Kínai kutatók építettek olyan vezeték nélküli töltőt, amit biztonságosan be lehet ültetni az emberi testbe. Biológiailag lebomló, de nem ez a legnagyobb előnye, hanem az, hogy nincs szükség újabb műtétre az implantátum, például egy pacemaker cseréjéhez.
A jövőben nem kell megismételni veszélyes műtéti beavatkozásokat csupán azért, hogy akkumulátort cseréljenek egy implantátum, például egy pacemaker belsejében. A találmányt a kínai Lanzhou Egyetem tudósai jegyzik – osztotta meg a South China Morning Post.
Az orvostechnológia fejlődése jó ideje lehetővé teszi, hogy bioelektronikus eszközöket, például pacemakereket ültessünk az emberi testbe. Ezeknek a rendszereknek az energiaforrásai azonban vagy a testen kívül helyezkednek el, vagy kisebb akkumulátorokat használnak hozzájuk, viszont ezek idővel lemerülnek és cserére szorulnak, ami újabb traumával és hosszú lábadozási idővel jár a betegnek, illetve ismételt kiadást az egészségügyi rendszereknek.
Míg a pacemaker esetében vannak már ígéretes módszerek, például arra, hogy maga a szívverés töltse fel őket energiával, akadnak implantátumok, amelyeknél ez a megoldás nem alkalmazható, mert például megfigyelési célokra vagy gyógyszeradagolásra fejlesztették őket. Ezekben talán még hasznosabb kiegészítő lenne egy vezeték nélküli energiaforrás. Biológiailag lebomló energiaellátó egységek szintén készültek már, de ezek kapacitása visszafogottra sikerült, így pont a leglényegesebb szempont, a cserementesség nem tudott teljesülni. Alternatív megoldásként bőrön keresztül történő vezetékes töltést is alkották már, ami viszont növeli a helyi gyulladás kockázatát, így ez megint csak nem ideális egy implantátum üzemeltetésére.
A Lanzhou Egyetem kutatói a fenti problémákra reagálva alkottak egyszerűbb kialakítást, ami egyrészt kiváló energiatárolásra, másrészt elég puha ahhoz, hogy alkalmazkodjon a test, a szövetek és a szervek különböző formáihoz. Az eszköz magnéziumtekercsből, töltőből és olyan cink-ion hibrid szuperkondenzátorokból áll, amelyek energiatároló modulként működnek. Egy másik magnéziumtekercs a bőrre kerül, közvetlenül az implantátum fölé - és ezen keresztül vezeték nélkül tölthető. Az energiaellátó rendszer, valamint a biokompatibilis implantátum polimer- és viaszrétegekbe helyezhető, ami rugalmasságot és védelmet biztosít a rövid távú lebomlás ellen. A kapszula rétegeinek vastagságának variálásával kiválóan szabályozható tehát az eszköz testen belüli élettartama. A kutatók arról is gondoskodtak, hogy a cink és a magnézium mennyisége a napi ajánlott bevitel értékénél alacsonyabb legyen, vagyis a szerkezet lebomlása nem jár semmiféle túladagolással vagy mellékhatással.
A rendszer működőképességét élesztőgombával fertőzött, lázas patkányokon demonstrálták. A kísérleti állatokba ültetett eszköz sikerrel adagolta a gyulladáscsökkentő gyógyszert, így az implantátummal rendelkező egyedek jelentősen alacsonyabb testhőmérsékletet produkáltak, mint azok, amelyekbe nem ültették be a készüléket.
A csapatnak van még bőven feladata a találmánnyal, mielőtt szóba kerülhetnek az emberkísérletek. Ezek közül az egyik legfontosabb az, hogy kitalálják: milyen módon lehet biztonságosan lekapcsolni, mert jelenleg egészen addig működik, amíg nem hagyják lemerülni. A tudósok szerint mindenesetre már az eszköz prototípusa megnyitja az utat a jövő implantátumainak vezeték nélküli töltése előtt.
Gábor János
Főoldali kép: UCSF Health
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.