A forgatás nélküli talajművelés alkalmazására vonatkozó jelentős gazdálkodói igényt jól mutatja, hogy az új Agro-Ökológiai Programba bejelentett 3,5 millió hektár szántóterületből 430 ezer hektárnyi területen vállaltak a termelők ilyen gyakorlatot – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán a közel 400 résztvevővel lezajlott No-till Agroinform webináriumon.
Forgatás nélküli művelésbe bevont területek magas aránya biztosíthatja, hogy a megszerzett jó tapasztalatok, illetve az esetleges buktatók gyorsan, széles körben válhatnak ismertté. Ezáltal a ma még több tekintetben fenntartásokkal kezelt regeneratív talajművelési technikák rövidesen fontos szerepet tölthetnek be a klímaváltozás által fenyegetett termelésbiztonság fenntartásában – mondta Feldman Zsolt.
Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke azt hangsúlyozta, hogy az új gyakorlatok megtalálása is bevezetése elkerülhetetlen, mert jelenleg a talajt tízszer akkora ütemben használjuk ki, mint amekkora sebességgel az képes újratermelődni. Bár Magyarország természeti adottságai igen kedvezőek, a felszín több mint 60 százaléka művelésre alkalmas termőtalaj, évente mintegy 50 millió köbméter termőtalajt veszítünk el.
A művelt területekből immár 3 millió hektárt érint a víz-, és 1,8 millió hektárt a szélerózió. A magyar agrárium versenyképessége mindenképpen azon is múlik, sikerül-e az új fenntartható művelési technológiákat alkalmazni. Pozitív fejlemény, hogy ez az irány immár láthatóan a gépfejlesztők kínálatában is egyre szélesebb körben jelenik meg.
Koszty Viktor kiemelt ügyfélkapcsolattartója a dán székhelyű, Európa legnagyobb széntanúsítvány-rendszerét működtető Agreena Aps cégnek. A szakember elmondta: a mezőgazdaságból származik a világ szén-dioxid-kibocsátásának mintegy harmada. A regeneratív művelés révén több szerves anyag, nagyobb biológiai aktivitás marad a talajban, amely így több szén-dioxidot köt meg. Az Agreena által kibocsátott tanúsítványok révén a csökkentett talajművelést alkalmazó, takarónövényeket használó, és kevesebb műtrágyát használó gazdálkodók az önkéntes szén-dioxid-piacon plusz bevételekre tehetnek szert.
Víg Vitália talajökológus is arra utalt előadásában, hogy a hagyományos talajművelés folyamatos humuszveszteséggel, a talaj szerkezetének leromlásával és a talajélet pusztulásával jár. Hangsúlyozta: a regeneratív mezőgazdaság keretrendszerének csupán egy eleme a talaj bolygatásának csökkentése, ahhoz hozzá tartozik a gyökérzet egész évben történő fenntartása, állandó talajtakarás biztosítása, a sokféleség növelése és az állattartás integrálása is.
Az előadásokat követő, gyakorlati szakemberek részvételével zajló kerekasztal-beszélgetésen többek között elhangzott, hogy a forgatás nélküli talajművelésre célszerű lehet fokozatosan átállni, az alkalmazott módszerek az egyedi sajátosságok függvényében igen eltérőek lehetnek. A talajra gyakorolt jótékony hatás mellett a költségek is csökkennek, hiszen csak a szántás elhagyása lefelezi az üzemanyag-költségeket, miközben jelentős élőmunka-megtakarítást is eredményez.
Ugyanakkor – főleg a kezdetek során – felléphetnek pótlólagos költségek is, hiszen az új technológiához gyakran kell új gépeket is beszerezni (például direktvetésre alkalmas vetőgépet), emellett a kezdeti években a talajba többletnitrogént kell juttatni (elsősorban pillangós takarónövények alkalmazásával), ám ezt követően az igényelt műtrágya-mennyiség radikálisan lecsökken.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”