A keresőóriás anyacégének, az Alphabetnek a vezérigazgatója nem csinált titkot belőle, hogy milyen folyamatok indultak el a mesterséges intelligencia térnyerésével. Sundar Pichai az eltűnő állásokról is jóslatokba bocsátkozott.
A Google-t is birtokló Alphabet vezére a CBS 60 perc című műsorának legutóbbi vendége volt: a tévés interjúban több meghökkentő állítást tett a mesterséges intelligencia jövőjéről, illetve saját cégének márciusban – nem túl átütő sikerrel – bemutatott chatbotjáról, a Bardról. Utóbbival és a konkurens OpenAI termékével, az egyelőre minden sikert learató ChatGPT-vel összefüggésben mutatta be a mesterséges intelligencia széleskörű hatásait.
Az interjút szemléző Business Insider azt írja, Pichai szerint a mesterséges intelligencia segíthetne az orvosoknak abban, hogy a diagnózis felállítása során biztosabb kézzel azonosítsák a súlyos betegségeket. Úgy véli, a klinikai radiológus például tipikusan olyan szerepkör, amelynek a hatékonyságán egy AI képelemző zsenialitása sokat javíthat. A vezérigazgató megjegyezte: a mesterséges intelligencia, ha el nem is tűntet, de biztosan fel fog kavarni bizonyos munkaköröket. Köztük lesznek várhatóan az írók, a könyvelők, az építészek, sőt, a szoftvermérnökök is. A Google egyik korábbi vizsgálata megállapította, hogy a ChatGPT – hipotetikusan – már most át tudna menni állásinterjúkon, és elméleti síkon fel is vehetnék egy céghez, például kezdő szoftvermérnökként.
„[Az AI] minden vállalat minden termékére hatással lesz – mondta a beszélgetésben Sundar Pichai, majd a generatív AI-t 'szupererős asszisztensnek' nevezte. –És miért ne használnánk ki egy szupererős asszisztens előnyeit, aki mindenben segít, amit csinálunk?”
A Google márciusban mutatta be a nyilvánosságnak a Bard nevű chatbotot, ami szöveges választ ad a felhasználók kérdéseire és felszólításaira. A terméket úgy tervezték, hogy „fokozza a termelékenységet, felgyorsítsa az ötleteket és táplálja a kíváncsiságot”. Igaz, a Bard megjelenése a ChatGPT októberi elindítására adott válasz akart lenni, annak sikerét egyelőre megközelíteni sem tudta, hiszen az OpenAI mindenki számára hozzáférhetővé tett mesterséges intelligenciája az internet történetének leggyorsabban növekvő fogyasztói alkalmazása lett: mindössze két hónap alatt elérte a 100 millió felhasználót.
A bot vírusszerű terjedése sokkolta a technológiai iparágat, ami versenyfutást is indított el, az új AI-termékek piacra dobása érdekében, és arra késztette, például az Alphabetet, hogy házon belül „vörös kódot” hirdessen. Mindeközben a Microsoft, a Google régi riválisa és az OpenAI egyik kiemelt befektetője kiadott egy AI-alapú verziót a Bing keresőre, ami így végre versenytársa lehet a Google Search-nek.
„A mesterséges intelligencia az emberiség történetének legmélyrehatóbb technológiája lehet. A legmélyebb, amelyen az emberiség dolgozik: sokkal mélyebb, mint a tűz, az elektromosság vagy bármi, amit a múltban csináltunk – áradozott a Google-vezér. – Olyan technológiát fejlesztünk, ami egy napon biztosan sokkal alkalmasabb bármire, amit eddig láttunk.”
A Google vezetői korábban igyekeztek hangsúlyozni, hogy a vállalat felelősségteljesen közelíti meg az AI fejlesztését, viszont az egyes alkalmazottak körében frusztrációt váltott ki, és állítólag ki is fejezték aggodalmukat a túl gyorsan bevezetett AI-termékek miatt. Pichai a CBS-nek megerősítette, hogy személy szerint neki is vannak félelmei az AI-technológiák kapcsán: bevallotta, hogy az AI-fejlesztés sebessége és a nem megfelelő módon történő alkalmazással kapcsolatos aggodalmai szó szerint nem hagyják aludni.
Gábor János
Főoldali kép: Sundar Pichai egy korábbi, a Mobil Világkongresszuson tartott előadásán. (Forrás: Wikipedia)
Idei legnagyobb vörösborélményem nem valami flancos és drága nagybor, hanem a Mumus.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.
