EY: kevesebb nőt neveztek ki igazgatósági tagnak tavaly

2024. 01. 30., 17:10

Kevesebb nőt nevezetek ki igazgatósági tagnak 2023-ban, miközben felértékelődött a politikai tapasztalat a kiválasztásnál – olvasható az EY európai pénzügyi szolgáltató cégeket elemző nemzetközi kutatásában.

Tavaly az újonnan kinevezett igazgatósági tagok kevesebb mint fele (44 százalék) volt nő, ami 7 százalékpontos visszaesést jelent az előző évhez képest. A vizsgált igazgatótanácsokban összességében is a férfi vezetők (57 százalék) voltak többségben. A tőzsdén jegyzett európai pénzügyi szolgáltatóknál még rosszabb a helyzet, mivel a harmaduknál (31 százalék) még mindig 40 százalék alatt van a női tagok aránya, vagyis továbbra sem érik el a 2026 júniusáig megszabott uniós szintet.

Az Európai Bizottság irányelve szerint ugyanis addigra valamennyi tőzsdén jegyzett uniós nagyvállalatnál tíz vezetőből legalább négynek női döntéshozónak kell lennie a nem ügyvezetői tanácsokban, és az összes tanácsban is el kell érniük a 33 százalékot.

„Egyre közeledik a határideje, hogy az érintett vállalatok, különösen a bankok, biztosítók, vagyonkezelők és fintech cégek elérjék az EU által meghatározott női kvótákat az igazgatóságokban. A döntéshozóknak mielőbb meg kell találniuk az egyensúlyt a tanács összetételében. A nemek aránya mellett, a megfelelő döntéshozatal elérésében kulcsszerepe van a szükséges készségek és képességek biztosításának is, ezért érdemes tapasztalt külső szakértőket is bevonni a folyamatba” – hangsúlyozta Bácsfalvi András, az EY compliance szolgáltatásokkal foglalkozó vezetője.

A pénzügyi szolgáltató cégek körében a vezetői pozícióban szerzett tapasztalat volt a legfontosabb kritérium az új igazgatósági tagok felvétele során 2023-ban is. Jelenleg a nők alig több mint fele (51 százalék), míg a férfiak csaknem kétharmada (64 százalék) rendelkezik ilyen háttérrel. A társaságok az új kinevezésekkel tovább akarják javítani az igazgatóságok politikai, technológiai és fenntarthatósági ismereteit. A tavaly kinevezettek több mint harmada (36 százalék) rendelkezett politikai tapasztalatokkal, negyedük (27 százalék) technológiai (2022: 22 százalék), míg ötödük (22 százalék) fenntarthatósági (2022: 23 százalék) háttértudást hozott a vezetésbe.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 11., 11:55
Ingatlanok szabálytalan értékesítésével gyarapította vagyonát, egyszer már fennakadt a NAV hálóján. Az ingatlanbizniszét adószám, bevallás és adófizetés nélkül bonyolította. A vége ezúttal 235 millió forintos fizetési kötelezettség, 11 lefoglalt ingatlan, két gépjármű és egy zárolt bankszámla lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS