Ezt kéri a Horvátországba utazóktól a Nébih

2023. 07. 26., 19:11

Házisertés-állományokban is igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét Horvátországban. A magyar állategészségügyi hatóság megerősíti járványvédelmi intézkedéseit, hogy minimalizálja a vírus behurcolásának kockázatát. Az élénk turisztikai forgalom miatt a lakosság részéről is elengedhetetlen a fokozott óvatosság, a Nébih arra kéri az utazókat, ne hozzanak haza sertés eredetű húskészítményeket.

Horvátország június 23-án jelentette először az EU tagországok felé, hogy házisertés-állományban is igazolták az ASP vírus jelenlétét, majd rövid idő alatt több mint 150 kitörést regisztráltak. A járvány nagyrészt az ország Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával határos megyéit érinti, de vaddisznókból már az ország nyugati megyéiben is kimutatták a betegséget.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az utazók figyelmét, hogy az élénk turisztikai szezonban fokozott az ASP vírus behurcolásának veszélye, speciális óvintézkedésekre van szükség. A betegség Horvátországból történő terjedésének megakadályozása elsősorban a horvát hatóságok feladata, az általuk elrendelt intézkedéseket minden nyaralónak, utazónak be kell tartania.

A betegséget okozó vírus a vaddisznók és a sertések körében terjed, az emberre nem veszélyes. Fontos azonban, hogy sertésből készült húskészítményekkel, azokat tartalmazó élelmiszerekkel könnyen továbbadható a fertőzés az erre fogékony fajoknak. Emiatt a Nébih arra kéri az utazókat, hogy sertés eredetű húskészítményt ne hozzanak haza Magyarországra, és kiemelten ügyeljenek arra, hogy az élelmiszerhulladékot kizárólag a vadállománytól védett, megfelelően kialakított hulladékgyűjtőkbe dobják ki.

Az afrikai sertéspestis megjelenése rendkívül komoly gazdasági kárt okoz. Az elmúlt évek kiemelkedő állategészségügyi sikere, hogy a magyar házisertés-állományt eddig sikerült megvédeni a betegségtől és a vadállományban is nagymértékben lelassult a vírus terjedésének üteme. Az utazók, kirándulók maguk is Magyarország állatállományának védelmét szolgálják, ha ügyelnek a fentiekre. (Nébih)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS