Megjelent a GLAMI Fashion (Re)search piackutatás-sorozat legújabb felmérése, amely a koronavírus magyar lakosságra gyakorolt hatásával és jövőbeni vásárlási szokásaival foglalkozik. A több mint 250 ismert divatwebáruház kínálatát egyetlen egy online platformon összesítő keresőoldal kérdőíves adatfelvételen és értékesítési statisztikákon alapuló beszámolója felsorolja az elmúlt hónapok legkelendőbb termékeit és a vásárlás legfontosabb szempontjait.
A felmérés szerint a kormányzati korlátozások utáni első hetekben a divattermékek értékesítése csaknem 50 százalékkal csökkent, azonban, amikor újra elkezdtünk vásárolni, az eladások még a március elején elért értékeket is meghaladták. Az áprilisi adatok még meglepőbbnek bizonyultak ugyanis a húsvétot követő héten az összes eladás majdnem 30 százalékkal növekedett a járvány előtti eladásokhoz képest.
Hogyan vásároltunk divatcikkeket az interneten a járvány alatt?
A koronavírus-járvány idején a magyarok 66 százaléka vásárolt ruházati, illetve divatterméket az interneten. A vásárlók 40 százalékának valamilyen konkrét árucikk beszerzése volt a célja (otthoni ruha, gyerek ruha, sportcipő edzéshez), 35 százalék pedig akkor rendelt meg valamit, ha a korábban kinézett árucikket leárazták. A válaszadók 17 százaléka egyszerűen havi rendszerességgel vásárol és ezen a karantén sem változtatott.
A kutatásból az is kiderül, hogy sokan a nyitvatartási korlátozások miatt döntöttek a hagyományos boltok helyett az internetes vásárlás mellett: a magyarok 13 százaléka a járvány megjelenésekor vásárolt először ruházatot az interneten. Költések tekintetében a megkérdezettek fele körülbelül ugyanolyan értékben vásárolt divattermékeket az interneten, mint a koronavírus előtti hónapokban, mások a spórolást választották, és szüneteltették a vásárlást (29 százalék), de voltak, akik a járvány alatt többet rendeltek online, mint azelőtt (19 százalék).
A hálóruha és a papucs volt a slágertermék
Míg például Görögországban megugrott a sportoláshoz szükséges termékek rendelése, más országok inkább a kényelemre utaztak. A magyar vásárlók úgy tűnik leginkább az otthon (és az alvással) töltött időt próbálták kellemessé tenni, így a pizsamák és hálóruhák eladása 81 százalékkal növekedett. Az emberek hamar rájöttek, mennyire fontos a kényelem a karantén alatt, így a sokan befektettek egy (vagy két) pár benti papucsba, amit jól demonstrál, hogy 71 százalékos ugrással ez a termékkategória érte el a második legnagyobb növekedési rátát. Érdekes, hogy míg a felnőtt ruházat online eladásaira nehéz idők jártak, a gyerek ruházaté nemcsak, hogy nem csökkent, de még növekedett is 23 százalékkal.
Hogyan változnak a magyarok vásárlási szokásai a jövőben?
Ez történt tehát mindeddig, de vajon mit terveznek a magyar fogyasztók következő hónapokban? A magyarok 26 százaléka új webáruházakat fedezett fel a járvány alatt és a pozitív tapasztalatoknak köszönhetően a jövőben többet szeretne vásárolni az interneten. A fogyasztók 25 százaléka nem tervezi megváltoztatni vásárlási szokásait, és ugyanúgy fog vásárolni, mint eddig. A válaszadók 43 százaléka csökkenteni tervezi a kiadásait, de követni fogja kedvenc márkáinak akciós ajánlatait, 23 százalék korlátozni fogja kiadásait, és csak a legfontosabb cikkeket vásárolja meg a lehető legalacsonyabb áron, 4 százalék pedig nem tervez divatterméket vásárolni az elkövetkezendő hónapokban.
Melyek voltak a legfontosabb szempontok a vásárlók számára az online vásárlás során?
A megkérdezettek 47 százaléka számára az ingyenes házhozszállítás és a jó ár-érték arány a legfontosabb tényezők. Az alacsony ár a válaszadók 33 százalékát, az utánvételes fizetés pedig a megkérdezettek 32 százalékát befolyásolja pozitívan. Lényeges tényezők még a gyors kiszállítás (29 százalék) és a kedvenc márkákra nyújtott kedvezmények is (29 százalék). Úgy tűnik, a magyar fogyasztókat kevésbé befolyásolja, hogy mennyire kommunikál aktívan egy márka a közösségi oldalakon, ezt csupán 5 százalék számára fontos tényező.
Impulzívak, vagy inkább racionálisak a divatvásárlási szokásaink?
A magyarok csaknem fele (49 százalék) célzott szándékkal kezd neki a vásárlásnak, de itt-ott a kosarukban landol pár előre nem tervezett termék is, 30 százalék mindig a konkrét megvásárolni kívánt divattermékre szorítkozik, továbbá 16 százalék válaszolta, hogy kifejezetten gyakran vásárol olyan termékeket, amelyeket előre nem tervezett megvenni.
Minőség vs. fenntarthatóság
Magyarországon 10-ből 8 ember érdeklődik a fenntartható divat iránt, közülük 60 százalék hajlandó lenne többet költeni egy fenntartható termékre, mint egy hasonló, „fast fashion” divatcikkre. A magyarok 62 százaléka számára fontosabb a termék jó minősége, mint az, hogy a termék fenntartható legyen. Ezzel ellentétben 29 százalék leginkább a fenntarthatóságot preferálja, tehát kész többet áldozni olyan ruhadarabra, amely környezetbarát módon készült.
A válaszadók fele hajlandó lenne extra költséget fizetni az újrahasznosított csomagolásért (ebből 23 százalék határozottan hajlik rá). A megkérdezettek 3 százaléka nem fizetne többet biológiailag lebontható csomagolásért.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.