EY: kevesebb nőt neveztek ki igazgatósági tagnak tavaly

2024. 01. 30., 17:10

Kevesebb nőt nevezetek ki igazgatósági tagnak 2023-ban, miközben felértékelődött a politikai tapasztalat a kiválasztásnál – olvasható az EY európai pénzügyi szolgáltató cégeket elemző nemzetközi kutatásában.

Tavaly az újonnan kinevezett igazgatósági tagok kevesebb mint fele (44 százalék) volt nő, ami 7 százalékpontos visszaesést jelent az előző évhez képest. A vizsgált igazgatótanácsokban összességében is a férfi vezetők (57 százalék) voltak többségben. A tőzsdén jegyzett európai pénzügyi szolgáltatóknál még rosszabb a helyzet, mivel a harmaduknál (31 százalék) még mindig 40 százalék alatt van a női tagok aránya, vagyis továbbra sem érik el a 2026 júniusáig megszabott uniós szintet.

Az Európai Bizottság irányelve szerint ugyanis addigra valamennyi tőzsdén jegyzett uniós nagyvállalatnál tíz vezetőből legalább négynek női döntéshozónak kell lennie a nem ügyvezetői tanácsokban, és az összes tanácsban is el kell érniük a 33 százalékot.

„Egyre közeledik a határideje, hogy az érintett vállalatok, különösen a bankok, biztosítók, vagyonkezelők és fintech cégek elérjék az EU által meghatározott női kvótákat az igazgatóságokban. A döntéshozóknak mielőbb meg kell találniuk az egyensúlyt a tanács összetételében. A nemek aránya mellett, a megfelelő döntéshozatal elérésében kulcsszerepe van a szükséges készségek és képességek biztosításának is, ezért érdemes tapasztalt külső szakértőket is bevonni a folyamatba” – hangsúlyozta Bácsfalvi András, az EY compliance szolgáltatásokkal foglalkozó vezetője.

A pénzügyi szolgáltató cégek körében a vezetői pozícióban szerzett tapasztalat volt a legfontosabb kritérium az új igazgatósági tagok felvétele során 2023-ban is. Jelenleg a nők alig több mint fele (51 százalék), míg a férfiak csaknem kétharmada (64 százalék) rendelkezik ilyen háttérrel. A társaságok az új kinevezésekkel tovább akarják javítani az igazgatóságok politikai, technológiai és fenntarthatósági ismereteit. A tavaly kinevezettek több mint harmada (36 százalék) rendelkezett politikai tapasztalatokkal, negyedük (27 százalék) technológiai (2022: 22 százalék), míg ötödük (22 százalék) fenntarthatósági (2022: 23 százalék) háttértudást hozott a vezetésbe.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS