A fejlett ember-gép interakciós eszköznek szánt intelligens kontaktlencsék működése a szemmozgás követésére épül. Az ötletet egy Mission: Impossible mozi adta a tudósoknak.
A pupillaközpontú szaruhártya-visszaverődés és az elektrookulográfia (EOG) felhasználásával sikerült is megvalósítani a korábban csak tudomány-fantasztikus filmekben látott intelligens kontaktlencsét. A kínai tudósok által kifejlesztett eszköz a tervek szerint egészségügyi eljárásokhoz és különböző kiterjesztett valóság alkalmazásokhoz lesz használható.
Rádiófrekvencián alapuló, szemkövető lencsékről van szó, amelyek a működésükhöz nem igényelnek akkumulátort vagy hagyományos szilícium chipeket, sőt: tényleg biokompatibilisek és gyakorlatilag láthatatlanok.
A kutatók a Nature-ben közölt tanulmányban hangsúlyozzák: ez a kontaktlencse számos fiktív sci-fi alkotásban jelent már meg, azzal a képességgel, hogy ötvözi a virtuális és a valós világot úgy, hogy előbbit zökkenőmentes integrálja az utóbbiba. Fei Xu professzor, a tanulmány egyik társszerzője a TechXplore-nak elárulta: neki és csapatának egyenesen a Mission Impossible 4-ben látott, arcfelismerő funkcióval rendelkező intelligens kontaktlencse adta az ötletet.
„Ha a kis kontaktlencsék képesek a virtuális és a valós világ zökkenőmentes összekapcsolására, akkor ez lesz az AR-technológia végső formája. A szemkövetésen alapuló ember-számítógép interakciós technológia az egyik legfontosabb összetevő” – magyarázta a tudós.
A tudósok által leírt szemkövető technikák nagy hatékonyságú, természetes és erőfeszítés nélküli ember-gép interakciót jeleznek előre, ugyanis az eszköz képes a felhasználók szemmozgásának érzékelésére, valamint a figyelmük és a szándékaik dekódolására. Bár az első kísérletek sikeresek, azt azért elismerik, hogy nem jutottak el a végső, biztonságos szerkezethez, mivel az EOG hordoz egészségügyi kockázatot (bőrelektródák kellenek az adatgyűjtéshez).
A jelenlegi eredmények alapján a chip- és elemmentes lencse frekvenciakódolási stratégiát alkalmazva érzékeli a szemmozgást és a szem zárását. Az időszekvenciális szemkövető algoritmus alkalmazásával a lencse már most rendkívüli szögpontossággal (<0,5°) dolgozik, de ez csak a kezdet.
„Az optoelektronikai technológia fejlődésével és az optoelektronikai eszközök rugalmas integrációjának javulásával a kontaktlencsék egyre több funkciót fognak megvalósítani az ember-számítógép interakcióban és az orvosi egészségügyben” - jósolta Xu.
A lencsék nagy szögpontossága lehetővé teszi a szemparancs felismerését szélesebb körű ember-gép interakciós alkalmazásokban. Képesek a tekintet irányának és a valós idejű tekintési pontoknak az érzékelésére is, ami hasznos lehet a robotvezérlésben. Ezt bizonyítandó az első bemutatókon webes interakciókat, kameravezérlést, zoomolást és robotjármű-vezetést hajtottak végre, csupán szemparancsokkal, 12 órán keresztül. A végső termék kifejlesztéséhez további átfogó biokompatibilitási teszteket hajtottak végre, amelyek alacsony citotoxicitást és elenyésző szemirritációt mutattak, így a kontaktlencse várhatóan gazdagítja a szemkövető technikák megközelítéseit, és elősegíti az ember-gép interakciós technológia fejlődését.
Főoldali kép: rawpixel.com – Freepik
Minden korábbinál több magas hozzáadott értékű beruházás jellemezte a Magyarországra áramló külföldi működőtőke szerkezetét 2025-ben a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint, amelyek azt is megmutatják, hogy a kormányzati beruházásösztönzés szigorú feltételrendszerének egyre több hazai cég is megfelel.
Első alkalommal mutatkozott be Magyarország és a Paks II. Zrt. a franciaországi Nukleáris Világkiállításon.