Számos termék, így az áram árában is megtalálható a szén-dioxid-kibocsátás hatása. Ez lényegében azt jelenti, hogy a gyártás, termelés során kibocsátott üvegházhatású gázok ellenértékét az üzemeknek, erőműveknek meg kell vásárolniuk. A szén-dioxid-kvóták nemzetközi, valamint uniós piacán ennek a terméknek is éppen olyan árfolyama van, mint az olajnak, áramnak vagy éppen az aranynak. Nem véletlen tehát, hogy Magyarország egyik legnagyobb villamosenergia-nagykereskedőjeként az MVM Partner Zrt. is a CO2 emissziós kvótával már hosszú évek óta foglalkozik. (x)
A szén-dioxid- vagy emissziós kvóta az üvegházhatású gázok kibocsátására való jogosultságot jelent. Az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerében (EU ETS) ezt azon üvegházhatású gázt kibocsátó ipari és energiatermelő létesítmények, légijármű-üzembentartók használják fel, amelyeket az Európai Unió által meghatározott szempontok alapján bevontak a rendszerbe. Ide tartoznak a fosszilis alapú – például szenes, gázos – erőművek, de a cementgyártás, az acélipar, a kőolaj-finomítás, vagy éppen a vegyi üzemek is.
A szén-dioxid-kvóták rendszere minden érintett területet, iparágat és országot rákényszerít a folyamatos innovációra, a hatásfok javítására, illetve az ökológiai lábnyoma csökkentésére. Könnyű belátni, hogy amennyiben egy egységnyi áram megtermelése például 10 egységnyi kvótába kerül, viszont az áram piaci ára csak 5 egység megvásárlását fedezi, akkor az adott áramtermelő nem képes gazdaságosan üzemelni. A rendszert, illetve annak hatékonyságát gyakran érik bírálatok, összességében azonban azt lehet látni, hogy a megújuló energia jelentős fejlődésen és térnyerésen ment keresztül, valamint a többi erőmű esetében is jelentős innovációk jelentek meg, amelyek mind előrelépést jelentettek az alacsonyabb környezetterhelés szempontjából.
Az EU ETS-ben, köszönhetően a piacon jelentkező túlkínálatnak, 2013-2017. között a kvótaár jellemzően 5 euró körül között mozgott. A politikai szabályozás azonban idővel csökkentette az aukcióra kerülő kvóták számát, napjainkban már 30-38 euró közötti árfolyamon kereskednek vele. A szén-dioxid-kvóták első kereskedési időszaka Európában 2005-től tartott 2007-ig, míg a második 2008-tól 2012-ig. 2021-től a rendszer negyedik ciklusában vagyunk. Az EU ETS negyedik fázisa tervezetten 2021-től egészen 2030-ig tart.
Az Európai Unió országai azt a célt tűzték ki, hogy összgazdasági szinten 1990-hez képest 20%-kal csökkentsék az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat 2020-ra, aminek eléréséhez az EU ETS alá tartozó létesítményeknek összességében 21%-os kibocsátás-csökkentést kellett elérniük 2005-höz képest 2020-ig. Az Európai Tanács 2014. októberi döntése értelmében 2030-ra már a kibocsátások 40%-os csökkentését kell elérni 1990-hez képest, ami az EU ETS-ben 43%-os csökkentést jelent 2005-höz képest, így a 2021 utáni, 2030-ig tartó időszakban már évről évre 2,2 százalékkal csökken az évi kvóta-mennyiség, így egyre drágábban lehet csak működtetni a nagyobb mennyiségű szén-dioxidot kibocsátó erőműveket. 2020. decemberében az Európai Tanács még tovább emelte a 2030-as uniós klímacélt, 1990-hez képest 55%-ra, így vélhetően az EU ETS-re vonatkozó cél is tovább emelkedik majd, de ennek mértékéről még nem született döntés.
A kvótaárak alakulását ezen kívül is több tényező befolyásolja, amelyek közül kiemelkedik a politika. Gondoljunk csak az olajárak alakulására, ahol elég a legnagyobb piaci szereplő országok vezetői részéről egy-egy bejelentés, akár csak egy közösségimédia-bejegyzés, és máris változik az árfolyam. Ez az Európai Unió esetében is így van, a klímapolitikai törekvések rendszeresen hatással vannak a kvótaárak alakulására. Ezért az ezzel kereskedő vállalatok számára elengedhetetlen az aktuális politikai helyzet, illetve az aktuális hírek ismerete és értelmezése.
Az energiaárak alakulása mindig attól függ, hogy az adott országban miből áll az energiamix, milyen helyi körülmények adottak a folyamatos áramellátás biztosításához. Németország az elmúlt években például elkezdte kivonni a termelésből atomerőműveit, így amiatt, hogy jelenleg egyre nagyobb szerepet kapnak a fosszilis – szenes, gázos – erőművek, jelentős kvótamennyiségre van szüksége az országnak. A kvótapiacot – a villamosenergia-piaccal ellentétben – európai szinten egységes ár- és termékkínálat jellemzi.
A villamosenergia-szektorban a kvóták közvetlen hatása leginkább a fosszilis tüzelésű erőműveket érinti, hiszen nekik kell megvásárolni a legtöbb ilyen egységet a szabályos működéshez. A földgáz alapú erőműveknek is figyelembe kell venniük a gáz ára mellett a termeléshez szükséges kvótaértéket is. A szén-dioxid-kibocsátástól mentes erőművek, mint az atomerőmű vagy a megújuló alapú termelők ezáltal jelentős piaci előnnyel rendelkeznek ebből a szempontból, figyelembe kell ugyanakkor venni a fogyasztási görbe változását is. A nap során ugyanis vannak csúcs- és holt időszakok, amelyeket a folyamatosan termelő atomerőművel és az időjárásfüggő megújuló erőművekkel nem lehet lefedni. Ilyenkor van a legnagyobb szükség a szabályozásra képes energiatermelőkre, a földgáz- és vízerőművekre.
Vannak olyan gazdasági szereplők is, amelyek ingyenesen kapnak kvótát minden évben. Főként olyan területek tartoznak ide, amelyek erős árversennyel küzdenek piacukon, főleg az Unión kívülről érkező olcsóbb termékek miatt. Ide tartozik többek közt a műtrágya-, a vas-, vagy éppen a cementgyártás. Az ingyenes kvóta esetükben azt a célt szolgálja, hogy versenyképességi okokból ne vigyék el a gyárakat az Unióból. Azok a cégek pedig, amelyek többletkvótával rendelkeznek – erre már egyre ritkább esetben van példa, inkább a korábbi évek bőséges kvótakiosztásából maradt egységek, illetve a jelentősebb technológiaváltást végrehajtott vállalatok tartoznak ide – el is adhatják a felesleges egységeket. Gyakorlatilag ez is az EU ETS ösztönző erejének tekinthető. Mivel azonban a 11 ezer céget tömörítő EU ETS-ben nagyon kevés ilyen vállalat van, a fő beszerzési forrás a kvótaárverés, amit jellemzően hetente többször megrendeznek, és amelynek bevételén a tagállamok GDP-arányosan, illetve kisebb részben szolidaritási alapon osztoznak.
Az aukciókon a kibocsátók is közvetlenül részt vehetnek, a gyakorlat azonban az, hogy főként kereskedők vásárolnak ebből az úgynevezett elsődleges forrásból, és utána azt a másodlagos piacon bocsátják áruba. A tagállami aukciók színtere a lipcsei EEX tőzsde, míg a másodlagos piac más tőzsdei platformokon (főleg a londoni ICE tőzsdén) is zajlik. A kvótapiacon is létezik a felek közötti, úgynevezett OTC, azaz tőzsdén kívüli kereskedés is. A piacon a kibocsátókon és a kereskedőkön kívül jelen vannak még spekulatív befektetők is, akik a kvóta árának mozgásából igyekeznek profitálni. Mivel egyértelmű az EU törekvése azt illetően, hogy a kvótaár olyan magas legyen, hogy csak hatékony és tiszta energiával legyen érdemes üzemeltetni, így hosszú távon sokak számára tűnik jó befektetésnek a szén-dioxid-kvóta.
A HIPA támogatásával megvalósuló 1,9 millió eurós beruházás révén az amerikai NI egyebek mellett új generációs tesztelési megoldásokat fejleszt.
Elkezdődött a 6. blokki munkagödör tervezési szintig történő kiemelése, a munkakezdésre harminc egységből álló géppark vonult fel.