Az energiapiac fekete éjszakája

2022. 05. 27., 13:27

Az elmúlt időszakban egyre több kötelező átvételi rendszerben (KÁT) működő piaci szereplő használta ki azt a lehetőséget, hogy az általa megtermelt megújuló energiát a szabadpiacon értékesítse és így a jelenlegi kedvező piaci helyzetből adódóan az állam által fizetett támogatott árnál jóval magasabb áron értékesítse az általa megtermelt áramot. Ez a rugalmasság azonban egy éjszaka alatt megszűnt. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.

Az élet az energiapiacon május 25-ig

A 2022. január 1-től bevezetett jogszabályi változások lehetővé tették a KÁT termelőknek a „mérlegkörök közötti átjárást”, tehát a KÁT rendszerből való kilépést és belépést. A szabályozás a KÁT rendszerből minimálisan 12 hónapos időszakra engedélyezte a kilépést, továbbá a kilépést követően a KÁT rendszerbe való visszatérésnek semmilyen akadályt nem állított. A rendszerirányító MAVIR ennek megfelelően sorra hagyta jóvá a mérlegkörtagsági szerződések felmondását, engedte a másik piaci mérlegkörhöz történő csatlakozást és ilyen módon a megtermelt villamosenergia szabadpiacon történő értékesítését. Nagyon sok KÁT engedélyes piaci szereplő élt ezzel a lehetőséggel, mások pedig éppen most tervezték benyújtani a szükséges kérelmeket a MAVIR-nak, hogy a következő mérlegfordulónapon, tehát július 1. napjától csatlakozhassanak másik mérlegkörhöz. Egy-egy ilyen kilépést komoly előkészítő munka előzte meg, hiszen ezek a beruházások nagy része banki finanszírozással valósult meg. A bankok pedig szigorú követelményeket támasztottak a KÁT mérlegkörtagsági szerződések felmondásához és ahhoz is, hogy a KÁT termelő milyen piaci áramkereskedővel köt hosszútávú villamosenergia értékesítési szerződést.

Új világ érkezett május 26-án

A jogszabálymódosítás értelmében a szabad ki- és visszalépési lehetőséget egy éjszaka alatt elveszítették a KÁT termelők. Ezentúl kizárólag akkor jogosult a KÁT termelő a KÁT mérlegkör helyett más piaci mérlegkörhöz való csatlakozásra, ha a kötelező átvétel keretében történő támogatás helyett a METÁR rendeletben foglalt prémium típusú támogatás szabályai szerinti elszámolást kezdeményezi. Ez azt jelenti, hogy a termelő elveszíti azt a többletjövedelmet, amit a szabad piacon el tudott érni és csak a METÁR rendszer keretében alkalmazott prémiumot jogosult megkapni. Azaz a termelők jövedelmezősége drasztikusan lecsökken.

A másik lényeges változás, hogy az a termelő, aki egyszer kilépett a KÁT rendszeréből, többet nem léphet vissza, a mozgás egyirányúvá vált.

Több a kérdés, mint a válasz

„Mivel a piacot rendkívül váratlanul érte a jogszabályváltozás, egyelőre több a kérdés, mint a válasz, elsősorban az átmeneti, illetve tisztázó jellegű rendelkezések hiánya miatt” – véli Zsibrita Boglárka, a Jalsovszky ügyvéde. A kilépési kérelmet 30 nappal a tervezett kilépés előtt jóvá kellett hagynia a MAVIR-nak, hogy a termelők mérlegkörváltása biztonságosan megvalósulhasson a villamosenergia hálózat rendszerének veszélyeztetése nélkül. Ezért azoknak, akik májusban jelentették be a kilépési szándékukat, július 1. napjával vált lehetővé, hogy átlépjenek másik mérlegkörbe. Rengeteg piaci szereplő van, aki már jóváhagyott kérelemmel rendelkezik, de a kilépése csak június 1-től vagy július 1-től hatályos. Az új jogszabályszöveg azonban nem ad segítséget abban, hogy ezen szereplőkre milyen szabályok irányadók, jogosultak-e kilépésre vagy már nem, hiszen kilépésük immáron a tiltás hatályba lépése után történne. Ez rendkívül nagy bizonytalanságot jelent minden szereplő számára, és még azt a kérdést is felveti, hogy maga a hálózati rendszer hogy tud lekezelni egy ilyen gyorsan bevezetett változást, hiszen nem ok nélkül volt szükséges minden lépést 30 nappal előre bejelenteni.

Egyébként is rengeteg megválaszolatlan kérdés merül fel: vissza kell-e vonniuk a termelőknek a már jogszerűen jóváhagyott kérelmeket? Mi lesz annak a következménye, ha a jóváhagyott kilépés értelmében értékesítik az áramot prémium típusú támogatási szerződés megkötése nélkül? Mi lesz azokkal a már megkötött villamosenergia értékesítési szerződésekkel, amelyek alapján a szabadpiacra értékesítettek volna a termelők? Visszaléphet-e majd az a termelő, aki a kilépést (és visszalépést is) megengedő jogszabály hatálya alatt lépett ki, de már a visszalépést is tiltó jogszabály hatálya alatt lépne vissza?

„Az elszámolási rendszer változása, valamint a jogszabályt övező bizonytalanság miatt sokan most valószínűleg a bent maradás mellett döntenek. Annak ellenére is, hogy a kilépés előkészítése sok idejükbe, pénzükbe és energiájukba került – amely előkészítő munka értéke most egy éjszaka alatt lenullázódott.  Akik pedig már kiléptek, azok várják, hogy a jogalkotó minél előbb tisztázza a rájuk irányadó szabályokat” – zárja Zsibrita Boglárka ügyvéd.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.
Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS