Töretlen a digitális faktoring népszerűsége a kkv-k körében

2021. 09. 14., 10:45

A pénzügyi döntések előtt nem árt alaposan körbejárni a különböző lehetőségeket, hiszen a finanszírozás módja meghatározó a vállalkozások növekedése szempontjából.

Az őszi szezonban a számtalan akcióval járó kuponnapok miatt a legtöbb cég esetében kulcsfontosságú a raktárkészlet feltöltése, amihez megfelelő finanszírozásra van szükség. A Péntech legújabb tájékoztatójában a kis- és középvállalkozások körében két legnépszerűbb finanszírozási formát mutatja be.

A moratórium hatására az elmúlt másfél évben ugrásszerűen nőtt az igény a faktoring szolgáltatásra, hiszen jóval kisebb kockázatot jelentett, mint a hitelfelvétel. A Péntech első negyedéves statisztikája alapján például több mint 400 százalékkal nőtt a regisztráló kkv-k száma a 2020 márciusi időszakhoz képest, és összesen több mint 6 milliárd forint értékben igényeltek finanszírozást az oldalon keresztül.

Ez a növekvő tendencia azóta is megmaradt, a Péntech legfrissebb szeptember eleji adatai szerint már 700 fölött van a regisztrált vállalkozások száma, míg az igénylések összege meghaladja a 12 milliárd forintot. Az ügyfelek többsége az építőipar, nagykereskedelem, gyógyszeripar és munkaerőközvetítés szegmenseiből kerül ki.

A Black Friday és az őszi kuponnapok hatalmas forgalmat generálnak a kereskedelemben és a szolgáltatók körében is, ehhez pedig jelentős árukészlet felhalmozásra van szükség. A raktárak feltöltése azonban minden esetben némi kockázatot rejt magában, nem beszélve arról, hogy megterheli a cashflow-t.

A likviditás szempontjából fontos megjegyezni, hogy Magyarországon az átlagos fizetési határidő 30 nap, egyes iparágakban ez akár a 60 napot is meghaladja, ráadásul sok esetben késik is a kifizetés. Az általános szabályok a járványhelyzet okozta bizonytalanságban azonban még inkább érvényüket vesztették, így a megszokott fizetési idők is kitolódtak.

A köztudatban sokan hasonló finanszírozási eszközként gondolnak a faktoringra és a hitelre, miközben két teljesen különböző pénzügyi szolgáltatásról van szó. Míg a hitelfelvétel alapját a cégek pénzügyi helyzete jelenti, addig a faktorálás során a vevők fizetőképessége az elsődleges szempont.

Faktorálás során a cégek nem külső forrást igényelnek, hanem a már elvégzett szolgáltatás vagy leszállított áru értékéhez – vagyis a saját bevételükhöz – jutnak hamarabb hozzá. Épp ezért nem elhanyagolható szempont, hogy rosszabb pénzügyi helyzetben lévő vagy kezdő vállalkozások is könnyedén igényelhetnek faktoringot. Ezzel szemben hitelfelvétel előtt a bankok alaposan átvizsgálják a cégek pénzügyi mutatóit, jövedelmezőségét, majd felmérik a hitelnyújtáshoz szükséges kockázatokat is.



Nemcsak az igénylés elbírálási alapjában, hanem az átfutási időben és a finanszírozási limitben is nagy különbségek vannak a két módszer között. A banki hitelek átlagos átfutási ideje a már előbb említett alapos átvizsgálás miatt átlagosan 4-6 hét, míg a digitális faktoring esetén a szerződéskötéstől számítva akár 24 órán belül az adott cég számlájára kerülhet a pénz. A hitel fix keretével szemben pedig a faktoring egy sokkal rugalmasabb kondíciót kínál, legyen szó a bevonni kívánt partnerekről vagy az egyes számlák összegéről.

Akár a finanszírozási problémák megoldása, akár a cég növekedése a cél, jelenleg is számos vállalkozás él valamely lehetőséggel. De mi várható akkor, ha lejár a hitelmoratórium? Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-oldalán tett bejelentése szerint a jelenlegi formájában október 31-ig marad a törlesztési moratórium, utána pedig csak a rászorulók vehetik majd igénybe 2022. június 30-ig.

„A kuponos akciók közeledtével tavaly ősszel óriási volt a kereslet, és most is szeptember második felétől számítunk nagy rohamra. A moratóriumban történt változások szerintem csak marginálisan fognak minket érinteni, hiszen az ügyfeleink többségében olyan vállalkozások, amelyek a sokadik hosszabbítással már nem feltétlenül élnek” – mondta Berényi Benjamin, a Péntech társalapító–ügyvezető igazgatója.

(Berényi Benjamin is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 271. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS