Több mint tíz év után először csökkent a termőföld ára Magyarországon tavaly

2024. 02. 22., 14:10

Tavaly megtört a földpiac több mint egy évtizede tartó, évi 10 százalék körüli emelkedő trendje. A termőföld hektáronkénti átlagára 2023-ban 2,172 millió forintra csökkent az előző évi 2,186 millió forintról – összegezte éves földpiaci elemzésének következtetéseit az Agrotax Kft.

A termőföld hektáronkénti piaci átlagára 2022-ben lépte át a lélektani 2 millió forintos szintet.

A legmagasabb átlagár, hektáronként 2,6 millió forint továbbra is Közép-Magyarországon volt, nem sokkal lemaradva az alföldi régió következett, 2,5 millió forinttal. Kétmillió forint alatti átlagár (1,876 millió forint) volt jellemző a Nyugat-Dunántúlon, míg a legalacsonyabb, hektáromként 1,733 millió forint Észak-Magyarországon alakult ki.

Sáhó László, az Agrotax Kft. ügyvezetője a stagnáló árakat azzal magyarázta, hogy a korábbiaknál nagyobb mértékben jelentek meg kisebb és gyengébb minőségű és ezért alacsonyabban árazott földek a piacon. A legkelendőbb művelési ágban, a szántóföldnél megmaradt az emelkedés, de csak kisebb mértékben. Középtávon a dinamikus emelkedő trend megmaradhat.

A termőföldek piaci forgalma tavaly 26 százalékkal, 29 127 hektárra nőtt, ezzel szinte teljes egészében ledolgozta a 2022-es meredek visszaesést és visszatért a 2021-es szintre.

A szántók átlagára 3,8 százalékkal, 2,419 millió forintra nőtt. A Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl régiókat leszámítva mindenhol emelkedtek az árak.

A szántók haszonbérleti díja tavaly átlagosan 11,7 százalékkal, 96 756 forintra emelkedett. A Dél-Alföldön volt a legmagasabb (103 354 forint per hektár), míg a legalacsonyabb Észak-Magyarországon (83 333 forint/hektár).

A gyümölcsösök országos átlagára 3,976 millió forint volt hektáronként, a szőlőké 3,668 millió forint, míg a gyep és az erdő hektáronkénti átlagára 1,653 millió, illetve 1,307 millió forintot tett ki. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS