Új, felxibilis érzékelőket fejlesztettek röntgen vizsgálatokhoz - legyenek azok egészségügyi, biztonsági vagy régészeti megoldások. Az eszköz gyakorlatilag egy új anyag, amivel leutánozták az emberi szöveteket.
Az emberi szövetek reprodukálása röntgen vizsgálatoknál használt érzékelő lapokban teljesen új utat nyit a daganatok, csontok és szervek pontosabb és biztonságosabb képalkotásában, sőt, akár a reptéri csomag- és utasellenőrzésben vagy régészeti leletek sérülésmentes átvizsgálásában is.
A brit Surrey Egyetem kutatóinak rugalmas röntgensugár-detektora lehetővé teszi a fentebb sorolt eljárások során szükség képalkotás pontosságának és biztonságának fokozását. Az anyag egyébként olcsó és érzékeny, ami már eleve a nagy, merev és drága hagyományos röntgen detektorok fölé emeli, ráadásul bármilyen vizsgálandó tárgy köré hajlítható, formázható.
Az új anyag létrehozásáról szóló tanulmány vezető kutatója, Dr. Prabodhi Nanayakkara szerint a matériájuk sikeresen utánozza az emberi szövetek tulajdonságait, amivel segíti a jelenlegi technológiákkal tulajdonképpen kivitelezhetetlen, élő dózismérést. A sugárterápia során valós időben mérhető sugárdózis óriási jelentőséggel bírhat a daganatos betegek kezelése során, hiszen megelőzhető vele a túlexpozíció, ezzel párhuzamosan pedig minimalizálhatóvá válnak a mellékhatások.
Az új anyag szerves félvezetőkön, hidrogén és szén vegyületein alapul, amelyek képesek vezetni az elektromosságot. A szerves félvezetők rugalmasabbak és olcsóbbak, mint a hagyományos félvezetők, például a szilícium vagy a germánium, de alacsonyabb a röntgenérzékenységük és a felbontásuk. Ennek a korlátnak a kiküszöbölésére a Surrey Egyetem Fejlett Technológiai Intézetének kutatói kis mennyiségű, nagy atomszámú elemet, például jódot és brómot adtak egy szerves félvezető tintához, ezáltal javult az anyag röntgenelnyelése és kontrasztja, így alkalmassá vált a kiváló minőségű röntgenképalkotásra.
A kutatók különböző objektumokon, például emberi kézen, érmén és kövületeken tesztelték az új detektort, majd megállapították, hogy tiszta és részletes képeket készít – összegzi az Advanced Science folyóiratban közzétett tanulmány.
„Ezt az új technológiát számos területen lehetne alkalmazni, például sugárterápiában, régészeti műtárgyak szkennelésében és biztonsági rendszerekben. Örömmel látjuk, hogy a technológia valódi ígéretet mutat a legkülönbözőbb felhasználási célokra” – kommentálta az eredményeket Ravi Silva professzor, a Surrey Fejlett Technológiai Intézet igazgatója. A tanulmány társszerzője, az Imperial College London professzora, Martin Heeney hozzátette: a csapat már jó ideje dolgozik a hagyományos szerves félvezetők nehéz analógjainak kifejlesztésén.
A kutatók remélik, hogy új, rugalmas röntgensugár-detektoruk megnyitja az utat a hozzáférhetőbb és megfizethetőbb röntgenképalkotás előtt, mind ipari, mind biztonságtechnikai, mind pedig egészségügyi alkalmazásokban.
Gábor János
Főoldali kép: Dr. Prabodhi Nanayakkara - Surrey Egyetem
Magyarország sikeresen jelentette be a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható támogatási programját.
Első alkalommal mutatkozott be Magyarország és a Paks II. Zrt. a franciaországi Nukleáris Világkiállításon.