Itt a törvénytervezet: így újul meg a szakképzés

A gazdaságvédelmi javaslat célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, egyre jobban képzett, felkészült fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére. Osztrák mintára jobb, rugalmasabb, gyakorlatiasabb lesz a szakképzés, emelkedik a szakképzésben oktatók bére, ösztöndíjakat kapnak a szakképzésben tanulók.

A kormány célja a magyar gazdaság teljesítmények megőrzése és a teljes foglalkoztatás elérése, ennek érdekében számos célzott intézkedés történt az elmúlt években. Most újabb, a szakképzést erősítő lépést teszünk. A törvényjavaslat a Szakképzés 4.0 stratégiában meghatározott célok jogszabályi alapjait teremti meg. A hazai szakképzést osztrák minta alapján erősítjük meg, egyszerűbb, átláthatóbb, gyakorlatorientáltabb lesz a szakképzés. A törvényjavaslat benyújtását egyéves egyeztetés-sorozat előzte meg a gazdasági szereplők, szakképzési intézményfenntartók, érdekképviseleti szervek képviselőivel a Szakképzési Innovációs Tanács és az ágazati készségtanácsok keretében. Az innovációs minisztérium ezután is folytatja a párbeszédet az érdekeltekkel.

A javaslat szerint a 2020/2021-es tanévtől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. A technikum a minőségi szakmai oktatás helyszíne. Az ötéves képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Ezekből a közismereti tantárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás. A technikumban érettségizőnek nem kell ötödik érettségi tantárgyat választania, mivel a szakmai vizsga – emelt szintű vizsgaként – beszámít az érettségi tantárgyai közé. Az öt év elvégzése után a tanuló egyszerre kapja kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet. A megszerezhető technikus szakképzettség középvezetői szintű ismereteket biztosít. Az itt végzettek jelentős előnyt élveznek majd a felsőoktatási felvételik, a szakirányú továbbtanulás során

A szakképző iskola hároméves, itt képezzük a szakmák mestereit. Az ágazati ismereteket adó első év után történik a szakmaválasztás. Az ezt követő két évben duális képzés formájában, elsősorban vállalatoknál, vállalkozóknál lehet elsajátítani a szakmai ismereteket. A két rendszer egymásra épül majd, ezzel biztosítva az egész életen át tartó tanulás lehetőségét. A szakképző iskola és a technikum is ágazati alapoktatással indul, így ha egy diák meggondolja magát, és váltani szeretne a két iskolatípus között, az összehangolt ágazati tartalomnak köszönhetően az alapok megszerzése után ezt szabadon megteheti. Az alapozó képzés egy gyakorlatorientált ágazati alapvizsgával zárul, és a következő évben kezdődik a szakirányú oktatás. Például a turizmus-vendéglátás ágazat esetében a cukrász, a fogadós-panziós, a pincér és a szakács alapszakmákat választó diákok együtt tanulják majd a vendéglátás alapjait, majd az alapvizsgát követően szakosodnak. Az iskolarendszeren belül megszerezhető alapszakmák rugalmasabb, rövidebb képzési idő alatt a felnőttek számára is elérhetőek lesznek. Két alapszakma megszerzése – akár felnőttkorban is – változatlanul ingyenes lesz.

Az egyik legfontosabb intézkedés a szakképzésben dolgozók anyagi megbecsülésének javítása, a szakképzésben dolgozó pedagógusok és gyakorlati oktatók béremelése, akiknek a fizetése így a piaci bérekhez közelíthet. A minden szakképzési területet, több mint 32 ezer pedagógust és óraadó tanárt érintő béremelésre a költségvetés éves szinten mintegy 35 milliárd forint forrást biztosít. A rugalmasabb alkalmazási feltételek és a magasabb bérezés érdekében a javaslat szerint a szakképzésben oktatók nem a túlságosan merev bértáblával járó közalkalmazotti törvény hatálya alá, hanem a munka törvénykönyv hatálya alá fognak tartozni. A jövő júliustól életbe lépő magasabb bérek lehetővé teszik a legjobb szakemberek megtartását és újak bevonását a szakképzésbe óraadóként a piaci szférából, ezáltal javul a szakképzés színvonala.

A szakképzésben résztvevő fiatalokat általános szakképzési ösztöndíjakkal fogjuk segíteni. Az új ösztöndíjrendszer szerint a nappali képzésben tanulók teljesítményük alapján részesülnek ösztöndíjban, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Évente kétezer tehetséges tanuló hátrányos helyzetére és jó tanulmányi eredményére tekintettel külön támogatásra is jogosult lesz az Apáczai ösztöndíj keretén belül. A béremelés és az ösztöndíjrendszer részleteit a törvény elfogadása után dolgozzuk ki.

Az új szakképzési törvény a tervek szerint januártól lép hatályba, és a 2020/2021-es tanévben belépő diákokra vonatkozik majd először. A kormány célja, hogy a magyar fiatalok olyan készségekkel, kompetenciákkal felvértezve kerüljenek ki az iskolarendszerből, amelyek segítségével megállják a helyüket a negyedik ipari forradalomban átalakuló munkakörökben is. A megerősített rendszer biztos elhelyezkedéshez és tisztességes bérekhez segíti a szakképzett fiatalokat. (ITM Kommunikáció)