Bár a koronavírus-járvány kitörése után az eladások drasztikusan csökkentek, a magyar fogyasztók lassan visszatérnek a járvány előtti vásárlási szokásaikhoz – állapítják meg a GLAMI divatkereső platform friss kutatásában. Fordulóponthoz érkezett a divatcikkek online kereskedelme, lassan többet költünk divatra a webshopokban, mint a hagyományos üzletekben. A divatcikk kereső oldal előrejelzése szerint a webshopok forgalma az idei évben a járvány ellenére is tovább fog nőni a hagyományos üzletekkel szemben.
Megjelent a GLAMI legfrissebb iparági jelentése. A több mint 250 meghatározó európai webáruház kínálatát összekötő divatkereső piackutatás sorozatának felmérése a koronavírus-járvány kitörése utáni ágazati trendeket és fogyasztói attitűdöket vizsgálta Csehországban, Szlovákiában, Görögországban, Romániában és Magyarországon.
Magyarországon az előrejelzések szerint 2020-ban az online üzletek forgalma 14 százalékkal fog nőni a hagyományos üzletekkel szemben, és a 2019-ben 171 milliárd forint forgalmat bonyolító iparág piaci értéke 2023-ra a 267 milliárd forintot is elérheti.
A tendenciát várhatóan a világjárvány kitörése utáni visszaesés sem fogja jelentős mértékben megváltoztatni, mert ahogy a legfrissebb adatok elemzéséből kiderül, az utóbbi hónapokban a magyar fogyasztók lassan visszatértek a járvány előtti vásárlási szokásaikhoz.
„A GLAMI több mint 250 meghatározó európai webáruház kínálatában teszi lehetővé árucikkek keresését, így munkatársaink egyedülálló rálátással rendelkeznek a kereskedelmi trendek és a fogyasztói igények alakulására. Jelenleg azt látjuk, hogy az emberek lassan visszatérnek a járvány előtti vásárlási szokásaikhoz. A megkérdezettek már 40 százaléka azt állítja, ugyanúgy vásárol, mint azelőtt, a válaszadók 32 százaléka próbál itt-ott spórolni, és csak 18 százalék tiltotta meg magának a vásárlást az adott körülmények között” – mondta Robert Johnson, a GLAMI country managere.
Fordulóponthoz érkezett a divatcikkek online kereskedelme
A felmérés során megkérdezettek 50 százaléka állította, hogy már többet költ divatcikkek vásárlására az interneten, mint hagyományos üzletekben, a vásárlók 19 százaléka ugyanannyit költ online, mint offline, és ugyancsak kb. a fogyasztók ötöde (22 százalék) költ többet hagyományos üzletekben, mint az interneten. Ezzel fordulóponthoz érkezett a divatcikkek online kereskedelme Magyarországon, hamarosan többet költünk divatra online, mint hagyományos üzletekben.
Az online vásárlás fő oka az alacsonyabb ár
A felmérés alapján a fogyasztók az internetes áruházakat elsősorban azért választják a hagyományos boltokkal szemben, mert a keresett termékeket gyakran alacsonyabb áron tudják megvásárolni. Sokan azért is részesítik előnyben az online vásárlást, mert nincs idejük elmenni a fizikai üzletbe (15 százalék), de a fertőzésveszély és a kötelező maszkviselés is visszatartó erő lehet az üzletekbe való ellátogatás szempontjából (8 százalék).
Az offline vásárlás fő előnye a termékek felpróbálásának lehetősége
Ugyanakkor a magyar fogyasztók 17 százaléka – függetlenül a pandémiás helyzettől – jellemzően az offline vásárlást részesíti előnyben. Ennek elsősorban az az oka, hogy a hagyományos üzletekben lehetőség van a termékek felpróbálására, amire a fogyasztók 57 százaléka előnyként tekint az online vásárlással szemben.
Az offline vásárló fogyasztók kb. egyharmada továbbá azért is részesíti előnyben a hagyományos üzletekben történő vásárlást, mert tartanak a visszaküldési folyamattal járó esetleges kényelmetlenségektől, sokan pedig egyszerűen akkor vásárolnak fizikai üzletben, ha a közelben járnak (41 százalék). A vásárlók 10 százaléka nem szeret a kiszállításra várni, ezért látogat el inkább személyesen az üzletekbe. A válaszadók csupán 6 százaléka említette, hogy visszatartó erő lehet az üzlethelyiségek esetleges túlzsúfoltsága.
Jelenleg az iskolakezdéshez köthető ruházati termékek és taneszközök vásárlása van napirenden
A felmérés a fogyasztók iskolakezdéshez kapcsolódó szezonális vásárlási terveire is rákérdezett. Eszerint a magyar szülők 89 százaléka tervez vásárolni gyermekeinek ruházati cikket és taneszközt az új tanévre. A szülők többsége (59 százalék) 20-50 ezer forintot, 20 százalékuk 50-100 ezer forintot, 13 százalék kevesebb, mint 50 ezer forintot, 7 százalék pedig 100 ezer forint feletti összeget szán erre a célra.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.