Töretlen a digitális faktoring népszerűsége a kkv-k körében

2021. 09. 14., 10:45

A pénzügyi döntések előtt nem árt alaposan körbejárni a különböző lehetőségeket, hiszen a finanszírozás módja meghatározó a vállalkozások növekedése szempontjából.

Az őszi szezonban a számtalan akcióval járó kuponnapok miatt a legtöbb cég esetében kulcsfontosságú a raktárkészlet feltöltése, amihez megfelelő finanszírozásra van szükség. A Péntech legújabb tájékoztatójában a kis- és középvállalkozások körében két legnépszerűbb finanszírozási formát mutatja be.

A moratórium hatására az elmúlt másfél évben ugrásszerűen nőtt az igény a faktoring szolgáltatásra, hiszen jóval kisebb kockázatot jelentett, mint a hitelfelvétel. A Péntech első negyedéves statisztikája alapján például több mint 400 százalékkal nőtt a regisztráló kkv-k száma a 2020 márciusi időszakhoz képest, és összesen több mint 6 milliárd forint értékben igényeltek finanszírozást az oldalon keresztül.

Ez a növekvő tendencia azóta is megmaradt, a Péntech legfrissebb szeptember eleji adatai szerint már 700 fölött van a regisztrált vállalkozások száma, míg az igénylések összege meghaladja a 12 milliárd forintot. Az ügyfelek többsége az építőipar, nagykereskedelem, gyógyszeripar és munkaerőközvetítés szegmenseiből kerül ki.

A Black Friday és az őszi kuponnapok hatalmas forgalmat generálnak a kereskedelemben és a szolgáltatók körében is, ehhez pedig jelentős árukészlet felhalmozásra van szükség. A raktárak feltöltése azonban minden esetben némi kockázatot rejt magában, nem beszélve arról, hogy megterheli a cashflow-t.

A likviditás szempontjából fontos megjegyezni, hogy Magyarországon az átlagos fizetési határidő 30 nap, egyes iparágakban ez akár a 60 napot is meghaladja, ráadásul sok esetben késik is a kifizetés. Az általános szabályok a járványhelyzet okozta bizonytalanságban azonban még inkább érvényüket vesztették, így a megszokott fizetési idők is kitolódtak.

A köztudatban sokan hasonló finanszírozási eszközként gondolnak a faktoringra és a hitelre, miközben két teljesen különböző pénzügyi szolgáltatásról van szó. Míg a hitelfelvétel alapját a cégek pénzügyi helyzete jelenti, addig a faktorálás során a vevők fizetőképessége az elsődleges szempont.

Faktorálás során a cégek nem külső forrást igényelnek, hanem a már elvégzett szolgáltatás vagy leszállított áru értékéhez – vagyis a saját bevételükhöz – jutnak hamarabb hozzá. Épp ezért nem elhanyagolható szempont, hogy rosszabb pénzügyi helyzetben lévő vagy kezdő vállalkozások is könnyedén igényelhetnek faktoringot. Ezzel szemben hitelfelvétel előtt a bankok alaposan átvizsgálják a cégek pénzügyi mutatóit, jövedelmezőségét, majd felmérik a hitelnyújtáshoz szükséges kockázatokat is.



Nemcsak az igénylés elbírálási alapjában, hanem az átfutási időben és a finanszírozási limitben is nagy különbségek vannak a két módszer között. A banki hitelek átlagos átfutási ideje a már előbb említett alapos átvizsgálás miatt átlagosan 4-6 hét, míg a digitális faktoring esetén a szerződéskötéstől számítva akár 24 órán belül az adott cég számlájára kerülhet a pénz. A hitel fix keretével szemben pedig a faktoring egy sokkal rugalmasabb kondíciót kínál, legyen szó a bevonni kívánt partnerekről vagy az egyes számlák összegéről.

Akár a finanszírozási problémák megoldása, akár a cég növekedése a cél, jelenleg is számos vállalkozás él valamely lehetőséggel. De mi várható akkor, ha lejár a hitelmoratórium? Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-oldalán tett bejelentése szerint a jelenlegi formájában október 31-ig marad a törlesztési moratórium, utána pedig csak a rászorulók vehetik majd igénybe 2022. június 30-ig.

„A kuponos akciók közeledtével tavaly ősszel óriási volt a kereslet, és most is szeptember második felétől számítunk nagy rohamra. A moratóriumban történt változások szerintem csak marginálisan fognak minket érinteni, hiszen az ügyfeleink többségében olyan vállalkozások, amelyek a sokadik hosszabbítással már nem feltétlenül élnek” – mondta Berényi Benjamin, a Péntech társalapító–ügyvezető igazgatója.

(Berényi Benjamin is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 271. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS