Úttörő módszer született a lítium kinyerésére, geotermikus forrásokból

Úttörő módszer született a lítium kinyerésére, geotermikus forrásokból
Gábor János  |  2024. 11. 14., 13:14

A geotermikus forrásokban található sós vizekből 97,5 százalékos tisztaságú lítium nyerhető ki – ennek teljesítésére fejlesztettek ki egy elektrokémiai reaktort, ami nagyon ígéretes a megújuló energia tárolása és az elektromos járművek akkumulátorainak alapanyag-ellátása terén.

Az amerikai Rice Egyetem kutatói új, elektrokémiai reaktort fejlesztettek ki, ami képes a geotermikus forrásokban található sós vizekből 97,5%-os tisztaságú lítiumot kinyerni. Az innovatív technológiát a Lisa Biswal és Haotian Wang vezette kutatócsoport dolgozta ki, abban a reményben, hogy átírja a megújuló energia tárolásának szabályait és új lehetőségeket nyit az elektromos járművek akkumulátorainak alapanyag-ellátásában.

A lítium, ami az akkumulátorok egyik legfőbb alapanyaga, kulcsszerepet játszik a megújuló energiák tárolásában és az elektromos autók fejlesztésében. A hagyományos lítiumleválasztó módszerek magas energiaigényűek és nehezen különítik el a lítiumot a hasonló tulajdonságokkal rendelkező ionoktól, például a nátriumtól, a káliumtól vagy a kalciumtól.

A természetes sós oldatok – például a geotermikus forrásokban található sós víz – ígéretes nyersanyagforrások, mivel nagy mennyiségű lítiumot tartalmaznak. A hasonló méretű és töltésű ionok elkülönítése miatt ugyanakkor eddig komoly kihívást jelentett a hatékony kinyerésük. A hagyományos eljárások ráadásul klórgáz termelésével is járnak, ami további biztonsági kockázatot jelent.

Elektrokémiai áttörés a lítium szelektív kinyerésében

A tanulmány szerint a mérnöki csapat egy háromkamrás reaktort fejlesztett ki, ami hatékonyabban és biztonságosabban képes kinyerni a lítiumot a sós forrásokból. A reaktor középső kamrájában található porózus szilárd elektrolit olyan, mint egy összefonódó autópálya-hálózat, ami az ionok áramlását irányítja, miközben meggátolja a nem kívánt reakciókat. Eközben egy membrán megakadályozza a kloridionok bejutását az elektróda területére (ahol klórgáz képződne), így a folyamat biztonságosabbá és környezetbarátabbá válik.

A reaktor másik oldalán található, lítiumion-vezető üveg-kerámia (LICGC) membrán csak a lítiumionokat engedi át, miközben blokkolja a többi iont. A LICGC membrán különleges vezetőképessége és szelektivitása lehetővé teszi a lítium magas hatásfokú kinyerését, miközben minimalizálja a káros ionok interferenciáját.

Magas tisztaság és környezetbarát eljárás

A kísérletek során a reaktor 97,5 százalékos tisztaságú lítiumot állított elő, ami a sós forrásokból történő kinyerés során különösen fontos, lítium-hidroxid előállításához, ami az akkumulátorok gyártásának alapanyaga.

A kutatók egy problémát is feltártak: a nátriumionok felhalmozódhatnak a LICGC membrán felszínén, akadályozva a lítium áthaladását és növelve az energiafelhasználást. Ezt a problémát alacsonyabb árammal részben megoldhatják, de további kutatások szükségesek a hatékonyság optimalizálására, például speciális bevonatok vagy áramimpulzusok alkalmazásával – írták a kutatók.

Az új technológia nemcsak a megújuló energiához szükséges lítiumforrásokat biztosíthatja, de egy tisztább és hatékonyabb kinyerési eljárást is kínál a geotermikus forrásokból származó lítiumhoz, ami elősegítheti a környezetbarát akkumulátorgyártást és az elektromobilitás további fejlődését.

Címlapkép: jcomp - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS