A klímaviszonyokon túl az intenzív mezőgazdasági termelés hatására is rohamos tempóban romlik a hazai termőföldek állapota. Magyarország mező- és erdőgazdasági területeinek mintegy ötven százaléka van kitéve a talajromlás veszélyének, ezért kiemelten fontos, hogy fenntartható termelési módokkal, felelős talajműveléssel és természetes, jó minőségű talajjavító készítményekkel tegyünk az egészséges talajéletért – hívta fel a figyelmet Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője az Agrárszektor Konferencián.
Egy friss felmérés szerint ugyan a nyugat-európai régióhoz képest a magyar termőtalajok viszonylag megőrizték állapotukat, a mezőgazdasági területek 52 százaléka bizonyos mértékben mégis csökkent értékűnek számít termelési szempontból. Ugyanakkor a minőségi változás mellett, mennyiségében is jelentősen átalakult a hazai mezőgazdasági földhasználat. A KSH adatai alapján:
Nem kérdés, hogy az emberi tevékenység hatással van az éghajlatra, a változó éghajlati viszonyok pedig visszahatnak az időjárásra is. Az ennek nyomán fellépő időjárási szélsőségek – a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, valamint az aszályos periódusok hektikus váltakozása – egyre inkább gyorsítják a termőtalajok pusztulását. A klímaváltozás mellett azonban a nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlatok, az intenzív termelési technológiák alkalmazása tovább ront a helyzeten. A helytelen talajművelési módok, valamint a túlzott vegyszer- és műtrágya-használat a talaj ökoszisztémájának súlyos károsodásához vezet.
„A jó termés alapja a megfelelő kondícióban lévő, egészséges termőföld. A termőtalaj fokozatos romlásával az élelmiszerek minőségét is veszélyeztetjük” – figyelmeztetett Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.
A műtrágyák és a növényvédő szerek túlzott használata mára sok helyen kizsigerelte a talajt, ami a terméshozamok csökkenését eredményezte. Ezért kiemelt szerepet kapott a tápanyag-utánpótlás és ennek a legfenntarthatóbb formája: a szervestrágyázás, valamint az ehhez kapcsolódó magas tápértékű szerves talajjavítók és talajkondicionáló termékek. Mivel ezek a készítmények még mindig korlátozott mennyiségben és az átlagosnál magasabb áron kaphatóak, sok gazdaság számára ismeretlen terepnek számítanak.
Ennek kiküszöbölésére említi Percze Rajmond a dr. Czinege Erik, növénytáplálási innovációs menedzser által is javasolt hibrid módszert, amely során a gazda az első kezeléseket kémiai szerekkel viszi véghez a talajon, és csak a betakarításhoz vagy a szedéshez közeledve alkalmazza a biológiai készítményeket, – ezzel is segítve, hogy a betakarított termés semmiképpen se tartalmazzon maradványszereket.
„Így az éves teljes talajkezelési költségen is spórolhatunk, a végeredmény is kielégítőbb, mintha csak kémiai szerekkel operálnánk, aminek jól tudjuk, mi lesz a vége: egy előbb-utóbb kizsigerelt, élettelenhez közeli föld” – teszi hozzá Percze Rajmond.
A takarmánycélú rovarpiac kiemelt szereplőjeként, az Agroloop fontos célkitűzése, hogy olyan természetes, rovartrágyából készült megoldást mutasson fel, amely – a műtrágyával ellentétben – nem pusztítja ki a talaj hasznos mikroba-közösségeit, és a megfelelő adagolás mellett a talajoltást, azaz a célzott talajélet-gazdagítást is lehetővé teszi.
A rovartrágyából nyert termésnövelő anyagok komplex hatással rendelkeznek:
- tápanyagforrásként szolgálnak a talaj és a növények számára,
- növénykondicionáló hatásuk kedvezően hat a növények fejlődésére,
- közvetlen szerepet játszhatnak a kártevők és kórokozók visszaszorításában.
A szakértő szerint a rovartrágya mezőgazdasági felhasználása új távlatokat nyithat, amely a növénytápláláson és -kondicionáláson túl, a rovarkártevőkkel szembeni védelemben is utat mutat.
A magas szervesanyag tartalmú, modern termésnövelő készítmények alkalmazását és hasznosítását a 2019/1009 közösségi rendelet is elősegíti, amely a termésnövelő anyagok felhasználását szabályozza valamennyi EU tagállamban. Ezen felül a 2023-2027 közötti új közös agrárpolitika (KAP) is támogatja a korszerű, biomasszából nyert talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.