Sok pizsamát vásároltak a magyarok a koronavírus-járvány idején

2020. 07. 17., 12:15

Megjelent a GLAMI Fashion (Re)search piackutatás-sorozat legújabb felmérése, amely a koronavírus magyar lakosságra gyakorolt hatásával és jövőbeni vásárlási szokásaival foglalkozik. A több mint 250 ismert divatwebáruház kínálatát egyetlen egy online platformon összesítő keresőoldal kérdőíves adatfelvételen és értékesítési statisztikákon alapuló beszámolója felsorolja az elmúlt hónapok legkelendőbb termékeit és a vásárlás legfontosabb szempontjait.

A felmérés szerint a kormányzati korlátozások utáni első hetekben a divattermékek értékesítése csaknem 50 százalékkal csökkent, azonban, amikor újra elkezdtünk vásárolni, az eladások még a március elején elért értékeket is meghaladták. Az áprilisi adatok még meglepőbbnek bizonyultak ugyanis a húsvétot követő héten az összes eladás majdnem 30 százalékkal növekedett a járvány előtti eladásokhoz képest.
 
Hogyan vásároltunk divatcikkeket az interneten a járvány alatt?

A koronavírus-járvány idején a magyarok 66 százaléka vásárolt ruházati, illetve divatterméket az interneten. A vásárlók 40 százalékának valamilyen konkrét árucikk beszerzése volt a célja (otthoni ruha, gyerek ruha, sportcipő edzéshez), 35 százalék pedig akkor rendelt meg valamit, ha a korábban kinézett árucikket leárazták. A válaszadók 17 százaléka egyszerűen havi rendszerességgel vásárol és ezen a karantén sem változtatott. 

A kutatásból az is kiderül, hogy sokan a nyitvatartási korlátozások miatt döntöttek a hagyományos boltok helyett az internetes vásárlás mellett: a magyarok 13 százaléka a járvány megjelenésekor vásárolt először ruházatot az interneten.  Költések tekintetében a megkérdezettek fele körülbelül ugyanolyan értékben vásárolt divattermékeket az interneten, mint a koronavírus előtti hónapokban, mások a spórolást választották, és szüneteltették a vásárlást (29 százalék), de voltak, akik a járvány alatt többet rendeltek online, mint azelőtt (19 százalék).
 
A hálóruha és a papucs volt a slágertermék

Míg például Görögországban megugrott a sportoláshoz szükséges termékek rendelése, más országok inkább a kényelemre utaztak. A magyar vásárlók úgy tűnik leginkább az otthon (és az alvással) töltött időt próbálták kellemessé tenni, így a pizsamák és hálóruhák eladása 81 százalékkal növekedett. Az emberek hamar rájöttek, mennyire fontos a kényelem a karantén alatt, így a sokan befektettek egy (vagy két) pár benti papucsba, amit jól demonstrál, hogy 71 százalékos ugrással ez a termékkategória érte el a második legnagyobb növekedési rátát. Érdekes, hogy míg a felnőtt ruházat online eladásaira nehéz idők jártak, a gyerek ruházaté nemcsak, hogy nem csökkent, de még növekedett is 23 százalékkal.
 
Hogyan változnak a magyarok vásárlási szokásai a jövőben?

Ez történt tehát mindeddig, de vajon mit terveznek a magyar fogyasztók következő hónapokban? A magyarok 26 százaléka új webáruházakat fedezett fel a járvány alatt és a pozitív tapasztalatoknak köszönhetően a jövőben többet szeretne vásárolni az interneten. A fogyasztók 25 százaléka nem tervezi megváltoztatni vásárlási szokásait, és ugyanúgy fog vásárolni, mint eddig. A válaszadók 43 százaléka csökkenteni tervezi a kiadásait, de követni fogja kedvenc márkáinak akciós ajánlatait, 23 százalék korlátozni fogja kiadásait, és csak a legfontosabb cikkeket vásárolja meg a lehető legalacsonyabb áron, 4 százalék pedig nem tervez divatterméket vásárolni az elkövetkezendő hónapokban.
 
Melyek voltak a legfontosabb szempontok a vásárlók számára az online vásárlás során?

A megkérdezettek 47 százaléka számára az ingyenes házhozszállítás és a jó ár-érték arány a legfontosabb tényezők.  Az alacsony ár a válaszadók 33 százalékát, az utánvételes fizetés pedig a megkérdezettek 32 százalékát befolyásolja pozitívan. Lényeges tényezők még a gyors kiszállítás (29 százalék) és a kedvenc márkákra nyújtott kedvezmények is (29 százalék). Úgy tűnik, a magyar fogyasztókat kevésbé befolyásolja, hogy mennyire kommunikál aktívan egy márka a közösségi oldalakon, ezt csupán 5 százalék számára fontos tényező.
 
Impulzívak, vagy inkább racionálisak a divatvásárlási szokásaink?

A magyarok csaknem fele (49 százalék) célzott szándékkal kezd neki a vásárlásnak, de itt-ott a kosarukban landol pár előre nem tervezett termék is, 30 százalék mindig a konkrét megvásárolni kívánt divattermékre szorítkozik, továbbá 16 százalék válaszolta, hogy kifejezetten gyakran vásárol olyan termékeket, amelyeket előre nem tervezett megvenni.
 
Minőség vs. fenntarthatóság

Magyarországon 10-ből 8 ember érdeklődik a fenntartható divat iránt, közülük 60 százalék hajlandó lenne többet költeni egy fenntartható termékre, mint egy hasonló, „fast fashion” divatcikkre. A magyarok 62 százaléka számára fontosabb a termék jó minősége, mint az, hogy a termék fenntartható legyen. Ezzel ellentétben 29 százalék leginkább a fenntarthatóságot preferálja, tehát kész többet áldozni olyan ruhadarabra, amely környezetbarát módon készült.

A válaszadók fele hajlandó lenne extra költséget fizetni az újrahasznosított csomagolásért (ebből 23 százalék határozottan hajlik rá). A megkérdezettek 3 százaléka nem fizetne többet biológiailag lebontható csomagolásért.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 10., 17:25
A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet alapján az új szabályozás hatálybalépésével megszűnhet a kettős magyar FDI-rendszer, és a legtöbb vállalatfelvásárlás kikerülhet a különleges bejelentési kötelezettség alól. A legfontosabb tudnivalókat Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.
2026-11-09 16:20:00
Korábbi vállalásának megfelelően a Magyar Fejlesztési Bank 34 milliárd forintot folyósított a Demján Sándor Beruházási Magántőkealap részére; a tranzakció révén 109, a program feltételeinek megfelelő vállalkozás juthat hozzá a tervezett beruházásai és fejlesztései megvalósításához szükséges tőkéhez – tájékoztatott a pénzintézet.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS