaszai között a vállalat természetvédelmi törekvései kapcsán látható. Erre a nők átlagosan 4,3 pontos, míg a férfiak 4,0 pontos értékelést adtak. Tehát ebből is látszik, hogy a női kitöltőknek a CSR tevékenység hangsúlyosabb szempont, mint férfi társaiknak. 

Szakterületek

Az egyes szakterületek munkakereső fiataljainak prioritás sorrendjei eltérnek. A jogi és államtudományi szakterületek tanulói számára az legfontosabb szempont a támogató vezetők. A fizetés mértéke az átlagnál fontosabb szempont az IT-sok számára, amíg a mentorprogramok és a munkavégzéshez szükséges tréningek és képzések az átlagnál kevésbé jelentős tényezők. Műszaki és mérnöki területeken tanuló és frissen végzett fiatalok számára a nemzetközi előrelépési lehetőség és a napi munkavégzéshez szükséges képzések az átlaghoz képest nagyobb prioritásúak. Válaszaik alapján a társadalomtudományisoknak a munkáltatójuk CSR és környezetvédelmi tevékenységei az átlaghoz képest kiemelten fontos szempontok. A gazdaságisok számára rugalmas munkaidő, a rotációs programokon való részvételi lehetőség és a cég hírneve az átlagnál fontosabb. Művészeti területeken kifejezetten fontos prioritás a fiatalok számára munkahely választásnál az innovációra való lehetőségek és nyitottság. 

A szakterületek részletes munkavállalói preferenciái „A Nagy Pályakezdő kutatás 2021” című összefoglaló riportban tekinthető meg. A kutatásban pályakezdők bérigénye, a legvonzóbb munkaadók és az első munkahelyen tervezett idő eltöltésének részletes ismertetése is megtalálható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-28 20:10:00
„Akkor tudjuk felsővezetőként újra energizálni a munkatársakat, ha emberként is jelen vagyunk, és tudunk közösséget építeni magunk körül, egy olyan közösséget, ami megtartja, segíti, nem csak szakmailag, hanem lelkileg, mentálisan is a munkavállalókat. Újra kell tölteni a biztonság- és bizalomtankjaikat, mert csak feltöltődve lesznek lelkesíthetőek és ambiciózusak a változásra, a transzformációra” – írja Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS