Januártól változik a napilapok forgalmának rögzítése az online pénztárgépeken

2023. 11. 08., 12:10

2024. január 1-től a napilapok értékesítésekor a vételárban az áfa 0 százalék. Az online pénztárgépi bizonylatokat jövőre már ennek megfelelően kell kiállítani.

Ha a napilap eladásáról online pénztárgéppel állítanak ki nyugtát, egyszerűsített számlát vagy más bizonylatot, akkor az értékesítést a 0 százalékos áfamértékkel adózó termékek „E” jelű áfagyűjtőjéhez tartozó forgalmi gyűjtőbe kell rögzíteni.

Minden érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező online pénztárgépnek öt áfagyűjtője van:

Az online pénztárgépeken az értékesítéseket forgalmi gyűjtőkbe kell rögzíteni, amik az értékesítések áfagyűjtők szerinti, valamint termék- és szolgáltatáscsoportonkénti, elkülönített regisztrációját biztosítják. Az öt áfagyűjtőhöz egy pénztárgépen több forgalmi gyűjtő is tartozhat, ezek darabszáma, megnevezése pénztágéptípusonként, illetve egyedi beállításoktól függően eltérő lehet.

A pénztárgép üzemeltetője dönti el, hogy pénztárgépén melyik forgalmi gyűjtőt használja a napilapok értékesítésekor, de figyelnie kell arra, hogy az alkalmazott forgalmi gyűjtőnek az „E” jelű áfagyűjtőhöz kell tartoznia.

Mivel az áfagyűjtők és forgalmi gyűjtők kezelése minden pénztárgépen kötelező funkció, ezért az „E” áfagyűjtőhöz tartozó forgalmi gyűjtők használatához nem kell módosítani a pénztárgép szoftverét. A pénztárgép forgalmi gyűjtőinek működéséről, illetve azok egyedi beállításairól a pénztárgép felhasználói leírásából, valamint a pénztárgép forgalmazójánál, szervizénél lehet tájékozódni. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS