Ön is vásárolna ennyiért karácsonyi ajándékot?

2019. 11. 07., 11:00

A tavalyi 41 ezer forint helyett az idén már átlagosan 48 400 forintot terveznek karácsonyi ajándékokra költeni az aktív internetezők, ami több mint 20 ezer forinttal haladja meg a négy évvel ezelőtti keretet – derül ki az Árukereső.hu és a GKI Digital éves közös kutatásából.

A hazai internetező felnőtt lakosság körében végzett felmérés szerint idén átlagosan nyolc ember megajándékozását tervezik a karácsonyra készülődők.

Már a rendelés előtti tájékozódásban is megelőzi az internet az olyan hagyományos csatornákat, mint a bolti nézelődés, vagy az akciós újságok és egyéb hirdetések, reklámok böngészése. Újdonság, hogy a világhálón belüli tájékozódási források között idén az ár-összehasonlító oldalak használata lett a legkedveltebb megoldás a vásárlás előtti tájékozódás és termékkeresés során, ezeket a válaszadók 74 százaléka veszi igénybe.

A magyar netezők 80 százaléka ezúttal is tervez belföldi webáruházból rendelni, de 18 százalékuk a külföldi rendelés lehetőségét sem veti el, átlagosan 14 ezer forintot szánva erre. A hagyományos beszerzési módot választók 54 százaléka bevásárlóközpontokban, 29 százaléka szaküzletekben, illetve boltokban vesz ajándékokat. A külföldi rendelésekben élen járnak a férfiak, plázákban viszont szívesebben vásárolnak a nők, illetve a fiatalok és a nyugdíjasok.

Az internetezők 21 százaléka már októberben nekilátott az ajándékok beszerzésének. A válaszadók 39 százaléka nem köti ezt a folyamatot konkrét időszakhoz, inkább a megfelelő akciókra várnak.

Az ajándékok között továbbra is a ruházati cikk, a szépségápolási termék, kozmetikum, valamint a játék a három legnépszerűbb termékkategória.

A kutatást az Árukereső.hu megbízásából a GKI Digital készítette el 2019 októberében. A felmérés online adatfelvétellel készült, 3056 fős válaszadói minta alapján. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS