Novemberben a napraforgóméz mellett akcióznak

2023. 11. 09., 19:08

„Kormányzati oldalról beporzási támogatással is bővítjük a méhészeti támogatási rendszert a magyar méztermelés fenntartása érdekében”.

Egy hónapos kampányt hirdetett az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a mézfogyasztás, ezen belül is a napraforgóméz népszerűsítésére.

A méhek tevékenysége az egész mezőgazdaságot, az egész élelmiszer-előállítást befolyásolja. A fogyasztó egészsége és az agrárium számára is alapvető fontosságú az ágazat. Ha nem lennének méhek, akkor minden hatodik élelmiszer eltűnne a boltok polcairól – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Hangsúlyozta: a legnagyobb segítséget a magyar fogyasztók jelenthetik a méhészeknek, hiszen az ő vásárlásaik révén nyílik piaci lehetőség a magyar méz értékesítésére.

Kiemelte, hogy egész Európában mézpiaci válság van, ennek oka az Európán kívülről érkező „mézszerű” termékek. Folyik a küzdelem az európai szabályozás módosításáért. Idén augusztusban Magyarországon olyan szabályozást indítottak el, amely szerint valamennyi származási országot fel kell tüntetni a mézek csomagolásán.

Feldman Zsolt ismertette: 2,8 milliárd forint forráskeretű méhészeti támogató program indult, melynek része a kártevők elleni védekezés és a szaktanácsadás is. „Kormányzati oldalról beporzási támogatással, valamint az Európai Unióban csak nálunk elindított méh állatjóléti támogatással bővítjük a hagyományos, más országokban is elérhető méhészeti támogatási rendszert a magyar méztermelés fenntartása érdekében”.

2023-ban Magyarországon összesen 20 ezer méhész foglalkozik méztermeléssel, a méhcsaládok száma 1,2 millió. A méhsűrűség hazánkban a legmagasabb, 13 méhcsaládra tehető négyzetkilométerenként. A megtermelt méz mennyisége évente 25 ezer tonna, a hazai mézfogyasztás átlagosan 1 kg/fő/év. Magyarországon évente 10 000 tonna méz fogy, ebből 6000 tonna a közvetlen termelői értékesítés, 4000 tonnát az áruházláncok adnak el.

A kampány során november végéig televíziós és rádióspotokkal, valamint a közösségi média felületein ajánlják a napraforgómézet a vásárlók figyelmébe. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS