Nem az AI veszi el a munkát, hanem olyan emberek, akik AI-val dolgoznak

Nem az AI veszi el a munkát, hanem olyan emberek, akik AI-val dolgoznak
2023. 08. 22., 14:22

Az IBM friss riportja szerint nem a mesterséges intelligencia veszélyezteti azoknak a dolgozóknak a megélhetését, akik nem használnak AI-t, hanem olyan személyek, akik aktívan élnek a benne rejlő lehetőségekkel.

A mesterséges intelligencia (AI) nem fogja egyhamar helyettesíteni a munkavállalókat, de azok az emberek, akik használják a mesterséges intelligenciát, felváltják azokat, akik nem teszik – állapítja meg az IBM technológiai óriáscég legújabb jelentése, ami a mesterséges intelligencia vállalati szektorra gyakorolt hatásait kutatja. Már most látszik, hogy a cégek nagyon gyorsan bevezetik a gyakorlati feladatellátásba a mesterséges intelligenciát, hogy legalább részben felszabadítsák az alkalmazottak idejét, hogy személyre szabott figyelmet igénylő munkákat adjanak nekik. Az AI pedig végzi tovább azokat a feladatokat, amelyekre előzetesen betanították őket.

Az IBM által megszólaltatott vállalatvezetők becslése szerint a következő három évben a munkaerő 40 százalékának készségeit kell alaposan kicsiszolgatni az AI és az automatizálás bevezetése miatt. Ez azt jelenti, hogy

a világ 3,4 milliárd munkavállalójából körülbelül 1,4 milliárdot biztosan érinteni fog ez a folyamat.

Az elmúlt két évben számos elismert felsőoktatási intézmény, például a Cambridge-i Egyetem és az Edinburgh-i Egyetem programja foglalkozott az AI etikájával és azzal, hogy a területen dolgozók hogyan építhetnek védőkorlátokat a technológia köré. A nyílt online oktatási szolgáltatók mindeközben AI-ra és a gépi tanulásra összpontosító tanfolyamokat és diplomákat kezdtek el kínálni abban a reményben, hogy egyre többen választják majd ezeket, hogy fejlesszék a készségeiket.

A LinkedIn 2023 augusztusában közzétett Future of Work riportja szerint idén a szingapúri munkavállalók járnak az élen: a világon ők gyorsították fel a legjobban az AI munkahelyi alkalmazását. Utánuk Finnország, Írország, India és Kanada következik a sorban: az itt élő munkavállalók szintén nagyon nagy arányban adtak hozzá különböző AI-képzettségeket a profiljukhoz.

A jelentés azt állítja, hogy az AI-készségeket olyanok is elsajátítják, akik nem elsősorban a technológiai szektorban tevékenykednek: rengetegen vértezték fel magukat mesterséges intelligencia ismeretekkel a kiskereskedelmi, az oktatási és a pénzügyi szolgáltatási területeken is. A STEM-képességek (tudományos-technológiai tudományágak ismeretei) hamarosan kezdőtétnek, vagyis egy-egy munkakör belépési szintű követelményeinek fognak számítani, míg a vezetők inkább az emberi tényezők, így az időgazdálkodás és az együttműködési készségek fejlesztésére fognak összpontosítani.

Az IBM által megkérdezett vezetők mintegy 87 százaléka szerint az embereket nem fogja helyettesíteni a mesterséges intelligencia, de a generatív AI kiegészíti majd a szerepüket. Azt is valószínűnek tartják, hogy az alacsonyabb képzettségű alkalmazottakra vár a legtöbb jelentős változás, ám a legnagyobb mértékben mégis a belépő szintű pozíciókat rengeti meg az AI.

Ez a megállapítás alig három hónappal azután érkezett az IBM-től, hogy a vállalat vezérigazgatója, Arvind Krishna aggodalmát fejezte ki a személyi állomány miatt. Azt mondta, „könnyen elképzelhető”, hogy az általuk foglalkoztatott 26 ezer ember 30 százalékát „öt éven belül felváltja az AI és az automatizálás”. A vállalatoknak ennek ellenére csak azt kell majd biztosítaniuk, hogy az AI-alapú gépek az embereknek dolgozzanak, és ne fordítva – áll a riportban.

Gábor János

Főoldali kép: IBM

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS