Az személyi jellegű ráfordítások összege 2022 első félévében 14,612 milliárd forint volt a Magyar Nemzeti Banknál, 1,129 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban.
A 2022. I. félévi személyi jellegű ráfordítások a 2021. év ugyanezen időszakához képest így 8,4 százalékkal lettek magasabbak. Ennek oka egyrészt az üres álláshelyek betöltéséből adódóan az átlaglétszám 3,3 százalékos növekedése, másrészt a magas szaktudású munkavállalók hosszú távú biztosítása érdekében a területi bértömegkeretek emelése, amely alapján a 2021. év ugyanezen időszakához képest 11,9 százalékos átlagbérnövekedés valósult meg – olvasható az MNB féléves jelentésében.
A munkavállalók átlagos létszáma 2021 első félévében 1521, 2022 első hat hónapjában 1570 fő volt.
A 2022. első félévi 14,612 milliárd forintos személyi jellegű ráfordítás az alábbiak szerint oszlik meg:
– A kifizetett bérköltség 10,718, a „személyi jellegű egyéb kifizetés” 2,217 milliárd forint volt, az előbbi 12,6, az utóbbi 2,0 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. (A két tétel együtt 12,935 milliárd forint, ez átlagot számolva munkavállalónként havonta 1 millió 373 ezer forintot jelent.)
– A járulékok (szociális, rehabilitációs és táppénz hozzájárulás) 1,667 milliárd forint volt.
A Monetáris Tanács tagjainak javadalmazása 213, a felügyelőbizottság tagjaié 111 millió forintra rúgott az első félévben. A Monetáris Tanács tagjai összesen 178 millió forint kölcsönt is felvettek az MNB-től. Ennek egy része kamatkedvezményes lakáskölcsön fix 2,5 százalékos kamattal, másik része változó kamatozású (jegybanki alapkamat + 1 százalék) személyi kölcsön.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
