3,8 százalékra nőtt novemberben a munkanélküliségi ráta

2023. 01. 06., 08:47

Az októberi 3,6 százalék után 3,8 százalékos volt 2022 novemberében a munkanélküliség a 15–74 évesek körében; a foglalkoztatottak átlagos létszáma ugyanebben a korosztályban 4 millió 706 ezer fő volt, ez az adat októberhez képest lényegében nem változott.

A statisztikai hivatal részletes adatokat a 2022. szeptember–novemberi időszakról közölt.

Munkanélküliség

2022. szeptember–novemberben a 15–74 éves munkanélküliek száma éves összevetésben 7 ezer fővel, 184 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal, 3,8 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 98 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 3,8 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 86 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 34 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,0 százalékponttal, 10,9 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 18,5 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály 3,4 százalékos munkanélküliségi rátája 0,2 százalékponttal, míg az 55–74 éveseké kismértékben (0,1 százalékponttal), 2,8 százalékra emelkedett.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,0 hónap volt, a munkanélküliek 31,0 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Foglalkoztatottság

2022. szeptember–novemberben a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma az egy évvel korábbinál 26 ezer fővel több, 4 millió 713 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 26 ezerrel és a külföldön dolgozóké 16 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 16 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 597 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,6 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 434 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,0 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 10 ezerrel, 2 millió 163 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 70,2 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 277 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk éves összevetésben 0,5 százalékponttal, 28,2 százalékra emelkedett. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,2 százalékponttal, 88,0 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 2,5 százalékponttal, 66,9 százalékra emelkedett. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS