Egyre nyitottabbak a váltásra a közép- és felsővezetők

2023. 09. 26., 12:26

A vezetők idén átlagosan 7-8 százalék közötti béremelést kaptak, ami elmarad az infláció alakulásától és a többi munkavállalónak adott béremeléstől a Wyser Managers’ Salary & Market Guide 2023 kutatása szerint. A közép- és felső vezetők kiválasztására specializálódott cég szerint óriási a nyomás a vezetőkön a recessziós gazdasági helyzet kezelése miatt, nem meglepő, hogy egyre nyitottabbak a váltásra.

Ma már bruttó 2 és 4 millió forint között alakul a vezérigazgatók havi fizetése, attól függően, hogy mekkora céget vezetnek – derült ki a Wyser Managers’ Salary & Market Guide 2023 kiadványából.

Ehhez jön még a bónusz, ami az éves fizetés 24-72 százaléka között alakul. A kutatásban elérhető bérsávok szerint minél nagyobb cég irányításáért felelős egy vezető, annál nagyobb bért kínálnak számára. A vezérhelyettesek 2-2,3 millió forint közötti fizetést kapnak, 24-40 százalék közötti éves bónusszal. A magas infláció ellenére az összes munkavállaló között a legkisebb béremelés közép- és felsővezetői szinten volt.

„Idén óriási nyomás alá kerültek a vezetők. A nehéz piaci, gazdasági környezet, a vállalatok emelkedő költsége, illetve a munkavállalókért folytatott harc is nyomja a vállukat, miközben visszaesik a keresetüknek a reálértéke. Idén vezetői szinten átlagosan 7-8 százalékos béremelésről beszélhetünk, ami messze elmaradt az áremelkedési ütemtől” – mondta Rónai Dániel, a Wyser magyarországi vezetője.

Ennek hatására több mint duplájára nőtt a váltásra nyitott vezetők aránya. A HR, a sales, illetve az építőipari és ingatlanszektorban meghaladja a 25 százalékot azok aránya, akik az elmúlt egy évben váltottak vagy hamarosan váltani szeretnének. Az életszínvonaluk visszaállítására sokan egyetlen megoldást látnak, a munkahelyváltást.

A pénzügyi igazgatóknak bruttó 2-2,7 millió forint közötti bért kínálnak, attól függően, hogy milyen nagy az adott vállalat, de ma már a kontrolling igazgatók fizetése is eléri a 2 millió forintot.

Az IT-igazgatók bére 2,2 millió forint környékén alakul, míg a technológiai igazgatóké (CTO) megközelíti a havi 3 millió forintot. A Wyser kutatása szerint az IT-szektorban az elmúlt időszakban megtorpant az a nagy bérrobbanás, amit hosszú éveken keresztül folyamatosan láthattunk.

A HR-részlegek vezetőit a friss adatok szerint 2-2,2 millió forinttal csábítják. Korábban a HR-vezetők bére inkább a lemaradók között volt, ám ez már a múlté. Az egyre jellemzőbb toborzási problémák, a munkaerőhiány, a Covid-válság, a home office és az irodai munkavégzés kihívásai, illetve az inflációs krízis közepette jóval felértékelődött a szerepük a legtöbb szervezetben.

Annak ellenére, hogy a vezetők nyitottabbak a váltásra, mindez nem jelenti azt, hogy könnyebbé vált betölteni a megüresedő pozíciókat.

„Sokan azt gondolják, hogy hirdetések útján könnyen be lehet tölteni a nyitott pozíciókat. Nem biztos azonban, hogy a hirdetésekkel a legjobb vezetőket tudjuk megszólítani. Ők ugyanis még ma is inkább passzív álláskeresők. A sok bejelentkezőből tehát könnyen rosszul választhatunk, ám a hiányosságok hosszú idő után kerülnek a felszínre” – mondta Rónai Dániel.

A vezetők a recessziós gazdasági helyzet ellenére nem kapaszkodnak a székükbe – ahogy az ilyenkor lenni szokott –, hanem az életszínvonaluk megtartása érdekében új kihívásokat keresnek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS