Megjelent a GLAMI Fashion (Re)search piackutatás-sorozat legújabb felmérése, amely a koronavírus magyar lakosságra gyakorolt hatásával és jövőbeni vásárlási szokásaival foglalkozik. A több mint 250 ismert divatwebáruház kínálatát egyetlen egy online platformon összesítő keresőoldal kérdőíves adatfelvételen és értékesítési statisztikákon alapuló beszámolója felsorolja az elmúlt hónapok legkelendőbb termékeit és a vásárlás legfontosabb szempontjait.
A felmérés szerint a kormányzati korlátozások utáni első hetekben a divattermékek értékesítése csaknem 50 százalékkal csökkent, azonban, amikor újra elkezdtünk vásárolni, az eladások még a március elején elért értékeket is meghaladták. Az áprilisi adatok még meglepőbbnek bizonyultak ugyanis a húsvétot követő héten az összes eladás majdnem 30 százalékkal növekedett a járvány előtti eladásokhoz képest.
Hogyan vásároltunk divatcikkeket az interneten a járvány alatt?
A koronavírus-járvány idején a magyarok 66 százaléka vásárolt ruházati, illetve divatterméket az interneten. A vásárlók 40 százalékának valamilyen konkrét árucikk beszerzése volt a célja (otthoni ruha, gyerek ruha, sportcipő edzéshez), 35 százalék pedig akkor rendelt meg valamit, ha a korábban kinézett árucikket leárazták. A válaszadók 17 százaléka egyszerűen havi rendszerességgel vásárol és ezen a karantén sem változtatott.
A kutatásból az is kiderül, hogy sokan a nyitvatartási korlátozások miatt döntöttek a hagyományos boltok helyett az internetes vásárlás mellett: a magyarok 13 százaléka a járvány megjelenésekor vásárolt először ruházatot az interneten. Költések tekintetében a megkérdezettek fele körülbelül ugyanolyan értékben vásárolt divattermékeket az interneten, mint a koronavírus előtti hónapokban, mások a spórolást választották, és szüneteltették a vásárlást (29 százalék), de voltak, akik a járvány alatt többet rendeltek online, mint azelőtt (19 százalék).
A hálóruha és a papucs volt a slágertermék
Míg például Görögországban megugrott a sportoláshoz szükséges termékek rendelése, más országok inkább a kényelemre utaztak. A magyar vásárlók úgy tűnik leginkább az otthon (és az alvással) töltött időt próbálták kellemessé tenni, így a pizsamák és hálóruhák eladása 81 százalékkal növekedett. Az emberek hamar rájöttek, mennyire fontos a kényelem a karantén alatt, így a sokan befektettek egy (vagy két) pár benti papucsba, amit jól demonstrál, hogy 71 százalékos ugrással ez a termékkategória érte el a második legnagyobb növekedési rátát. Érdekes, hogy míg a felnőtt ruházat online eladásaira nehéz idők jártak, a gyerek ruházaté nemcsak, hogy nem csökkent, de még növekedett is 23 százalékkal.
Hogyan változnak a magyarok vásárlási szokásai a jövőben?
Ez történt tehát mindeddig, de vajon mit terveznek a magyar fogyasztók következő hónapokban? A magyarok 26 százaléka új webáruházakat fedezett fel a járvány alatt és a pozitív tapasztalatoknak köszönhetően a jövőben többet szeretne vásárolni az interneten. A fogyasztók 25 százaléka nem tervezi megváltoztatni vásárlási szokásait, és ugyanúgy fog vásárolni, mint eddig. A válaszadók 43 százaléka csökkenteni tervezi a kiadásait, de követni fogja kedvenc márkáinak akciós ajánlatait, 23 százalék korlátozni fogja kiadásait, és csak a legfontosabb cikkeket vásárolja meg a lehető legalacsonyabb áron, 4 százalék pedig nem tervez divatterméket vásárolni az elkövetkezendő hónapokban.
Melyek voltak a legfontosabb szempontok a vásárlók számára az online vásárlás során?
A megkérdezettek 47 százaléka számára az ingyenes házhozszállítás és a jó ár-érték arány a legfontosabb tényezők. Az alacsony ár a válaszadók 33 százalékát, az utánvételes fizetés pedig a megkérdezettek 32 százalékát befolyásolja pozitívan. Lényeges tényezők még a gyors kiszállítás (29 százalék) és a kedvenc márkákra nyújtott kedvezmények is (29 százalék). Úgy tűnik, a magyar fogyasztókat kevésbé befolyásolja, hogy mennyire kommunikál aktívan egy márka a közösségi oldalakon, ezt csupán 5 százalék számára fontos tényező.
Impulzívak, vagy inkább racionálisak a divatvásárlási szokásaink?
A magyarok csaknem fele (49 százalék) célzott szándékkal kezd neki a vásárlásnak, de itt-ott a kosarukban landol pár előre nem tervezett termék is, 30 százalék mindig a konkrét megvásárolni kívánt divattermékre szorítkozik, továbbá 16 százalék válaszolta, hogy kifejezetten gyakran vásárol olyan termékeket, amelyeket előre nem tervezett megvenni.
Minőség vs. fenntarthatóság
Magyarországon 10-ből 8 ember érdeklődik a fenntartható divat iránt, közülük 60 százalék hajlandó lenne többet költeni egy fenntartható termékre, mint egy hasonló, „fast fashion” divatcikkre. A magyarok 62 százaléka számára fontosabb a termék jó minősége, mint az, hogy a termék fenntartható legyen. Ezzel ellentétben 29 százalék leginkább a fenntarthatóságot preferálja, tehát kész többet áldozni olyan ruhadarabra, amely környezetbarát módon készült.
A válaszadók fele hajlandó lenne extra költséget fizetni az újrahasznosított csomagolásért (ebből 23 százalék határozottan hajlik rá). A megkérdezettek 3 százaléka nem fizetne többet biológiailag lebontható csomagolásért.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.