Folyamatosan nőtt az érdeklődés az európai fogyasztók körében a környezetbarát divattermékek iránt a GLAMI divatkereső elmúlt években készült nemzetközi kutatásainak eredményei szerint. Most az is kiderült, hogy a fenntarthatóság sokszor csak addig prioritás, amíg a vásárlóknak nem kell többet fizetniük.
A GLAMI divatkereső platform 2024 januárjában felmérést készített arról, hogy a fenntarthatósági szempontok hogyan befolyásolják a fogyasztói döntéshozatalt a divattermékek vásárlása során. A kilenc európai országban készült kutatás eredményei szerint átlagosan 26 százalékra tehető azoknak az aránya, akik tudatosan előnyben részesítik a fenntartható márkákat, 22 százalék kevesebbet próbál vásárolni, hogy ezzel csökkentse a környezeti ártalmakat, 35 százalék pedig ugyan figyelembe veszi a környezeti szempontokat, de a termékek ára fontosabb tényező, ha végül két termék között kell dönteni. A kutatás szerint a vizsgált országokban csak átlagosan 10 százalékra tehető azoknak az aránya, akik egyáltalán nem veszik figyelembe a fenntarthatósági tényezőt divatcikkek vásárlása során.
„Közeleg annak az időszaknak a vége, amikor divatmárkák önszabályozó módon próbálták elérni a környezeti lábnyomuk csökkentését. Az iparág zöldítését célzó intézkedések mellett a fogyasztói szemlélet is fontos része az egyenletnek, ezért a vállalatok számára továbbra is fontos szempont, hogy a vásárlói döntéshozatalban mekkora szerepet játszik a környezettudatosság kérdése. Ezért készítette el a GLAMI a kutatását, amelyben a fenntarthatóság témaköre is jelentős szerepet kapott” – mondta Eliska Hynkova, a GLAMI Brand és PR menedzsere.
Mind a nemzetközi, mind a magyarországi adatok azt mutatják, hogy a fogyasztók több mint 80 százalékának a döntéseiben szerepet játszik a fenntarthatóság, de több egyéb tényező is érvényesül a vásárlás során, amelyek hátrébb sorolhatják a környezetvédelmi szempontokat. A magyarországi adatokat tekintve a nemzetközi átlagot megközelítően 24 százalékra tehető azoknak az aránya, akik tudatosan előnyben részesítik a fenntartható márkákat, 28 százalék vásárol kevesebbet környezetvédelmi szempontok miatt, és 38 százalék mondta, hogy a fenntarthatósági szempontok is szerepet játszanak döntéseiben, de elsősorban a termék ára a meghatározó. A hazai adatok szerint 5 százalékra tehető azoknak az aránya, akiknek a fenntarthatóság egyáltalán nem játszik szerepet a vásárlási döntéseiben.
A felmérésben a fast fashionhöz való hozzáállásukról is megkérdezték a fogyasztókat. A vizsgált országokban átlagosan 10 százalékra tehető azoknak az aránya, akik környezetvédelmi okokból kerülik a fast fashion termékek vásárlását. Mind a nemzetközi kutatás, mind a magyar eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb arányban az alacsony minőség miatt kerülik a fogyasztók a fast fashiont, nem pedig környezetvédelmi okokból (nemzetközi átlag 32 százalék, Magyarország 36 százalék).
Nemzetközi átlagban 10 százalék, illetve Magyarországon 14 százalék válaszolta, hogy ugyan tudatában van a fenntarthatósági aggályoknak, de az árak miatt mégis a fast fashion termékeket választja. Ugyanakkor a nemzetközi eredmények szerint a fenntarthatóság az egyik legkevésbé fontos szempont a vásárlási élményt meghatározó 13 tényező közül.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.