Az IBM friss riportja szerint nem a mesterséges intelligencia veszélyezteti azoknak a dolgozóknak a megélhetését, akik nem használnak AI-t, hanem olyan személyek, akik aktívan élnek a benne rejlő lehetőségekkel.
A mesterséges intelligencia (AI) nem fogja egyhamar helyettesíteni a munkavállalókat, de azok az emberek, akik használják a mesterséges intelligenciát, felváltják azokat, akik nem teszik – állapítja meg az IBM technológiai óriáscég legújabb jelentése, ami a mesterséges intelligencia vállalati szektorra gyakorolt hatásait kutatja. Már most látszik, hogy a cégek nagyon gyorsan bevezetik a gyakorlati feladatellátásba a mesterséges intelligenciát, hogy legalább részben felszabadítsák az alkalmazottak idejét, hogy személyre szabott figyelmet igénylő munkákat adjanak nekik. Az AI pedig végzi tovább azokat a feladatokat, amelyekre előzetesen betanították őket.
Az IBM által megszólaltatott vállalatvezetők becslése szerint a következő három évben a munkaerő 40 százalékának készségeit kell alaposan kicsiszolgatni az AI és az automatizálás bevezetése miatt. Ez azt jelenti, hogy
a világ 3,4 milliárd munkavállalójából körülbelül 1,4 milliárdot biztosan érinteni fog ez a folyamat.
Az elmúlt két évben számos elismert felsőoktatási intézmény, például a Cambridge-i Egyetem és az Edinburgh-i Egyetem programja foglalkozott az AI etikájával és azzal, hogy a területen dolgozók hogyan építhetnek védőkorlátokat a technológia köré. A nyílt online oktatási szolgáltatók mindeközben AI-ra és a gépi tanulásra összpontosító tanfolyamokat és diplomákat kezdtek el kínálni abban a reményben, hogy egyre többen választják majd ezeket, hogy fejlesszék a készségeiket.
A LinkedIn 2023 augusztusában közzétett Future of Work riportja szerint idén a szingapúri munkavállalók járnak az élen: a világon ők gyorsították fel a legjobban az AI munkahelyi alkalmazását. Utánuk Finnország, Írország, India és Kanada következik a sorban: az itt élő munkavállalók szintén nagyon nagy arányban adtak hozzá különböző AI-képzettségeket a profiljukhoz.
A jelentés azt állítja, hogy az AI-készségeket olyanok is elsajátítják, akik nem elsősorban a technológiai szektorban tevékenykednek: rengetegen vértezték fel magukat mesterséges intelligencia ismeretekkel a kiskereskedelmi, az oktatási és a pénzügyi szolgáltatási területeken is. A STEM-képességek (tudományos-technológiai tudományágak ismeretei) hamarosan kezdőtétnek, vagyis egy-egy munkakör belépési szintű követelményeinek fognak számítani, míg a vezetők inkább az emberi tényezők, így az időgazdálkodás és az együttműködési készségek fejlesztésére fognak összpontosítani.
Az IBM által megkérdezett vezetők mintegy 87 százaléka szerint az embereket nem fogja helyettesíteni a mesterséges intelligencia, de a generatív AI kiegészíti majd a szerepüket. Azt is valószínűnek tartják, hogy az alacsonyabb képzettségű alkalmazottakra vár a legtöbb jelentős változás, ám a legnagyobb mértékben mégis a belépő szintű pozíciókat rengeti meg az AI.
Ez a megállapítás alig három hónappal azután érkezett az IBM-től, hogy a vállalat vezérigazgatója, Arvind Krishna aggodalmát fejezte ki a személyi állomány miatt. Azt mondta, „könnyen elképzelhető”, hogy az általuk foglalkoztatott 26 ezer ember 30 százalékát „öt éven belül felváltja az AI és az automatizálás”. A vállalatoknak ennek ellenére csak azt kell majd biztosítaniuk, hogy az AI-alapú gépek az embereknek dolgozzanak, és ne fordítva – áll a riportban.
Gábor János
Főoldali kép: IBM
A Villány-Siklósi Borút 1994-ben alakult meg európai példák alapján, hogy a dél-Baranyai térség borászait összekapcsolja, a borturizmust szervezetten fejlessze.
Szekunderköri meghibásodás miatt október 11-én és 13-án is csökkenteni kellett a teljesítményt.