30 ezer fiatal dolgozott idén a Nyári diákmunka program keretei között

2021. 09. 04., 12:00

Júliusban és augusztusban 30 ezer nappali tagozatos diák dolgozott a Nyári diákmunka program támogatásával – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Bodó Sándor emlékeztetett: az eredetileg 3 milliárd forintos keretet az élénk érdeklődésre tekintettel kétszer is megemelte a tárca, így végül 3,65 milliárd forint hasznosult a fiatalok vakációs foglalkoztatásában.

A 2013-ban indított program kilenc év alatt közel 250 ezer fiatal nyári munkavégzéséhez biztosított több mint 23 milliárd forint támogatást.

A tanulók önkormányzati vagy vállalati diákmunkára jelentkezhettek. Mindkét esetben július elsejétől legfeljebb két hónapra vállalhattak munkát, de míg előbbinél maximum napi 6 órában, utóbbinál akár napi 8 órában is dolgozhattak. Az önkormányzatok munkaviszony keretében foglalkoztatták a fiatalokat, az állam pedig teljes egészében megtérítette számukra a munkabért.

A tanulók így a szakképzettséget igénylő munkakörökben havonta bruttó 164 250 forintot, a szakképzettséget nem igénylőkben pedig bruttó 125 550 forintot kereshettek. A mezőgazdaságban és a turizmus-vendéglátásban működő cégeknél dolgozó diákok keresetének háromnegyedét vállalta át az állam.

Bodó Sándor kifejtette: „a kormány programja a diákokat költőpénzhez juttatja, munkáltatójukat pedig az átmeneti többletfeladatok ellátásában segíti. A megszerzett munkatapasztalat megkönnyítheti a középiskolai tanulók, egyetemi hallgatók későbbi elhelyezkedését, pályakezdését. Míg 2013-ban csak 16 ezer fiatalt értünk el a kezdeményezéssel, 2018 óta minden nyáron 30 ezer körül alakult a támogatottak száma” – hangsúlyozta az államtitkár.

Tájékoztatása szerint 2021-ben a fiatalok mintegy négyötöde, közel 25 ezer diák önkormányzatnál kapott munkát. A program a keleti országrészben volt népszerűbb, a legtöbb résztvevő Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgozott, de sokakat foglalkoztattak Békés és Hajdú-Bihar megyében is.

A középiskolások, egyetemisták több mint 150 munkakörben szerezhettek munkatapasztalatot az irodai adminisztrátortól a felszolgálón, recepcióson át a kisállattenyésztőig, gyümölcs- és zöldségfeldolgozóig.

„Az innovációs tárca a továbbiakban is ösztönzi a 25 év alattiak foglalkoztatását, a többi között a vállalkozások munkaerő-támogatásával” – közölte Bodó Sándor, hozzátéve: a programban fél éven át összesen akár 600 ezer forintot kaphatnak az álláskeresőket kenyérkeresethez juttató munkaadók. Mostanáig több mint 24 ezren helyezkedtek így el, a támogatottak mintegy fele fiatal. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS