Változnak a vetésváltási szabályok

2023. 10. 26., 19:19

Jövőre módosulnak a HMKÁ 8-ban elszámolható, talajtakarással rendelkező parlagterületek feltételei.

2023 őszén a gazdálkodók számára kiemelt fontosságú kérdés, hogy 2024-ben mely területek számítanak majd HMKÁ 8-ban elszámolható, talajtakarással rendelkező parlagterületnek. Az Európai Bizottság a jövőre nézve nem látja szükségesnek, hogy a gazdálkodók parlagterületeiken élelmiszercélú növénykultúrákat termelhessenek, és azokat egyidejűleg HMKÁ 8-ba is beszámíthassák. Ezért fontos, hogy a gazdálkodók a jövő évi vetéseiket úgy tervezzék meg, hogy azok megfeleljenek HMKÁ 7 szerinti vetésváltási, valamint a HMKÁ 8 szerinti nem termelő terület szabályoknak.

Parlagon hagyott területnek az tekinthető, amelyen január 1. és augusztus 31. között semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek, és nem takarítanak be, illetve amelyen kizárólag tisztító kaszálást és mechanikai gyomirtást végezhetnek a gazdálkodók. A növényvédőszer-használat sem megengedett a már a zöldítésben alkalmazott ökológiai jelentőségű területek (EFA) gyakorlatához hasonlóan.

A HMKÁ 8-ban elszámolható parlagterületnek valamilyen talajtakarással kell rendelkeznie a pihentetési időszak alatt. A parlagterületen a talajtakarásnak a talaj szempontjából leghasznosabb módja a vetett/telepített talajtakaró növényzet. A gazdálkodók számos növény közül választhatnak, melyek közül sok önmagában is elfogadott takarónövényként szolgálhat, míg néhány csak más növényekkel együtt. Például a fehérvirágú édes csillagfürt, lucerna és még sok más növény önmagában is vethető takarónövénynek, míg a tarlórépa, takarmányrépa és csicsóka csak más növényekkel együtt alkalmazható.

A gazdálkodók április 15-ig vethetnek vagy telepíthetnek méhlegelő vagy vadvirágos keveréket, amelyek közül sok már az AKG-ból is ismert. Új elemként bevezetik a vadvirágos keveréket a biodiverzitás és az ízeltlábúak életterének kiterjesztése érdekében. A gazdálkodók a tarlómaradványokat és a spontán megjelenő zöld növényzetet is meghagyhatják, azonban kaszálással vagy szárzúzással meg kell akadályoznia a virágzást.

A HMKÁ 8 keretében elszámolt parlagon hagyott területeken tilos növényvédő szert alkalmazni, beleértve a csávázott vetőmagot is. Ezen területeken a termeléshez kötött támogatás nem vehető igénybe a tárgyévben.

További részletek itt érhetők el. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS