A lengyel-magyar külkereskedelem erőteljes növekedést mutat az utóbbi másfél évtizedben. Több száz kamion ingázik a két ország között a legkülönbözőbb árucikkekkel felrakodva.
Egyre nagyobb a kereslet itthon a lengyel termékek iránt, de ez oda-vissza igaz, mert exportálásra is nagy mennyiségű áru kerül heti szinten – mondja Müller Ádám, a szállítmányozással foglalkozó Variola Zrt. vezérigazgatója.
„Novemberben körülbelül 700 raklapot, ezen felül több munkagépet is megmozgattunk. Termékeink leginkább az építőiparhoz kapcsolódnak, de emellett élelmiszereket, gyógyszereket, autóipari alkatrészeket és kozmetikumokat is szállítunk. Nyáron kifejezetten sok görögdinnyét viszünk a lengyeleknek, tőlük pedig sok útszóró sót hozunk” – mondta Müller Ádám.
A Variola Zrt. vezérigazgatója azt ajánlja a magyar cégeknek, hogy keressenek lengyel partnereket, mert európai viszonylatban a lengyel sofőrök megbízhatóak, mind az áru biztonságát, mind a tájékoztatást illetően.
„Lengyel ajkú kollégáink baráti kapcsolatokat teremtettek az itt töltött évek során. A nemzetközi szállítmányozásban résztvevő vállalatoknak tanácsoljuk, hogy ellenőrizze a partnereit az aktuális fuvartőzsdéken vagy kockázatértékelő cégekkel. A közösségi médiának köszönhetően hamar kiesnek a rossz fuvarosok, mert nagyon sok fórumon lehet véleményt formálni” – tette hozzá a szakember.
Lengyelország 2016-ban Magyarország negyedik kereskedelmi partnere volt, ugyanebben az évben hazánk Lengyelország tízedik legfontosabb exportpiacának számított.
A kétoldalú áruforgalom 2016-ban 6,4 százalékkal, 8,4 milliárd euróra emelkedett. Az export 11,8 százalékkal, 3,8 milliárd euróra nőtt.
Több mint hatszorosára nőtt 2001-től 2016-ig a Lengyelországból Magyarországra történő behozatal. Ugyanebben az időszakban a Lengyelországban irányuló kivitel több mint ötszörösére emelkedett.
Lengyelország a 22. legnagyobb tőkebefektető Magyarországon. Magyarországon tavaly nyáron körülbelül 200 lengyel cég tevékenykedett.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”