Töretlen a digitális faktoring népszerűsége a kkv-k körében

2021. 09. 14., 10:45

A pénzügyi döntések előtt nem árt alaposan körbejárni a különböző lehetőségeket, hiszen a finanszírozás módja meghatározó a vállalkozások növekedése szempontjából.

Az őszi szezonban a számtalan akcióval járó kuponnapok miatt a legtöbb cég esetében kulcsfontosságú a raktárkészlet feltöltése, amihez megfelelő finanszírozásra van szükség. A Péntech legújabb tájékoztatójában a kis- és középvállalkozások körében két legnépszerűbb finanszírozási formát mutatja be.

A moratórium hatására az elmúlt másfél évben ugrásszerűen nőtt az igény a faktoring szolgáltatásra, hiszen jóval kisebb kockázatot jelentett, mint a hitelfelvétel. A Péntech első negyedéves statisztikája alapján például több mint 400 százalékkal nőtt a regisztráló kkv-k száma a 2020 márciusi időszakhoz képest, és összesen több mint 6 milliárd forint értékben igényeltek finanszírozást az oldalon keresztül.

Ez a növekvő tendencia azóta is megmaradt, a Péntech legfrissebb szeptember eleji adatai szerint már 700 fölött van a regisztrált vállalkozások száma, míg az igénylések összege meghaladja a 12 milliárd forintot. Az ügyfelek többsége az építőipar, nagykereskedelem, gyógyszeripar és munkaerőközvetítés szegmenseiből kerül ki.

A Black Friday és az őszi kuponnapok hatalmas forgalmat generálnak a kereskedelemben és a szolgáltatók körében is, ehhez pedig jelentős árukészlet felhalmozásra van szükség. A raktárak feltöltése azonban minden esetben némi kockázatot rejt magában, nem beszélve arról, hogy megterheli a cashflow-t.

A likviditás szempontjából fontos megjegyezni, hogy Magyarországon az átlagos fizetési határidő 30 nap, egyes iparágakban ez akár a 60 napot is meghaladja, ráadásul sok esetben késik is a kifizetés. Az általános szabályok a járványhelyzet okozta bizonytalanságban azonban még inkább érvényüket vesztették, így a megszokott fizetési idők is kitolódtak.

A köztudatban sokan hasonló finanszírozási eszközként gondolnak a faktoringra és a hitelre, miközben két teljesen különböző pénzügyi szolgáltatásról van szó. Míg a hitelfelvétel alapját a cégek pénzügyi helyzete jelenti, addig a faktorálás során a vevők fizetőképessége az elsődleges szempont.

Faktorálás során a cégek nem külső forrást igényelnek, hanem a már elvégzett szolgáltatás vagy leszállított áru értékéhez – vagyis a saját bevételükhöz – jutnak hamarabb hozzá. Épp ezért nem elhanyagolható szempont, hogy rosszabb pénzügyi helyzetben lévő vagy kezdő vállalkozások is könnyedén igényelhetnek faktoringot. Ezzel szemben hitelfelvétel előtt a bankok alaposan átvizsgálják a cégek pénzügyi mutatóit, jövedelmezőségét, majd felmérik a hitelnyújtáshoz szükséges kockázatokat is.



Nemcsak az igénylés elbírálási alapjában, hanem az átfutási időben és a finanszírozási limitben is nagy különbségek vannak a két módszer között. A banki hitelek átlagos átfutási ideje a már előbb említett alapos átvizsgálás miatt átlagosan 4-6 hét, míg a digitális faktoring esetén a szerződéskötéstől számítva akár 24 órán belül az adott cég számlájára kerülhet a pénz. A hitel fix keretével szemben pedig a faktoring egy sokkal rugalmasabb kondíciót kínál, legyen szó a bevonni kívánt partnerekről vagy az egyes számlák összegéről.

Akár a finanszírozási problémák megoldása, akár a cég növekedése a cél, jelenleg is számos vállalkozás él valamely lehetőséggel. De mi várható akkor, ha lejár a hitelmoratórium? Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-oldalán tett bejelentése szerint a jelenlegi formájában október 31-ig marad a törlesztési moratórium, utána pedig csak a rászorulók vehetik majd igénybe 2022. június 30-ig.

„A kuponos akciók közeledtével tavaly ősszel óriási volt a kereslet, és most is szeptember második felétől számítunk nagy rohamra. A moratóriumban történt változások szerintem csak marginálisan fognak minket érinteni, hiszen az ügyfeleink többségében olyan vállalkozások, amelyek a sokadik hosszabbítással már nem feltétlenül élnek” – mondta Berényi Benjamin, a Péntech társalapító–ügyvezető igazgatója.

(Berényi Benjamin is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 271. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS