A Glami.hu divatkereső platform felmérést készített arról, hogy a koronavírus-járvány alatt hogyan változtak a magyarok divatcikkvásárlási szokásai, valamint a kutatás tárgya volt az is, hogy a magyar fogyasztók hogyan terveznek költeni ruházkodásra a nyitás utáni a hónapokban.
Az elmúlt egy év során számos szempontból megváltoztak a magyarok ruházati és divatcikk vásárlási szokásai, a gyors piaci változások a márkákat és a kiskereskedőket egyaránt érintették. A koronavírus járvánnyal járó üzletbezárások az online vásárlásra való igény megugrását idézte elő, valamint a fogyasztók új szegmensét is létrehozta.
Az új vásárlási minták a jövőben is megmaradnak
A vezető divat-webáruházak kínálatát egy platformon összekötő glami.hu keresőmotor felmérése szerint az elmúlt egy évben a magyar fogyasztók több mint fele gyakrabban rendelt ruházati cikkeket az interneten, valamint sokan most először próbálták ki az online vásárlás lehetőségét. A megkérdezettek által adott válaszok szerint az ebben az időszakban kialakult új vásárlási minták várhatóan a jövőben is megmaradnak: a válaszadók 50 százaléka mondta, hogy a nyári időszakban továbbra is fog online vásárolni, elsősorban mert új üzleteket, márkákat fedezett fel, valamint lehetősége volt megismerni az online vásárlás összes további előnyét.
Az ár és az ingyenes szállítás továbbra is meghatározó tényezők
A legfontosabb szempontok, ami miatt a magyarok szeretnek online vásárolni, hogy sokszor kedvezőbb árakat találhatnak a webáruházakban, mint a hagyományos üzletekben (41 százalék), fontos előny az ingyenes házhozszállítással járó kényelem is (34 százalék), illetve a lehetőség, hogy leértékelve vásároljanak kedvenc márkáik közül (30 százalék). Ennek megfelelően a következő időszakban az online értékesítést ösztönző tényezők közé tartozik a fogyasztói igényeknek megfelelő jobb online ár-minőség arány, a jelentős leértékekések, az ingyenes szállítás, valamint az utánvéttel történő fizetés lehetősége.
Leggyakrabban a leértékelések bevárásával próbálunk spórolni
A kutatás arra is rákérdez, hogy a járványidőszak alatt mennyit költöttünk divatcikkekre. A megkérdezettek 83 százaléka próbált valamilyen formában spórolni a ruházati termékek vásárlása során, ezen belül 45 százalék igyekezett valamivel kevesebbet, 38 százalék pedig sokkal kevesebbet költeni ruházati termékekre. A válaszadók 61 százaléka azt a taktikát választotta, hogy kivárja, amíg a kiszemelt darabot leértékelik, 31 százalék csak a megfizethetőbb márkák közül válogatott, és 29 százalék döntött úgy, hogy ritkábban, kevesebb terméket vásárol. A minőségből a többség nem szívesen engedett, 68 százalék ugyanabból a minőségi szegmensből vásárolt termékeket, 19 százalék inkább jobb minőségű, tartósabb termékekbe próbált befektetni, és 13 százalék döntött úgy, hogy rosszabb minőségű, olcsóbb termékeket vásárol.
A többség 35.000 forint alatti összeget költ divatcikkekre egy hónapban
A költések tekintetében a megkérdezettek 39 százaléka havonta 15-35.000 forint közötti összeget tervez divatcikkekre szánni a nyári időszakban, ennél magasabb összeget összesen 12 százalék, kevesebb mint 15 000 forintot pedig 30 százalék tervez ruházkodásra fordítani. 16 százalék azoknak a bizonytalanoknak az aránya, akik nem tudják előre megmondani, hogy pontosan milyen összeget szánnak divatcikkek vásárlására a nyári hónapok során.
Az online vásárlás kihívásaira a mesterséges intelligencia jelenti a megoldást
A felmérésből az is kiderül, hogy az online vásárlás során a legnagyobb kihívást a nadrágok és cipők, valamint az ingek, blúzok megfelelő méretének eltalálása okozta, amit tovább nehezített, hogy a korlátozások ideje alatt a válaszadók 35 százalékának változott a mérete. Atonín Hoskovec, a glami.hu Mesterséges Intelligencia osztályvezetője szerint ezeket az akadályokat a mesterséges intelligencia (MI) fejlődése fogja lebontani, mivel a technológia képes rá, hogy a korábbi megrendelések, vagy a visszaküldött áruk adatai alapján segítse a fogyasztókat a megfelelő stílus, márka, vagy méret kiválasztásában.
(Fotó: Pixabay/Jill Wellington)
A Villány-Siklósi Borút 1994-ben alakult meg európai példák alapján, hogy a dél-Baranyai térség borászait összekapcsolja, a borturizmust szervezetten fejlessze.
Szekunderköri meghibásodás miatt október 11-én és 13-án is csökkenteni kellett a teljesítményt.