A pozitív munkahelyi élmény 50 százalékkal több elkötelezett munkavállalót eredményezhet

2019. 07. 04., 17:48

Nemcsak a magánéletben, de a munkaerőpiacon is meghatározó az első benyomás. Az élményszerűségre azonban nem csak a felvételi eljárás során, hanem a munkatársi életút egészén át, sőt, az esetleges kilépéskor is érdemes törekedni. Ebben segíthet az erős HR szemléletű employee journey (munkatársi életút), melynek feltérképezésével a vállalatok jobb munkahelyi élményt nyújthatnak a meglévő és leendő munkavállalóknak – hangzott el a K&H székházban szervezett családi vállalatok klubon.

A munkaerőhiány következtében egyre inkább felértékelődik a jelenlegi munkavállalók megtartása, miközben a leendő munkatársak bevonzása is új kihívás elé állítja a vállalatokat. „A cégek egy része még mindig azt vallja, hogy a magas fizetés a megtartás és a toborzás feltétele. Természetesen a munkabér és a juttatások nem elhanyagolhatók, de mi a K&H-nál úgy látjuk, hogy emellett az is fontos, hogy inspiráló munkakörnyezetet, rugalmas munkavégzést és egyéni karrierlehetőséget biztosítsunk a munkatársaknak. Különösen fontos számunkra, hogy a kollégáink olyan munkahelyre menjenek be nap mint nap, ahol megkapják a lehetőséget a folyamatos szakmai fejlődésre, ahol egy összetartó, jó hangulatú csapat részesei lehetnek, és ahol megvalósíthatják a munka-magánélet egyensúlyát, azaz teljes életet élhetnek, és élményben lehet részük” – mondta el Végh József, a K&H HR igazgatója.

A munkaerőhiány okozta problémák megoldására az employer branding mellett az employee journey-re, azaz munkatársi életútra is érdemes nagy hangsúlyt helyezni. „Az employee journey azon közös események összessége a munkáltató és munkavállaló kapcsolatában, amelyeket a jelölt vagy a dolgozó átél attól a pillanattól kezdve, hogy rátalál a cégünkre, egészen odáig, hogy kilép tőlünk, sőt, akár még azt követően is. Fontos, hogy minden ilyen közös pillanatban a munkavállaló érezze az adott márka munkavállalóinak szánt értékajánlatát. Az employee journey segít definiálni, hogy milyen eseményeken kell a jelölteknek/munkavállalóknak átesniük, és eközben pontosan mit gondolnak, éreznek, mit tesznek és mire volna valójában igényük. Ilyen módon segít azonosítani az eseményekhez (pl. felvételi eljárás) kötődő fájdalmas pontokat, melyek rontják a munkavállalókban kialakult képet a cégünkről. Ez a szemlélet olyan tudatos HR tevékenységet igényel, amelynek során a munkavállalókra ügyfélként kezdünk el tekinteni, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy megkülönböztessük magunkat versenytársainktól” – ismertette a munkatársi életút lényegét Benyovszky Tünde, a BESPOKE PRINCIPLES – Magyarország egyik legkülönlegesebb HR- és szervezetfejlesztési tanácsadó cégének – alapítója.

„Ahogyan a magánéletben, úgy a munkaerőpiacon is rendkívül fontos az első benyomás, azonban nem szabad csak erre a fázisra koncentrálni. Adataink szerint ugyanis azon szervezetek, amelyek az élet mindegyik szakaszában az élményszerűségre törekednek, 1,5-szer annyi elkötelezett munkavállalóval büszkélkedhetnek. Fontos megjegyezni, hogy az élményszerűség elsősorban a kreativitáson múlik – gondoljunk csak a home office vagy a videóinterjúztatás lehetőségére –, és nem feltétlenül igényel nagy anyagi beruházást” – hívta fel a figyelmet az employee journey előnyére Benyovszky Tünde.

„A mai digitalizáció iránti igényeknek megfelelően a K&H Csoport - Magyarországon az egyik első vállalatként - bevezette a bemutatkozó videó interjú lehetőségét. A mobilalkalmazás segítségével az álláskeresők „selfy” interjúkat készíthetnek, így a HR-es kolléga a beküldött önéletrajzok alapján már előzetesen kiválasztott jelölteket hívja meg videós öninterjúra. Ennek köszönhetően a munkaerő-felvételi folyamat minden résztvevő számára gyorsabb, kényelmesebb és időben is hatékonyabb lehet. Tapasztalataink szerint ez a modern módszer nem csak a fiatalok körében, hanem az idősebb korosztályban is népszerű, tehát nem korfüggő a használata” – mondta el Végh József.

„A KPMG adatai szerint Magyarországon a vállalatok mintegy 70%-a családi tulajdonú vállalat, a bruttó hazai termék több mint felét ők állítják elő, valamint a foglalkoztatottak felének biztosítanak munkahelyet. A családi vállalatok a gazdaság növekedésének meghatározó motorjai, ezért is kiemelten fontos, hogy ezen cégek is figyelemmel kísérjék a munkaerőpiaci trendek változását és nyitottak legyenek az újdonságokra” – mondta el Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS