Költekezési láz jöhet az újranyitással

2021. 03. 26., 15:15

A koronavírus-járvány harmadik hullámában a vendéglátóipar mellett a szolgáltatóipar is elesett, az embereknek így a kiránduláson kívül nem igazán maradt más lehetőségük a szabadidős tevékenységre. Nagy Lehel, a Langmár Kommunikáció ügyvezető-helyettese szerint mivel a magyaroknak hónapok óta nincs hol elkölteniük a pénzüket, a járvány végén mindenki egyszerre akarja majd bepótolni a kimaradt élményeket, és költekezni kezdenek majd. Mint mondta, a cégeknek már most el kell kezdeniük kommunikálni annak érdekében, hogy minél többen válasszák őket az ország újranyitásakor.

A koronavírus terjedésének visszaszorítása érdekében bevezetett legfrissebb szigorító intézkedések értelmében az eddig is zárva tartó éttermek, kávézók, fürdők, mozik és szórakozóhelyek mellett már a fodrászoknak, a kozmetikusoknak és a teljes szolgáltatóiparnak le kellett húznia átmenetileg a rolót. Jelenleg a tavaszi sétán kívül a megszokott szórakozási lehetőségek kiestek a pakliból, ezáltal jóval több pénz marad az emberek zsebében.

Nagy Lehel, a Langmár Kommunikáció üzleti kommunikációs szakértője arról beszélt, hogy már most látni az előjeleit annak, hogy költekezési láz jön az újranyitással.

„Egyre több adatot láthatunk arra vonatkozóan, hogy soha nem volt még ilyen sok megtakarításuk a magyaroknak. Ez értelemszerű is, hiszen be vannak zárva azok a helyek, ahol általában elköltik a pénzüket. A korlátozások feloldásával és a nyár közeledtével várhatóan az emberek többsége be akarja pótolni az elmúlt hónapokat és újból át szeretné élni azokat az élményeket, amikben nem lehetett része tavaly november óta. A pénzt pedig most senki nem fogja sajnálni a kikapcsolódásra” – magyarázta a szakértő.

Ha három hónapig nem hallanak rólad, elfelejtenek téged

A nehéz helyzetbe került vendéglátó- és szolgáltatóiparban természetesen már mindenki tűkön ülve várja, hogy visszatérjen az élet a normális kerékvágásba. Nagy Lehel szerint viszont a cégeknek most kell elkezdeniük kommunikálni, hogy nyitva lesznek, mert az emberek azokon a helyeken fogják elkölteni a többletpénzüket, amelyekről tudják, hogy nem zártak be végleg.

A Langmár Kommunikáció ügyvezető-helyettese példaként említette, hogy az offline marketing nagyon kreatív módját választotta néhány fővárosi étterem, ahol manökenbabát, plüssmacit látni a székeken, az asztalok meg vannak terítve, a lámpák pedig égnek. Akik elsétálnak mellettük, vágyakoznak arra, hogy beülhessenek, és a járvány végén vélhetően sokan vissza is térnek ezekre a helyekre.

„Mivel az emberek a lezárások miatt többet ülnek otthon, több időt is töltenek a közösségi oldalakon. Érdemes esetleg egy nyereményjátékot csinálni a Facebookon, amivel fenn tudjuk tartani a követők érdeklődését. Ha rendelkezésre áll adatbázis, fontos heti rendszerességgel hírlevelet is küldeni, ezzel is megmaradunk az emberek fejében. Íratlan szabály ugyanis, hogy ha három hónapon át nem hallanak rólad, akkor elfelejtenek téged, és ez a járvány alatt duplán is igaz” – fogalmazott.

Nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani


Nagy Lehel arról is szót ejtett, hogy a vonatra is akkor jó felszállni, amikor lassan halad, mert amikor eléri a 100 km/h-s sebességet, akkor már lehetetlen.

Kiemelte, hogy a 2008–2009-es válságnak egy nagyon komoly tanulsága volt: a marketingköltség az, amit soha, semmilyen körülmények között nem szabad levágni. Ha az emberek fejéből kiesünk, akkor a megtakarított pénzüket nem nálunk fogják elkölteni. 

„Nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani. Mindenki egyszerre fog nyitni a harmadik hullám végén, és nincs rá garancia, hogy az emberek minket választanak. Készíthetünk esetleg egy figyelemfelkeltő videót, ami megmozgatja a fantáziájukat, de egy-egy médiaszereplés is rengeteget tud segíteni, hiszen milliók hallgatják a rádiókat, nézik a tévéket, olvassák az újságokat” – tette hozzá.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS