Kiegyenlítő energiával az áramszünet ellen

Kiegyenlítő energiával az áramszünet ellen
2022. 03. 21., 09:19

Akció- és katasztrófafilmekben gyakran felmerülő téma, hogy mi történne, ha egyik pillanatról a másikra megszűnne például az áramellátás. A villamos energia fizikai tulajdonságai, illetve a villamosenergia-hálózat működése miatt folyamatos felügyeletre van szükség, hogy ez ne történjen meg: a piac minden szereplőjének kulcsszerep jut a rendszer stabilitásának biztosításában.

Az MVM Partner Zrt., az MVM Csoport villamosenergia-nagykereskedőjének szakértőivel azt tekintettük át, hogy mi kell ahhoz, hogy az áram minden pillanatban rendelkezésre álljon, amikor szükségünk van rá.

A villamosenergia-rendszer működésének alapja, hogy a rendszerbe bekerülő – vagyis a termelt és importált – áram mennyiségének minden időpillanatban meg kell egyeznie az elfogyasztott és exportált volumennel. Ha ez nem így lenne, akkor a konnektorban sem lenne villany, hiszen a váltakozó áram ma még nagy mennyiségben nem tárolható. Amennyiben az egyensúly felborulna, azaz valamilyen okból nem annyi (tehát több vagy éppen kevesebb) áram kerül be a rendszerbe, mint amennyit a fogyasztók kivesznek belőle, a legtöbb elektromos berendezés elromlana vagy nem működne megfelelően, leválna a hálózatról. Ezen nem kívánatos események láncolata végül a teljes villamosenergia-rendszer rövid időn belül történő összeomlásához vezetne. Az áram minőségét meghatározó frekvenciának 50 Hz-nek kell lennie, ha a rendszerben kevesebb lenne az áram a szükségesnél, ez a szám csökkenne, ha több, akkor pedig nőne.

Annak érdekében, hogy ez ne történjen meg, több szereplő együttműködése hivatott gondoskodni a villamos energia piacán. A villamosenergia-piac szereplőit négy nagy csoport alkotja. A fogyasztók és a termelők mellett a kereskedők, illetve a rendszer egészét felügyelő rendszerirányító, amely Magyarországon a MAVIR ZRt. Az első három csoport – a mérlegkör-felelősökön keresztül – minden naptári napra, negyedórás pontossággal, úgynevezett menetrendekben adja meg a rendszerirányítónak, hogy mekkora mennyiségben termel, vásárol vagy ad el és fogyaszt energiát. A menetrendekben foglalt negyedórás mennyiségek az ún. kiegyenlítő energia elszámolásának is az alapjai. A leadott menetrendekben így minden napra 96 darab, negyedórás érték szerepel (kivétel ez alól azokat a napokat, amelyeken a téli és nyári óraátállítások történnek). A tervezést teszi egyszerűbbé, hogy a MAVIR felé nem az egyes szereplők mindegyike, hanem a mérlegkörök irányítói, az úgynevezett mérlegkör-felelősök adják le a menetrendbe foglalt prognózist. A villamosenergia-piac minden szereplőjének csatlakoznia kell egy adott mérlegkörhöz, így minden termelő és fogyasztó egy mérlegkör része, és minden mérlegkörnek az a gazdasági érdeke, hogy minden napra zárja a pozícióját, azaz nullásra tervezi egyenlegét: vagyis a termelt, a mérlegkörbe beszállított és az elfogyasztott, valamint a mérlegkörből kiszállított, előjelhelyesen figyelembe vett energia volumenének nullának kell lennie minden egyes negyedórában.

A valóságban azonban szinte biztos, hogy lesz eltérés a menetrend (terv) és a termelés, illetve fogyasztás (tény) között. Egy erőmű nem tudja „tűpontosan” tartani a menetrendet vagy egy nem várt üzemzavar miatt csak kevesebbet tud termelni, mint ahogyan tervezte, a fogyasztó pedig többet vagy kevesebbet fogyaszt a valóságban, mint ahogy a menetrendben tervezve lett, vagy éppen egy hirtelen üzemzavar miatt leáll. Az eltéréseket pedig – a rendszer stabilitása és az ellátásbiztonság érdekében – kezelni kell, hiszen minden pillanatban ugyanannyi áramnak kell bekerülni a rendszerbe, mint amennyi kikerül onnan. Itt lép be a rendszerirányító, illetve a kiegyenlítő energia fogalma.

A menetrendekben megadott tervek és a valóságban megtermelt és elfogyasztott tényleges villamos energia között kialakuló különbségeket a rendszerirányítónak kell kiszabályoznia.

Ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni, különböző időtávú tendereket tart, amelyen keresztül beszerzi az arra alkalmas piaci szereplőktől a kiegyenlítő szabályozási kapacitásokat. Ha például egy termelőegység hirtelen bekövetkező üzemzavara miatt kevesebb az áram a rendszerben, mint kellene, akkor az erre szerződött egy vagy több berendezés utasítást kap arra, hogy növelje a termelését. Ha pedig többlettermelés van, mert például a naperőművek nem várt energiatöbbletet táplálnak a rendszerbe, akkor szintén a rendszerirányító jelzésére az adott, erre szerződött erőművek csökkentik a termelésüket. Fontos megemlíteni, hogy a kiegyenlítő szabályozási tevékenységet a MAVIR ZRt. a legkisebb költség elve szerint végzi, tehát a valós időben történő igénybevétel esetén először a legolcsóbb berendezést veszi igénybe, majd költség szerint megy sorba a bevonható termelési egységeken. Így biztosítható, hogy a kiegyenlítési költségek rendszerszinten minimalizálhatók legyenek. A hazai termelő berendezéseken kívül a rendszerirányítónak lehetősége van akár külföldről – azaz más szabályozási területről – is szabályozási energiát vásárolni. (X)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS