Egyre nyitottabbak a váltásra a közép- és felsővezetők

2023. 09. 26., 12:26

A vezetők idén átlagosan 7-8 százalék közötti béremelést kaptak, ami elmarad az infláció alakulásától és a többi munkavállalónak adott béremeléstől a Wyser Managers’ Salary & Market Guide 2023 kutatása szerint. A közép- és felső vezetők kiválasztására specializálódott cég szerint óriási a nyomás a vezetőkön a recessziós gazdasági helyzet kezelése miatt, nem meglepő, hogy egyre nyitottabbak a váltásra.

Ma már bruttó 2 és 4 millió forint között alakul a vezérigazgatók havi fizetése, attól függően, hogy mekkora céget vezetnek – derült ki a Wyser Managers’ Salary & Market Guide 2023 kiadványából.

Ehhez jön még a bónusz, ami az éves fizetés 24-72 százaléka között alakul. A kutatásban elérhető bérsávok szerint minél nagyobb cég irányításáért felelős egy vezető, annál nagyobb bért kínálnak számára. A vezérhelyettesek 2-2,3 millió forint közötti fizetést kapnak, 24-40 százalék közötti éves bónusszal. A magas infláció ellenére az összes munkavállaló között a legkisebb béremelés közép- és felsővezetői szinten volt.

„Idén óriási nyomás alá kerültek a vezetők. A nehéz piaci, gazdasági környezet, a vállalatok emelkedő költsége, illetve a munkavállalókért folytatott harc is nyomja a vállukat, miközben visszaesik a keresetüknek a reálértéke. Idén vezetői szinten átlagosan 7-8 százalékos béremelésről beszélhetünk, ami messze elmaradt az áremelkedési ütemtől” – mondta Rónai Dániel, a Wyser magyarországi vezetője.

Ennek hatására több mint duplájára nőtt a váltásra nyitott vezetők aránya. A HR, a sales, illetve az építőipari és ingatlanszektorban meghaladja a 25 százalékot azok aránya, akik az elmúlt egy évben váltottak vagy hamarosan váltani szeretnének. Az életszínvonaluk visszaállítására sokan egyetlen megoldást látnak, a munkahelyváltást.

A pénzügyi igazgatóknak bruttó 2-2,7 millió forint közötti bért kínálnak, attól függően, hogy milyen nagy az adott vállalat, de ma már a kontrolling igazgatók fizetése is eléri a 2 millió forintot.

Az IT-igazgatók bére 2,2 millió forint környékén alakul, míg a technológiai igazgatóké (CTO) megközelíti a havi 3 millió forintot. A Wyser kutatása szerint az IT-szektorban az elmúlt időszakban megtorpant az a nagy bérrobbanás, amit hosszú éveken keresztül folyamatosan láthattunk.

A HR-részlegek vezetőit a friss adatok szerint 2-2,2 millió forinttal csábítják. Korábban a HR-vezetők bére inkább a lemaradók között volt, ám ez már a múlté. Az egyre jellemzőbb toborzási problémák, a munkaerőhiány, a Covid-válság, a home office és az irodai munkavégzés kihívásai, illetve az inflációs krízis közepette jóval felértékelődött a szerepük a legtöbb szervezetben.

Annak ellenére, hogy a vezetők nyitottabbak a váltásra, mindez nem jelenti azt, hogy könnyebbé vált betölteni a megüresedő pozíciókat.

„Sokan azt gondolják, hogy hirdetések útján könnyen be lehet tölteni a nyitott pozíciókat. Nem biztos azonban, hogy a hirdetésekkel a legjobb vezetőket tudjuk megszólítani. Ők ugyanis még ma is inkább passzív álláskeresők. A sok bejelentkezőből tehát könnyen rosszul választhatunk, ám a hiányosságok hosszú idő után kerülnek a felszínre” – mondta Rónai Dániel.

A vezetők a recessziós gazdasági helyzet ellenére nem kapaszkodnak a székükbe – ahogy az ilyenkor lenni szokott –, hanem az életszínvonaluk megtartása érdekében új kihívásokat keresnek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 30., 18:05
A tervek szerint július 1-jén életbe lépő törvényjavaslat már most változásokat indított el a hazai ingatlanpiacon. A szabályozás különösen az agglomerációs településeken, valamint a kiemelt nyaralóövezetekben, a Balaton és a Velencei-tó környékén okozott árakban és keresletben is fordulatot. A Duna House ezért a helyi viszonyokat jól ismerő ingatlanszakértőket is megkérdezte.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS