Kihirdették a Prima Primissima díj idei jelöltjeit

Kihirdették a Prima Primissima díj idei jelöltjeit
2023. 09. 29., 20:10

A korábbi éveket jelentősen meghaladó számú jelölés érkezett az idei Prima Primissima díjra. A tudomány, művészet, sport, oktatás és ismeretterjesztés terén kiemelkedő munkássággal bíró jelölteknek odaítélt elismerést december elején adják át a Művészetek Palotájában.

A művészet és kultúra megőrzésének, fejlesztésének, valamint a hazai tudományosság támogatásának céljával hívta életre 2003-ban a Prima Primissima díjat a kezdeményezést gondozó alapítvány. A díjjal a művészet, tudomány, sport és oktatás, ismeretterjesztés terén ismerik el évről évre a hazai és határon túli magyarság legjobbjait.

Az egyedi elismerést ezúttal is tíz kategóriában ítéli oda az alapítvány hattagú kuratóriumából álló zsűri.

„A díj létjogosultságát és szakmai nívóját jól mutatja, hogy az elmúlt tíz év – mióta az OTP Bank gondozza és finanszírozza a díjat – egyikében sem érkezett ilyen sok jelölés a Prima Primissima díjra” – mondta Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

A díjat gondozó alapítvány a közösségi média felé is nyit annak érdekében, hogy minél szélesebb közönség értesüljön az információkról. Az idei évtől Instagram oldala is létezik az elismerésnek, az új és meglévő social media felületeken elsősorban a díjazottak gondolatait ismerhetik meg az érdeklődők sikerről, példaképekről, a kölcsönös tanulás jelentőségéről.

Az idei Prima Primissima-jelöltek

Magyar irodalom kategóriában Füzesi Magda költő, író, Kontra Ferenc író, költő, műfordító, szerkesztő és Szabó T. Anna költő, író, műfordító.

A Magyar színház-, film- és táncművészet kategória primái idén Csákányi Eszter színművész, Lázár Kati színművész, rendező és Tarr Béla filmrendező, forgatókönyvíró.

Magyar képző- és iparművészet kategóriában Drozdik Orsolya (Orshi) képzőművész, feLugossy László festőművész, performer és Lukácsi László üvegszobrászművész kapott jelölést.

Magyar tudomány kategóriában Kiss L. László fizikus, csillagász, akadémikus, Prószéky Gábor, matematikus, nyelvész, egyetemi tanár, az MTA doktora és Sólyom Jenő, fizikus, akadémikus lettek Prima díjazottak.

Magyar oktatás és köznevelés kategóriában a romatelepeken élők esélyegyenlőségét támogató BAGázs Közhasznú Egyesület, Csáki Csaba műszaki tanár, festő-mázoló-tapétázó mester és Katz Sándor középiskolai matematika-fizika szakos tanár vehet át Prima díjat.

Magyar építészet kategóriában Prima díjat kapott Csillag Katalin építész, Ferencz Marcel építész, egyetemi tanár és Hegedűs Péter építészmérnök.

Magyar ismeretterjesztés és média kategóriában az M4 Sport, televíziós sportcsatornának, Tóth Szabolcs Töhötöm újságíró, podcasternek és a Virtuózok, klasszikus zenei tehetségkutató és ismeretterjesztő műsornak ítélt oda Prima díjat a kuratórium. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS