A munkaerő intelligens átalakítása mentheti meg az autóipart

2022. 06. 13., 16:44

A technológiai változások, a gazdasági válság és a szakképzett munkaerő hiánya egyre sürgetőbb cselekvésre készteti az autógyártókat és beszállítókat egyaránt. Mit kell tenni ebben a helyzetben? A Deloitte szakértői új megközelítést javasolnak a beszállítók számára: az intelligens munkaerő-átalakítást. A folyamat a dolgozók felhatalmazásával kezdődik, ők a sikeres újrapozícionálás kulcsa – a változást a munkaerő fogja megvalósítani.

Aligha van még egy olyan gazdasági ágazat, amely jelenleg akkora kihívásoknak van kitéve, mint az autóipar. Az ágazat helyzete rendkívül összetett, és az elmúlt időszak során tovább fokozódtak a problémái: az OEM-gyártók mind a termelés, mind a gyártás terén éles visszaesést tapasztaltak, emellett az eladások mennyisége is csökkent a világjárvány következtében. 2020-ban az új személygépkocsik regisztrációja nagyjából 20 százalékkal esett vissza az előző évhez képest.

A pandémia következtében kialakuló chiphiány tovább rontott a helyzeten. 2021 januárja és szeptembere között az értékesítések tovább csökkentek, az új személygépkocsik regisztrációja további 1,2 százalékkal lett kevesebb az előző év hasonló időszakánál. Ugyanebben a kilenc hónapos időszakban azonban az újonnan forgalomba helyezett alternatív üzemanyaggal hajtott személygépkocsik száma Németországban az előző évihez képest jelentősen nőtt, arányuk 20,5 százalékról közel megduplázva 40,7 százalékra emelkedett.

„Az autóipar hatalmas nyomás alatt áll, mind a beszállítók, mind a gyártók egyetértenek abban, hogy az átalakulás ideje most jött el. Nyilvánvaló, hogy a szükséges új termékek és szolgáltatások kifejlesztéséhez jelentős beruházásokra van szükség” – mondta Gábor Zoltán, a Deloitte gyártó- és autóipari cégekkel foglalkozó szakmai csoportjának vezetője.

Gyökeres változások az iparágban

Az alternatív hajtás előretörése részben a politikának köszönhető: Németországban és számos más országban is különböző ösztönzőket vezettek be az elektromos járművek támogatására a klímasemlegességi célok elérése érdekében. A trend azonban egyértelmű: legyen szó elektromobilitásról, autonóm vezetésről, digitalizációról („connected car”) vagy autómegosztásról, az autóipari trendek gyökeresen megváltoztatják az iparágat.

„A Google-hoz és az Uberhez hasonló globális tech óriások innovatív megoldásaikkal és folyamatos technológiai fejlesztéseikkel indukálják ezeket a változásokat, amelyekkel óriási nyomást keltve megzavarják a hagyományos üzleti modelleket, valamint egzisztenciális kérdéseket okoznak különösen a belsőégésű motoros (ICE) technológiára összpontosító beszállítók számára. Az autóipari gyártóknak és beszállítóknak ezért éppen ezeket az átalakító kezdeményezéseket felölelve kell biztosítaniuk saját jövőbeli életképességüket” – tette hozzá Gábor Zoltán.

Stratégiai kiutak a válságból

A jelenlegi helyzetben sok esetben elengedhetetlen a stratégiai átrendeződés. A Deloitte szakértői azt javasolják, hogy az autóipari beszállítók először mérjék fel saját helyzetüket, majd hasonlítsák össze azt a konkrét kockázati tényezőkkel, így azonosítva a jövőbeli lehetőségeket. Hatékony eszköz erre a Deloitte által kifejlesztett Global Supplier Risk Monitor. Az ebben meghatározott 19 alkatrész-klaszter lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a kockázatok és trendek tekintetében értékeljék termékválasztékukat.

Meg lehet különböztetni külső és belső kockázatokat aszerint, hogy az adott tényezők közvetlenül a vállalat befolyásolási körébe tartoznak-e vagy sem. A megoldás kockázati térképe négy területre osztja a klasztereket: a belső égésű motorok (ICE) ágazata a magas külső és belső kockázatok miatt radikális átalakítási lépéseket igényel; a tengelyek, elektronikus alkatrészek, HV-akkumulátorok, és hasonló részegységek gyártásával foglalkozó klaszterek esetében a belső kockázatokat kell feloldani; az elektromos hajtáslánc klaszterek esetében a külső kockázatok kezelése a legfontosabb; az olyan komponenseket gyártó klasztereket, mint a fejlett vezetőtámogató rendszerek (ADAS), pedig viszonylag alacsony kockázat jellemzi.

„A különböző komponensklaszterek átalakulási folyamatai eltérő fókuszúak, ami azonban minden megközelítésben közös, hogy magas szintű szaktudást igényelnek azoktól az alkalmazottaktól, akiknek végső soron ezeket végre kell hajtaniuk. A magas szintű képzettség biztosítása azonban nem triviális feladat, tekintettel a szakképzett munkaerő mutatkozó hiányára. A Deloitte ezért dolgozta ki a smartWorkforce Transformation megközelítést, amely a munkavállalók célzott tovább- és átképzésére irányuló, társadalmilag fenntartható, és közfinanszírozást is magában foglaló program” – mondta Csépai Martin a Deloitte HR tanácsadási üzletágának vezetője.

Teljes körű képzési, HR és jogi szempontból is alátámasztott transzformáció

Az autóipari beszállítók előtt álló nagy kihívásoknak csak holisztikus és mélyreható átalakulással lehet megfelelni. A Deloitte támogatást nyújt ebben: a smartWorkforce Transformation kompakt programot kínál a jövőre való felkészüléshez. A szakképzett trénerek az összes résztvevőnek rendszeresen adnak visszajelzésen alapuló segítséget, optimalizálják a tréningek és szakmai gyakorlatok kombinációját.

Az átképzési/felkészítési folyamat közben mesterséges intelligencia által támogatott rendszerek követik nyomon a résztvevők fejlődését, majd potenciálisan megfelelő munkakörökkel párosítják képességeiket álláskereső platformok automatikus átvizsgálása, és a házon belüli állásajánlatok alapján. Ennek eredményeképpen a vállalat optimalizálhatja a munkaerő rugalmasságát és HR költségeit.

„Egy ilyen rendszer hatékony és hosszú távú segítséget nyújt a menedzselt lemorzsolódásban, szabadúszó alkalmazottak, a munkavállalók felmondása és a végkielégítések kezelésében, miközben csökkenti a munkaerő-kölcsönzés egyszeri kiadásait, és jogi szempontból is biztosítja a fenntarthatóságot” – foglalta össze Csépai Martin.

A teljes tanulmányt itt olvashatja el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS