Lengyel sofőröket ajánl a Variola vezérigazgatója

2018. 12. 13., 11:30

A lengyel-magyar külkereskedelem erőteljes növekedést mutat az utóbbi másfél évtizedben. Több száz kamion ingázik a két ország között a legkülönbözőbb árucikkekkel felrakodva.

Egyre nagyobb a kereslet itthon a lengyel termékek iránt, de ez oda-vissza igaz, mert exportálásra is nagy mennyiségű áru kerül heti szinten – mondja Müller Ádám, a szállítmányozással foglalkozó Variola Zrt. vezérigazgatója.

„Novemberben körülbelül 700 raklapot, ezen felül több munkagépet is megmozgattunk. Termékeink leginkább az építőiparhoz kapcsolódnak, de emellett élelmiszereket, gyógyszereket, autóipari alkatrészeket és kozmetikumokat is szállítunk. Nyáron kifejezetten sok görögdinnyét viszünk a lengyeleknek, tőlük pedig sok útszóró sót hozunk” – mondta Müller Ádám.

A Variola Zrt. vezérigazgatója azt ajánlja a magyar cégeknek, hogy keressenek lengyel partnereket, mert európai viszonylatban a lengyel sofőrök megbízhatóak, mind az áru biztonságát, mind a tájékoztatást illetően.

„Lengyel ajkú kollégáink baráti kapcsolatokat teremtettek az itt töltött évek során. A nemzetközi szállítmányozásban résztvevő vállalatoknak tanácsoljuk, hogy ellenőrizze a partnereit az aktuális fuvartőzsdéken vagy kockázatértékelő cégekkel. A közösségi médiának köszönhetően hamar kiesnek a rossz fuvarosok, mert nagyon sok fórumon lehet véleményt formálni” – tette hozzá a szakember.

Lengyelország 2016-ban Magyarország negyedik kereskedelmi partnere volt, ugyanebben az évben hazánk Lengyelország tízedik legfontosabb exportpiacának számított.

A kétoldalú áruforgalom 2016-ban 6,4 százalékkal, 8,4 milliárd euróra emelkedett. Az export 11,8 százalékkal, 3,8 milliárd euróra nőtt.

Több mint hatszorosára nőtt 2001-től 2016-ig a Lengyelországból Magyarországra történő behozatal. Ugyanebben az időszakban a Lengyelországban irányuló kivitel több mint ötszörösére emelkedett.

Lengyelország a 22. legnagyobb tőkebefektető Magyarországon. Magyarországon tavaly nyáron körülbelül 200 lengyel cég tevékenykedett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS