A termelők és az állam befizetéseiből, valamint a tavaly fel nem használt forrásokkal együtt mintegy 25 milliárd forint áll rendelkezésre a 2024-es kárenyhítési alapban, amelyet idéntől évi 10 milliárd forint uniós forrás is kiegészít – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
Június első hétvégéjén az ország több pontján heves, jéghullással kísért zivatartevékenység volt tapasztalható. Az Agárminisztérium felhívja az agrárkár-enyhítési rendszerben tag termelőket, akiknek növénykára keletkezett, hogy a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelentsék be a kárt a Magyar Államkincstár kárbejelentésre szolgáló elektronikus felületén. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014 (XI.25) FM rendelet alapján jégeső-, felhőszakadás- és viharkár esetén a káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a mezőgazdasági káresemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.
A mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra abban az esetben jogosult, ha:
– a termelő jogszabályban foglaltak szerint határidőben, elektronikusan megtette a kárbejelentését,
– a kárt ténylegesen az időjárási esemény okozta,
– a termelőnél a növénykultúra 30 százalékot meghaladó hozamcsökkenést és 15 százalékot meghaladó hozamérték-csökkenést az agrárkár-megállapító szerv igazolta,
– a termelő a kincstár által megállapított kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-éig megfizette és
– kárenyhítő juttatás iránti kérelmet 2024 novemberében, legkésőbb november 30-ig benyújtja.
A bejelentett károkat az Agrárkár-enyhítési alap legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedően kompenzálja, amennyiben a termelő rendelkezik az első káresemény előtt megkötött, díjrendezett és legalább a referencia hozamértékének felére kiterjedő növénybiztosítással vagy tárgyévben tagja a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszernek. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor a termelő az őt megillető kárenyhítő juttatás felére lehet jogosult.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”