Kevesebb nőt nevezetek ki igazgatósági tagnak 2023-ban, miközben felértékelődött a politikai tapasztalat a kiválasztásnál – olvasható az EY európai pénzügyi szolgáltató cégeket elemző nemzetközi kutatásában.
Tavaly az újonnan kinevezett igazgatósági tagok kevesebb mint fele (44 százalék) volt nő, ami 7 százalékpontos visszaesést jelent az előző évhez képest. A vizsgált igazgatótanácsokban összességében is a férfi vezetők (57 százalék) voltak többségben. A tőzsdén jegyzett európai pénzügyi szolgáltatóknál még rosszabb a helyzet, mivel a harmaduknál (31 százalék) még mindig 40 százalék alatt van a női tagok aránya, vagyis továbbra sem érik el a 2026 júniusáig megszabott uniós szintet.
Az Európai Bizottság irányelve szerint ugyanis addigra valamennyi tőzsdén jegyzett uniós nagyvállalatnál tíz vezetőből legalább négynek női döntéshozónak kell lennie a nem ügyvezetői tanácsokban, és az összes tanácsban is el kell érniük a 33 százalékot.
„Egyre közeledik a határideje, hogy az érintett vállalatok, különösen a bankok, biztosítók, vagyonkezelők és fintech cégek elérjék az EU által meghatározott női kvótákat az igazgatóságokban. A döntéshozóknak mielőbb meg kell találniuk az egyensúlyt a tanács összetételében. A nemek aránya mellett, a megfelelő döntéshozatal elérésében kulcsszerepe van a szükséges készségek és képességek biztosításának is, ezért érdemes tapasztalt külső szakértőket is bevonni a folyamatba” – hangsúlyozta Bácsfalvi András, az EY compliance szolgáltatásokkal foglalkozó vezetője.
A pénzügyi szolgáltató cégek körében a vezetői pozícióban szerzett tapasztalat volt a legfontosabb kritérium az új igazgatósági tagok felvétele során 2023-ban is. Jelenleg a nők alig több mint fele (51 százalék), míg a férfiak csaknem kétharmada (64 százalék) rendelkezik ilyen háttérrel. A társaságok az új kinevezésekkel tovább akarják javítani az igazgatóságok politikai, technológiai és fenntarthatósági ismereteit. A tavaly kinevezettek több mint harmada (36 százalék) rendelkezett politikai tapasztalatokkal, negyedük (27 százalék) technológiai (2022: 22 százalék), míg ötödük (22 százalék) fenntarthatósági (2022: 23 százalék) háttértudást hozott a vezetésbe.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.