A hazai termékek mellett kampányolt az agrárminiszter

A hazai termékek mellett kampányolt az agrárminiszter
2022. 08. 24., 17:48

A hazai agrárium a kiváló alapanyagokat előállító mezőgazdaság és a fejlődő, versenyképességét növelő élelmiszeripar együttműködésével képes jó minőségű magyar élelmiszerekkel ellátni a lakosságot – mondta Nagy István agrárminiszter kedden Kecskeméten.

A fogyasztók egyre tudatosabban keresik a hazai élelmiszereket, éppen ezért fontos felhívni a figyelmet ezekre a termékekre, aminek egyik jó eszköze a védjegyhasználat – mondta Nagy István a 25. Térségi Kertészeti és Élelmiszeripari Kiállítás megnyitóján.

Az agrárminiszter kiemelte: az európai uniós átlaghoz képest 20 százalékponttal magasabb a hazai termékek aránya a fogyasztásban. Egyes termékek esetében, mint a friss hús, szinte tökéletes a lefedettség, viszont a sajtoknál és tejdesszerteknél alacsony az érték, amely célirányos pályázati felhívásokkal, közösségi marketingeszközökkel, a fogyasztók felvilágosításával, továbbá a hazai márkák népszerűsítésével növelhető – olvasható az Agrárminisztérium honlapján.

Nagy István hangsúlyozta, hogy az elérhető hatás nem lebecsülendő, hiszen a hazai termékek arányának 5 százalékpontos növelése a kiskereskedelmi láncokban és a fogyasztásban éves szinten 130 milliárd forintnyi bővülési lehetőséget nyújt a hazai termelők és beszállítók számára.

A hazai fogyasztók jövedelmük 30 százalékát költik élelmiszeripari termékekre, de a külpiacok is nagyon meghatározóak, hiszen az ágazat bevételének több mint harmada exportértékesítésből származik. A cél a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításának ösztönzése, mert azokra a külpiaci kereslet is magasabb - fűzte hozzá. A Vidékfejlesztési Programból 750 milliárd forintot különítettek el élelmiszeripari fejlesztésekre. A kimagasló arányú nemzeti forrásnak köszönhetően már 2021-ben megnyílt két keret az ágazatnak: egy kis értékű tárgyieszköz-beszerzés és egy 320 milliárdos keret, amely komplex fejlesztéseket támogatott, és akár 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra is lehetett pályázni.

Nagy István a legfontosabb feladatnak a kertművelést nevezte, amelyhez 15 ezer euró támogatás igényelhető önrész nélkül, az önkormányzatok pedig 100 millió forintot kaphatnak termelői piacok kialakítására, hogy „tudjon hol találkozni a termelő és a vevő”. Az agrárminiszter hangsúlyozta: az egész magyar gasztronómia megújulása a termelők kétkezi munkájának köszönhető, mert „felismerték, hogy korszerű technológiával, csak a hazai rögön, a hazai nemesítésből előállított zöldség és gyümölcs az, amelyik képes kiszolgálni a 21. századi gasztronómiai igényeket.

Nagy István a kecskeméti térségi kiállítást különleges eseménynek nevezte, ahol a termelők és vásárlók közvetítők nélkül találkozhatnak. A vásárlók meggyőződhetnek az általuk kedvelt termékek eredetéről, a termelők pedig közvetlen visszacsatolást kaphatnak munkájuk eredményéről – fogalmazott.

A megnyitót követően az agrárminiszter jubileumi oklevelet adott át az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület elnökhelyettesének, Basky Andrásnak és az egyesület titkárának, Hamzáné Lakó Juditnak. A Hírös Hét 1934 óta Kecskemét egyik legnagyobb ünnepe. A mezőgazdasági szempontból mindig is fontos szerepet betöltő város rendszeresen igyekezett bemutatni értékesítésre szánt termékeit, ebből nőtte ki magát a programsorozat. Az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület augusztus 23. és 27. között már a 25. Térségi Kertészeti és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt rendezi meg. A seregszemlén a térség 16 településéről több mint 100 kiállító terményeit ismerhetik meg az érdeklődők helyi termékkóstolók és kézműves bemutatók keretében.

A hagyományok szerint minden nap 17 órától a települések polgármesterei köszöntik a kilátogató közönséget és ismertetik meg lakóhelyüket az érdeklődőkkel. Ezt követően kulturális csoportjaik szórakoztatják a nézőket, és kóstolók formájában mutatják be a településre jellemző gyümölcsöket, borokat, pékárut és más kistermelői termékeket. A térségi települések összetartozását hangsúlyozva augusztus 26-án elkészítik „Kecskemét és térsége levesét”, amelyhez az alapanyagok a kiállításon részt vevő településekről származnak.

(Fotó: Vermes Tibor)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.