Egyre szélesebb körben terjed az a – nyilvánvalóan minden tudományos alapot nélkülöző – tévhit, mely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért. A helyzet mára odáig fajult, hogy több generátorkezelő is halálos fenyegetést kapott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának a legfontosabb munkavállalói biztonsága, ezért a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállítja a jégkármérséklő rendszert. Ebből adódóan sajnálatos módon számos területen csak részlegesen lesz biztosított a jégkár elleni védekezés, ami nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakosságot és az ipari létesítményeket is veszélyezteti.
Az elmúlt időszakban – jellemzően a kelet-magyarországi megyékben – felerősödtek azok a hangok, amelyek a jégkármérséklő rendszert teszik felelőssé a szárazságért. A „boszorkányüldözés” a napokban egyre súlyosabbá vált, egyesek attól sem riadtak vissza, hogy halálosan megfenyegessék a jégkármérséklő rendszer részeként működő manuális generátorok kezelőit.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megteszi a szükséges jogi lépéseket, feljelentést tesz a fenyegetőzők ellen. Ezzel egyidejűleg – munkavállalói testi épségét mindenek elé helyezve – egyes alföldi megyékben, a fenyegetést kapott generátorkezelők körzeteiben ideiglenesen leállította a jégkármérséklő rendszert. Ez azt jelenti, hogy a NAK több területen nem tudja teljeskörűen biztosítani a jégkár elleni védekezést, ami nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakossági ingatlanokat és ingóságokat is veszélyezteti.
A NAK minden lehetséges eszközével támogatja az évtizedek óta nem látott aszály miatt súlyos károkat szenvedő termelőket – falugazdász-hálózata révén segíti a kárfelmérést, egyeztetéseket folytat az agrártárcával és a biztosítókkal, együttműködik a kormányhivatalokkal –, annak érdekében, hogy gördülékenyen haladjon az ügyintézés. A Kamara ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy egyesek végső elkeseredettségükben saját gazdatársaik ellen forduljanak, őket halálosan megfenyegessék – hangsúlyozza a testület közleménye.
Tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. A tudományos vizsgálatokon túl a gyakorlati tapasztalatok is ezt támasztják alá: idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, így kora tavasszal is komoly aszály sújtotta hazánkat, holott csak április 15-től működik a jégkármérséklő rendszer. Az is nyilvánvalóan cáfolja a tévhitet, hogy a rendszer 2018 óta üzemel Magyarországon, és az elmúlt 4 esztendőben nem volt ilyen mértékű aszály.
A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, mely nem csak hazánkban, hanem Európa számos más országában (ott is, ahol nem működik jégkármérséklés) rendkívüli csapadékhiányt okoz. Európa déli, délnyugati és nyugati részein (Olaszország, Spanyolország, Dél-Franciaország, Kelet-Németország) a legsúlyosabb a probléma, de Nyugat-Lengyelországot, Szlovákia és Magyarország keleti részét, illetve Romániát és Ukrajnát is sújtja ez az időjárási jelenség.
A jégkármérséklő rendszer bizonyos területeken történő leállítása azért is fájó, mert az elmúlt évek kárbejelentési adatai bizonyították létjogosultságát. 2021-ben a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három extrém időjárású napon keletkezett. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Számítások szerint a rendszer működtetésével évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg – zárul a NAK közleménye.
Átadták a jászfényszarui ipari parkban a precíziós motoralkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline magyarországi leányvállalata, az Evoring üzemét.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.