Ennyivel nagyobb béremelést kap egy boltvezető a dolgozóknál az ALDI-nál

2019. 12. 16., 12:30

Tovább folytatja béremelését az ALDI Magyarország: 2020. január 1-jétől minden pozícióban az inflációt meghaladó emelést hajt végre az vállalat. A cég bérpolitikája a lojalitást honorálja: a minél hosszabb ALDI-nál eltöltött szolgálati időt magasabb összeggel díjazza. A cégnél eltöltött két év munkaviszony után a bolti dolgozók legalább 12 százalékkal, a boltvezetők 24 százalékkal magasabb bérsávba kerülnek.

Magyarországi piacra lépése óta az ALDI kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a kiskereskedelmi szektoron belül kiemelkedő bért fizessen, olyan bért, amely más iparágakkal szemben is versenyképes, vagy akár magasabb. Ez nem csupán a bolti, illetve logisztikai területen dolgozók kezdő bérére igaz, hanem a több éves ALDI-nál töltött munkaviszonyra is: a vállalat sávos rendszerben, például a bolti értékesítés és a logisztika területén összesen öt lépcsőben honorálja a munkatársak lojalitását.

A sávos rendszer egyrészt kiszámíthatóvá teszi a munkavállalók karrierjét, hiszen a belépő dolgozó azonnal tudja, hogy melyik sávot mikor éri el, és ezzel párhuzamosan legalább mekkora fizetésre számíthat a későbbiekben. A struktúra további előnye, hogy lehetőséget teremt a bérek versenyképességének megőrzésére, egyúttal a lojalitást magasabb bérrel, illetve magasabb béremeléssel honorálja.

Az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. továbbra is földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül egységes bértáblát alkalmaz, vagyis minden ALDI üzletben és a biatorbágyi logisztikai központban egyforma bért kapnak a dolgozók – kivételt a nagy forgalmú kiemelt boltok jelentenek. A vállalat 2020. január 1-jétől tovább emeli béreit: heti 40 órás foglalkoztatás esetén 24 hónapos aldis munkaviszony után bruttó 362 900 forintra, kiemelt üzletek esetében bruttó 406 500 forintra nő a fizetés.

A bérek versenyképességét és reálértékének megőrzését célzó, következetes bérpolitika eredményeként az elmúlt öt évben az ALDI 76 500 forinttal emelte a heti 40 órában dolgozó bolti és a raktári dolgozók kezdő bruttó bérét. Egy 10 éve az ALDI-nál dolgozó bolti eladó kezdő bére a 11. évtől 406 500 forintra, kiemelt bolt esetében 449 500 forintra emelkedik.

A boltvezetők kezdő bére heti 40 órás munkaviszony esetén bruttó 580 200 forintra, kiemelt bolt esetében 667 200 forintra nő jövő évtől. Két év ALDI-nál eltöltött munkaviszony után a bér 720 400 forintra, kiemelt bolt esetében bruttó 828 500 forintra emelkedik – ez 24 százalékos emelés a kezdő bérhez képest mindkét esetben. A boltvezetők kezdő bére 132 400 forinttal lett magasabb az elmúlt öt év során.

A kereskedelmi lánc a boltvezetők esetében is nagymértékben honorálja a kitartást és a lojalitást: az ALDI-nál munkaviszonyban töltött 10. év után 814 400 forint (ez 40 százalékkal több mint a kezdő fizetés), a kiemelt üzletek esetében 940 200 forint a bruttó fizetés.

2020-ban a vállalat mintegy 2,5 milliárd forintot fordít bérfejlesztésre Magyarországon.

„Az ALDI tervezhető és kiszámítható karrierlehetőséget kínál mind üzleteiben, mind logisztikai központjában. Munkatársaink lojalitása visszaigazolja munkaadói és bérpolitikánk sikerét, hiszen munkavállalóink mintegy 25 százaléka több mint 5 éve dolgozik nálunk, közel 10 százalékukkal pedig immár 10 éve közösen építjük az ALDI sikertörténetét Magyarországon. A kezdetekben felvett munkatársak közel 1/3-a ma is vállalatunknál dolgozik, munkatársaink létszáma pedig év végével várhatóan meghaladja majd a 3800-at” – mondta a béremelések bejelentése kapcsán Bernhard Haider, az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. ügyvezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 31., 13:45
A vállalkozások számára mindig is kiemelt fontosságú volt a kockázatkezelés, hiszen váratlan események bármikor bekövetkezhetnek, amelyek súlyosan érinthetik a működést. A biztosítások piaca ezért különösen fontos szerepet játszik a magyar kis- és középvállalkozások életében. A Cégkassza Podcast a kövezetkő adása ezt a témát járta körbe Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnökének szakértői segítségével.
2024. 11. 04., 20:04
Mi van, ha egy örökös nem szeretne örökölni? Akkor is köteles elfogadni az örökséget? Mit jelent az örökség visszautasítása? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász válaszol.
2024-11-05 20:05:00
A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) aktuális helyzetéről, a következő években várható fejlesztésekről és az integráció lehetőségeiről, kereteiről tartott előadást az IVSZ tagvállalatoknak az IdomSoft Zrt. A cég fejleszti és működteti az DÁP mobilalkalmazást és valósítja meg az életesemény alapú digitális szolgáltatásokat.
2024-11-05 18:05:00
A magyarországi „A” és „B” kategóriájú irodaházak túltervezettségére, energetikai kapacitásainak túlméretezésére, emiatt a kelleténél magasabb üzemeltetési költségekre és nagyobb szén-dioxid-kibocsátásra hívja fel a figyelmet a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület.
2024-11-05 16:05:00
Gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen módon lehetséges egy másik személy pénztartozásának vagy más kötelezettségének átvállalása. Mi a különbség a tartozásátvállalás, a tartozáselvállalás és a teljesítésátvállalás között? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS