A technológiai változások, a gazdasági válság és a szakképzett munkaerő hiánya egyre sürgetőbb cselekvésre készteti az autógyártókat és beszállítókat egyaránt. Mit kell tenni ebben a helyzetben? A Deloitte szakértői új megközelítést javasolnak a beszállítók számára: az intelligens munkaerő-átalakítást. A folyamat a dolgozók felhatalmazásával kezdődik, ők a sikeres újrapozícionálás kulcsa – a változást a munkaerő fogja megvalósítani.
Aligha van még egy olyan gazdasági ágazat, amely jelenleg akkora kihívásoknak van kitéve, mint az autóipar. Az ágazat helyzete rendkívül összetett, és az elmúlt időszak során tovább fokozódtak a problémái: az OEM-gyártók mind a termelés, mind a gyártás terén éles visszaesést tapasztaltak, emellett az eladások mennyisége is csökkent a világjárvány következtében. 2020-ban az új személygépkocsik regisztrációja nagyjából 20 százalékkal esett vissza az előző évhez képest.
A pandémia következtében kialakuló chiphiány tovább rontott a helyzeten. 2021 januárja és szeptembere között az értékesítések tovább csökkentek, az új személygépkocsik regisztrációja további 1,2 százalékkal lett kevesebb az előző év hasonló időszakánál. Ugyanebben a kilenc hónapos időszakban azonban az újonnan forgalomba helyezett alternatív üzemanyaggal hajtott személygépkocsik száma Németországban az előző évihez képest jelentősen nőtt, arányuk 20,5 százalékról közel megduplázva 40,7 százalékra emelkedett.
„Az autóipar hatalmas nyomás alatt áll, mind a beszállítók, mind a gyártók egyetértenek abban, hogy az átalakulás ideje most jött el. Nyilvánvaló, hogy a szükséges új termékek és szolgáltatások kifejlesztéséhez jelentős beruházásokra van szükség” – mondta Gábor Zoltán, a Deloitte gyártó- és autóipari cégekkel foglalkozó szakmai csoportjának vezetője.
Az alternatív hajtás előretörése részben a politikának köszönhető: Németországban és számos más országban is különböző ösztönzőket vezettek be az elektromos járművek támogatására a klímasemlegességi célok elérése érdekében. A trend azonban egyértelmű: legyen szó elektromobilitásról, autonóm vezetésről, digitalizációról („connected car”) vagy autómegosztásról, az autóipari trendek gyökeresen megváltoztatják az iparágat.
„A Google-hoz és az Uberhez hasonló globális tech óriások innovatív megoldásaikkal és folyamatos technológiai fejlesztéseikkel indukálják ezeket a változásokat, amelyekkel óriási nyomást keltve megzavarják a hagyományos üzleti modelleket, valamint egzisztenciális kérdéseket okoznak különösen a belsőégésű motoros (ICE) technológiára összpontosító beszállítók számára. Az autóipari gyártóknak és beszállítóknak ezért éppen ezeket az átalakító kezdeményezéseket felölelve kell biztosítaniuk saját jövőbeli életképességüket” – tette hozzá Gábor Zoltán.
A jelenlegi helyzetben sok esetben elengedhetetlen a stratégiai átrendeződés. A Deloitte szakértői azt javasolják, hogy az autóipari beszállítók először mérjék fel saját helyzetüket, majd hasonlítsák össze azt a konkrét kockázati tényezőkkel, így azonosítva a jövőbeli lehetőségeket. Hatékony eszköz erre a Deloitte által kifejlesztett Global Supplier Risk Monitor. Az ebben meghatározott 19 alkatrész-klaszter lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a kockázatok és trendek tekintetében értékeljék termékválasztékukat.
Meg lehet különböztetni külső és belső kockázatokat aszerint, hogy az adott tényezők közvetlenül a vállalat befolyásolási körébe tartoznak-e vagy sem. A megoldás kockázati térképe négy területre osztja a klasztereket: a belső égésű motorok (ICE) ágazata a magas külső és belső kockázatok miatt radikális átalakítási lépéseket igényel; a tengelyek, elektronikus alkatrészek, HV-akkumulátorok, és hasonló részegységek gyártásával foglalkozó klaszterek esetében a belső kockázatokat kell feloldani; az elektromos hajtáslánc klaszterek esetében a külső kockázatok kezelése a legfontosabb; az olyan komponenseket gyártó klasztereket, mint a fejlett vezetőtámogató rendszerek (ADAS), pedig viszonylag alacsony kockázat jellemzi.
„A különböző komponensklaszterek átalakulási folyamatai eltérő fókuszúak, ami azonban minden megközelítésben közös, hogy magas szintű szaktudást igényelnek azoktól az alkalmazottaktól, akiknek végső soron ezeket végre kell hajtaniuk. A magas szintű képzettség biztosítása azonban nem triviális feladat, tekintettel a szakképzett munkaerő mutatkozó hiányára. A Deloitte ezért dolgozta ki a smartWorkforce Transformation megközelítést, amely a munkavállalók célzott tovább- és átképzésére irányuló, társadalmilag fenntartható, és közfinanszírozást is magában foglaló program” – mondta Csépai Martin a Deloitte HR tanácsadási üzletágának vezetője.
Az autóipari beszállítók előtt álló nagy kihívásoknak csak holisztikus és mélyreható átalakulással lehet megfelelni. A Deloitte támogatást nyújt ebben: a smartWorkforce Transformation kompakt programot kínál a jövőre való felkészüléshez. A szakképzett trénerek az összes résztvevőnek rendszeresen adnak visszajelzésen alapuló segítséget, optimalizálják a tréningek és szakmai gyakorlatok kombinációját.
Az átképzési/felkészítési folyamat közben mesterséges intelligencia által támogatott rendszerek követik nyomon a résztvevők fejlődését, majd potenciálisan megfelelő munkakörökkel párosítják képességeiket álláskereső platformok automatikus átvizsgálása, és a házon belüli állásajánlatok alapján. Ennek eredményeképpen a vállalat optimalizálhatja a munkaerő rugalmasságát és HR költségeit.
„Egy ilyen rendszer hatékony és hosszú távú segítséget nyújt a menedzselt lemorzsolódásban, szabadúszó alkalmazottak, a munkavállalók felmondása és a végkielégítések kezelésében, miközben csökkenti a munkaerő-kölcsönzés egyszeri kiadásait, és jogi szempontból is biztosítja a fenntarthatóságot” – foglalta össze Csépai Martin.
Bormarketing stratégia, zérótolerancia, eredetvédelem, generációváltás, szőlőtermesztés és klímavédelem, kóstolós masterclassok március 3-án, a 11. Borkonferencián.
A szén-dioxid-mentesen előállított áram túlnyomó többségét tavaly is a Paksi Atomerőműben termelték meg. Az elmúlt 10 évben a hazai villamosenergia-fogyasztás átlagosan évi 1,28 százalékkal növekedett.