Hol kereshetnek legtöbbet a kezdő programozók?

2020. 02. 07., 12:15

A Wild Code School nemzetközi programozó iskola sikeres budapesti startolását követően áprilisban újabb kurzust indít, addig pedig ingyenes tematikus workshop sorozattal és hasznos networking lehetőségekkel várja az érdeklődőket. Az iskola legfrissebb alumni elemzéséből kiderül, hogy a junior programozók legnagyobb felvevő piaca jelenleg Franciaország, de egy kezdő Berlinben keresheti a legtöbbet.

A Wild Code School innovatív európai campus hálózat, mely angol nyelvű, a hagyományostól eltérő on-the-job webfejlesztő képzést kínál január óta Budapesten is. Az iskola 2014-es nyitása óta valamivel több, mint 2000 diák végzett az öthónapos képzésen, akik közül 90% talált 2-3 hónapon belül állást. Erre a mintára alapozva, valamint a hazai hallgatói összetételt és bootcamp piacot vizsgálva az iskola most a legfrissebb adatokat osztja meg.

Az első bootcampek 2013-ban indultak Észak-Amerikában, és hallgatóik száma 1-2 év múlva még alig haladta meg a 2 ezer főt. 2017 nyarára már 95 bejegyzett coding bootcamp működött, s már csaknem 18 ezren vettek részt az átlagosan 3 hónapig tartó képzéseken. A coding bootcamp műfaja Magyarországon 3-4 éve létezik.

A magyarországi hallgatók alapvetően a munkaerőpiacon már tapasztalatot szerzett, általában a 21-45 év közötti korosztályból kerülnek ki, s többségük semmilyen szoftverfejlesztői előképzettséggel nem rendelkezik. A kezdő programozók jó fizetésről álmodnak, a karrierváltás sokszor történik a jobb anyagi lehetőség reményében.

A Wild Code School adatai szerint a legtöbbet, évi 43 000 eurót Berlinben, majd cca évi 40 000-et Londonban és Párizsban kereshetik. Ezután következik Brüsszel és Dublin évi 35 ezer euróval, majd a középmezőny, Milánó, Madrid, Barcelona és Bukarest 25-25, illetve 20 ezer euróval. Budapest egyelőre a lista végén áll évi 19 000 eurós kezdő fizetésekkel, s csak Lisszabont előzi meg, ahol egy junior programozó évi 17 ezer eurót kereshet.

A kezdő programozók legnagyobb felvevő piaca a Wild Code School esetében Franciaország és Németország. A frissen végzettek általában nagyobb céget keresnek, olyat, ahol tovább tudják fejleszteni és erősíteni a megszerzett tudást, de a kevésbé kezdők sokszor szabadúszóként folytatják.

„Az üzleti élet egyre jobban támaszkodik a technológiai megoldásokra, a vállalatok digitális transzformációja jelen időben zajlik.” – mondja Szittya Márton, a Wild Code School Budapest üzletfejlesztésért felelős menedzsere.

„A jövőben az ipar különböző területein, sőt, a politikában is még nagyobb szerep jut majd a szoftvereknek, a közeljövőben tehát biztosan nem lesz túlkínálat programozókból.” – mondja. „Emellett napjainkban folyamatosan készen kell állnunk arra, hogy átképezzük magunkat. Így az a legfontosabb, hogy a diákjainkat elsősorban tanulni tanítsuk meg” – teszi hozzá.

Ahogy a munka világa átalakul, szükségszerűen úgy kell átalakulnia az oktatási piacnak is. Új, áprilisi kurzusa indulásáig a Wild Code School ezért egyedülálló, ingyenes, nyitott workshop sorozatot indít Wild Workshop néven. Más programozó iskolákkal ellentétben itt mindegyik esemény témája és nehézségi szintje is más, azaz többször is érdemes lehet eljönni. Mindig új feladatokon dolgozva a HTML, CSS és Javascript alapoktól a résztvevők egy haladóbb szintre juthatnak el, miközben javascript alapú egyéb technológiákat is megismernek, mint a React.js és Node.js.

A Wild Workshop rendezvénysorozattal szeretnék lebontani a programozókkal kapcsolatos téves képzettársításokat, s megmutatni, hogy a kódolás egyáltalán nem egy misztikus dolog. A rendszeres szerdai eseményeken mindenkit várnak, aki szereti kihívások elé állítani magát, akinek csak egyszer is átfutott a fején, hogy webfejlesztő lesz, vagy aki szeretne létrehozni valami szórakoztatót, esetleg bepillantást nyerne a Wilderek közösségébe, megismerkedne a végzett hallgatókkal és az iskola mentoraival. Nem kell más, csupán egy laptop. Az első alkalom február 12-én lesz, programozási előismeretek tehát nem szükségesek, viszont meg lehet ismerkedni a HTML, CSS és Javascript alapjaival.

A második esemény tematikáját is meghirdették: február 26-án a React.js lesz terítéken, ezt a kódolási környezetet használja például a Facebook az Instagram és a Netflix.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS