Az energiapiac fekete éjszakája

2022. 05. 27., 13:27

Az elmúlt időszakban egyre több kötelező átvételi rendszerben (KÁT) működő piaci szereplő használta ki azt a lehetőséget, hogy az általa megtermelt megújuló energiát a szabadpiacon értékesítse és így a jelenlegi kedvező piaci helyzetből adódóan az állam által fizetett támogatott árnál jóval magasabb áron értékesítse az általa megtermelt áramot. Ez a rugalmasság azonban egy éjszaka alatt megszűnt. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.

Az élet az energiapiacon május 25-ig

A 2022. január 1-től bevezetett jogszabályi változások lehetővé tették a KÁT termelőknek a „mérlegkörök közötti átjárást”, tehát a KÁT rendszerből való kilépést és belépést. A szabályozás a KÁT rendszerből minimálisan 12 hónapos időszakra engedélyezte a kilépést, továbbá a kilépést követően a KÁT rendszerbe való visszatérésnek semmilyen akadályt nem állított. A rendszerirányító MAVIR ennek megfelelően sorra hagyta jóvá a mérlegkörtagsági szerződések felmondását, engedte a másik piaci mérlegkörhöz történő csatlakozást és ilyen módon a megtermelt villamosenergia szabadpiacon történő értékesítését. Nagyon sok KÁT engedélyes piaci szereplő élt ezzel a lehetőséggel, mások pedig éppen most tervezték benyújtani a szükséges kérelmeket a MAVIR-nak, hogy a következő mérlegfordulónapon, tehát július 1. napjától csatlakozhassanak másik mérlegkörhöz. Egy-egy ilyen kilépést komoly előkészítő munka előzte meg, hiszen ezek a beruházások nagy része banki finanszírozással valósult meg. A bankok pedig szigorú követelményeket támasztottak a KÁT mérlegkörtagsági szerződések felmondásához és ahhoz is, hogy a KÁT termelő milyen piaci áramkereskedővel köt hosszútávú villamosenergia értékesítési szerződést.

Új világ érkezett május 26-án

A jogszabálymódosítás értelmében a szabad ki- és visszalépési lehetőséget egy éjszaka alatt elveszítették a KÁT termelők. Ezentúl kizárólag akkor jogosult a KÁT termelő a KÁT mérlegkör helyett más piaci mérlegkörhöz való csatlakozásra, ha a kötelező átvétel keretében történő támogatás helyett a METÁR rendeletben foglalt prémium típusú támogatás szabályai szerinti elszámolást kezdeményezi. Ez azt jelenti, hogy a termelő elveszíti azt a többletjövedelmet, amit a szabad piacon el tudott érni és csak a METÁR rendszer keretében alkalmazott prémiumot jogosult megkapni. Azaz a termelők jövedelmezősége drasztikusan lecsökken.

A másik lényeges változás, hogy az a termelő, aki egyszer kilépett a KÁT rendszeréből, többet nem léphet vissza, a mozgás egyirányúvá vált.

Több a kérdés, mint a válasz

„Mivel a piacot rendkívül váratlanul érte a jogszabályváltozás, egyelőre több a kérdés, mint a válasz, elsősorban az átmeneti, illetve tisztázó jellegű rendelkezések hiánya miatt” – véli Zsibrita Boglárka, a Jalsovszky ügyvéde. A kilépési kérelmet 30 nappal a tervezett kilépés előtt jóvá kellett hagynia a MAVIR-nak, hogy a termelők mérlegkörváltása biztonságosan megvalósulhasson a villamosenergia hálózat rendszerének veszélyeztetése nélkül. Ezért azoknak, akik májusban jelentették be a kilépési szándékukat, július 1. napjával vált lehetővé, hogy átlépjenek másik mérlegkörbe. Rengeteg piaci szereplő van, aki már jóváhagyott kérelemmel rendelkezik, de a kilépése csak június 1-től vagy július 1-től hatályos. Az új jogszabályszöveg azonban nem ad segítséget abban, hogy ezen szereplőkre milyen szabályok irányadók, jogosultak-e kilépésre vagy már nem, hiszen kilépésük immáron a tiltás hatályba lépése után történne. Ez rendkívül nagy bizonytalanságot jelent minden szereplő számára, és még azt a kérdést is felveti, hogy maga a hálózati rendszer hogy tud lekezelni egy ilyen gyorsan bevezetett változást, hiszen nem ok nélkül volt szükséges minden lépést 30 nappal előre bejelenteni.

Egyébként is rengeteg megválaszolatlan kérdés merül fel: vissza kell-e vonniuk a termelőknek a már jogszerűen jóváhagyott kérelmeket? Mi lesz annak a következménye, ha a jóváhagyott kilépés értelmében értékesítik az áramot prémium típusú támogatási szerződés megkötése nélkül? Mi lesz azokkal a már megkötött villamosenergia értékesítési szerződésekkel, amelyek alapján a szabadpiacra értékesítettek volna a termelők? Visszaléphet-e majd az a termelő, aki a kilépést (és visszalépést is) megengedő jogszabály hatálya alatt lépett ki, de már a visszalépést is tiltó jogszabály hatálya alatt lépne vissza?

„Az elszámolási rendszer változása, valamint a jogszabályt övező bizonytalanság miatt sokan most valószínűleg a bent maradás mellett döntenek. Annak ellenére is, hogy a kilépés előkészítése sok idejükbe, pénzükbe és energiájukba került – amely előkészítő munka értéke most egy éjszaka alatt lenullázódott.  Akik pedig már kiléptek, azok várják, hogy a jogalkotó minél előbb tisztázza a rájuk irányadó szabályokat” – zárja Zsibrita Boglárka ügyvéd.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS