Új elnököt választott a Fintech Szövetség

Új elnököt választott a Fintech Szövetség
2023. 02. 27., 20:13

Ács Zoltánt választották meg a Magyar Fintech Szövetség elnökének, megbízatása két évre szól.

Ács Zoltán gazdasági újságíróként kezdte pályáját, majd sikeres alapítóból a hazai startup színtér egyik prominens szereplője lett – írja a fintech.hu.

Nyolc évig volt a Design Terminal szakmai igazgatója, több mint 200 startup fejlődéséhez járult hozzá. Évek óta foglalkozik nagyvállalati innovációval és kockázati tőkebefektetéssel. Jelenleg az MKB Fintechlab ügyvezetője, valamint az MKB Bank innovációs vezetője.

A Magyar Fintech Szövetséget (MAFISZ) 2020-ban alapították. Célja, hogy elősegítse a hazai fintech szektorban érdekelt piaci szereplők együttműködésének, érdekképviseletének és érdekérvényesítő képességeinek erősítését. A szövetség 32 tagot számlál, amelyek jelentős felhasználói bázissal, magas bevételekkel és különböző elismerésekkel büszkélkedhetnek.

Ács Zoltán szerint Magyarországon finomításokra van szükség a fintech és a startup szabályozásban, valamint jelentős változás kellene a digitális kultúrában és érettségben. Mint mondta: „szabályozás terén Litvánia tökéletes példa lehet számunkra. Évekkel ezelőtt semmivel sem voltak előttünk, de nagyon hamar Európa egyik kiemelkedő ökoszisztémáját építették fel kedvező szabályozásukkal.”

Az elnök szerint „vannak tényezők, amelyeken nem igazán tudunk változtatni, ilyen például az idősödő korfa. Ez sokszor együtt jár a nem megfelelő digitális felkészültséggel, ami főleg az idősebbeknél, de nagyon sok fiatalnál is megfigyelhető. Ha nincs meg a digitális érettség, akkor fintechet sem használnak az ügyfelek és nem tudunk valódi fintech központtá válni. Ezen edukációval lehet segíteni, de a változás nem azonnal következik be.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS