A népköztársaság egyszerre tekint nemzetbiztonsági kockázatként és gazdasági ellenfélként Elon Musk vállalatának globális internetszolgáltatására, ezért hamarosan felépítheti saját szatellithálózatát.
Kutatók állítása szerint már meg is született a döntés az ázsiai országban arról, hogy közeli Föld körüli pályára állított űreszközök tömegével próbálják megtörni az amerikai Starlink egyeduralmát a globális műholdas internetszolgáltatás piacán. A Bangkok Post a kínai Vezérlésellenőrzés és Szimuláció című folyóiratra hivatkozva írta meg, hogy a pekingi PLA Űrmérnöki Egyetem professzora, Xu Can által vezetett tudóscsoport 12 992 műholdból álló konstelláció felállítását tervezi.
A közel 13 ezer műhold az újonnan alapított China Satellite Network Group Co. cégcsoport tulajdona, míg a projekt kódneve az egyelőre ismeretlen kifejezésekből álló „GW” mozaikszó. Az első fellövések ideje szintén nem ismert, de egyértelműen a SpaceX által pályára állított Starlink műholdas szolgáltatással akarják felvenni a versenyt. Elon Musk ma még „csak” háromezer műholdat üzemeltető vállalatai 2027-re már 12 ezer szatellitről fogják biztosítani az internethozzáférést, a világ bármely pontján.
Xu csapata a forrás szerint arra törekszik, hogy a GW konstelláció minél gyorsabban létrejöjjön – lehetőleg még azt megelőzően, hogy a Starlink hálózata teljessé válik. „Ezzel biztosítani tudnánk országunk helyét az alacsony Föld körüli pályán, mielőtt a Starlink teljesen kiaknázza a benne rejlő forrásokat” – érvelt a professzor, megjegyezve, hogy vannak olyan pályák, amelyekre az amerikai vállalat nem tette rá a kezét, sőt, még mindig nyitott a lehetőség, hogy egy a Starlinktől eltérő magasságban keringő rendszerrel túl is szárnyalják a konkurencia teljesítményét.
A felvetés és a projekt éles váltás ahhoz képest, hogy a Kínai Nemzeti Űrhivatal nemrég megjelent, témába vágó tanulmánya még együttműködési megállapodásokat javasolt, mondván, az egymással versengő kommunikációs műholdak kárt tehetnek egymásban.
A Starlink várhatóan további éveken át folytatja a műholdak telepítését, hiszen a végső cél összesen kb. 40 ezer eszköz fellövése. Xu bevallása szerint ekkora kapacitásokkal Kína biztosan nem rendelkezik, de közben gyanakvással szemléli az épülő konstellációt, amibe - lévén jól manőverező űrjárművekről van szó - belelátják a hadászati jelentőséget is. A professzor azt állította a vonatkozó tanulmányban, hogy a Starlink közvetlen adatszolgáltatást kap az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumától, amit a műholdak pozícionálására használ, ráadásul az eszközök képesek megfigyelő feladatok ellátására és akár közeli célpontok megsemmisítésére is. Ez ugye a kínai verzió, amivel egy újonnan felálló, műholdészlelésre képes radarrendszer felállítását indokolják. Az állításuknak ellentmond Elon Musk néhány héttel ezelőtti bejelentése, amiben közölte: a háborús Ukrajnára kiterjesztett szolgáltatás megmarad humanitárius és társadalmi célra, de a katonai alkalmazásokat letiltják róla, mert „a Starlink nem kíván részt venni az akár III. világháborúba torkolló harcok eszkalálódásában”.
A tudós úgy véli, hogy a kínai kormányzat ezen a saját terven felül más országokkal is együttműködésre léphet, sőt, nem zárta ki, hogy készülhetnek olyan nagy teljesítményű mikrohullámú és lézer fegyverek, amelyek alkalmasak lennének Starlink műholdak megsemmisítésére, hogy levágják őket olyan pályákról, amelyek érzékeny régiók felett húzódnak.
Az egyetem tanulmánya nem sokkal azután jelent meg, hogy az amerikai vállalat bejelentette és egyelőre korlátozott területen tesztelni kezdte új adatroaming szolgáltatását, a Starlink Global Roamingot. Az előfizetőknek szó szerint bárhol internethozzáférést biztosító előfizetés bár drága (havi 200 dollár), de abba az irányba mutat, hogy megkerülje a hírközlési hatóságok engedélyezési eljárását, így gyakorlatilag mindenféle állami ellenőrzés nélkül működhet, bárhonnan. Mivel Kína és például Oroszország saját belső online hálózattal rendelkezik és kormányzati korlátozás alá esnek külföldi hírszolgáltatók vagy nemzetközi közösségi oldalak, nyilván nem örülnek a szabad internet gondolatának.
Ami pedig a gazdasági érdekeket illeti: a Starlink a világ jó lefedettséggel rendelkező régióiban egyelőre nem igazán versenyképes (csak ott, ahol a műholdas net az egyetlen opció), hiszen még mindig jelentősen drágább a földi szolgáltatóknál. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a rajt óta - ahogy egyre nagyobb számú műhold biztosít egyre jobb adatforgalmat - rengeteget zuhant az előfizetési díj. Amíg évekkel ezelőtt a magyar várólistán 10–50 Mbit/s sebességű szolgáltatást kínáltak havi 100 dollárért, ma már 50–200 Mbit/s-ért „csak” 47 dollárt kérnek. A stratégia elég világosnak tűnik: idővel a legtöbb internetszolgáltatóval szemben is versenyképes áron szeretnének hozzáférést biztosítani, területi korlátozás nélkül. A hálózatnak persze még nagyobb szerep juthat az önvezető járművek és a rövidesen új reneszánszukba lépő műholdas mobiltelefon alkalmazások korában.
Gábor János
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.