13 év elnökség után távozik a KSH éléről Vukovich Gabriella

13 év elnökség után távozik a KSH éléről Vukovich Gabriella
2023. 06. 05., 18:13

Megbízatásának lejártával, két elnöki ciklus után, búcsúzik a Központi Statisztikai Hivatal éléről dr. Vukovich Gabriella. Helyét az eddig a Szakstatisztikai Igazgatóságot irányító elnökhelyettes, dr. Kincses Áron veszi át június 11-től.

Dr. Vukovich Gabriella 13 évig, két elnöki cikluson keresztül irányította a KSH-t. A hivatal 26. vezetőjeként, és a harmadik leghosszabb ideig ezt a tisztséget betöltő elnökeként jelentős nyomot hagy nemcsak a KSH működésén és a hazai statisztikai szakmán, hanem kiterjedt nemzetközi tevékenysége által a globális statisztikai szintéren is – olvasható a KSH honlapján.

Dr. Vukovich Gabriella 1974 óta – kisebb-nagyobb, jellemzően rangos külföldi megbízatások miatti megszakításokkal – dolgozott a Hivatalnál. Számos, a KSH-elnökségen túlmutató szakmai tisztsége közül kiemelendő az ENSZ Statisztikai Bizottságának elnöki posztja (2012-2013-ban és 2022-2023-ban), a Nemzetközi Statisztikai Intézet alelnöki tisztsége, az Európai Statisztikai Rendszer stratégiai irányító testületi tagsága (2016–2017 és 2020-2021), az ENSZ főtitkár adatforradalommal foglalkozó független tanácsadó testületében viselt tagság, az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak monitorozására alakult partnerségi, koordinációs és fejlesztési stratégiai csoportjának (HLG-PCCB) vezetése.

Számos rangos hazai egyetemen folytatott oktatási tevékenységet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Miskolci Egyetem és az Óbudai Egyetem címzetes egyetemi tanára, a Miskolci Egyetem díszdoktora.

Az elmúlt 13 év egybeesett az „adatrobbanás”, a kiteljesedő digitalizáció idejével, amely új lehetőségekkel és egyben számos kihívással szembesítette a KSH-t. Ezek innovatív kezelésében és a Hivatal működésének megújításában elévülhetetlen szerepe volt.

A leköszönő elnök utolsó munkanapja 2023. június 9-én lesz.

Dr. Kincses Áron 2000-ben kezdett a KSH-nál dolgozni. Különböző munkakörök betöltése után a hivatal Szakstatisztikai Igazgatóságát irányító elnökhelyettesének 2017-ben nevezte ki a KSH elnöke. Jelentős tudományos tevékenységet folytat. Közel 160 szakmai publikációja látott napvilágot, számos tudományos konferencián vett részt előadóként. A Magyar Tudományos Akadémia doktora címet 2023-ban nyerte el. Főbb kutatásai a nemzetközi vándorlás témaköréhez csatlakoznak.

Az Országos Statisztikai Tanácsban több ciklus óta képviseli a KSH-t, emellett több nemzetközi tudományos bizottságban is tevékenykedett. Kiterjedt oktatási tevékenységet folytat: 2011 és 2015 között a Károly Gáspár Református Egyetemen dolgozott a Közgazdasági Tanszéken, 2019-től a Budapesti Gazdasági Egyetem Alkalmazott Statisztika kihelyezett tanszékének vezetője, 2020 óta a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense, 2021-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes oktatója és az Óbudai Egyetem címzetes egyetemi tanára. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS