Változnak az árfeltüntetés szabályai: a legfontosabb tudnivalók

2022. 04. 05., 18:06

Jó hír a fogyasztóknak, azonban többletmunka a vállalkozásoknak. Május végétől az ügyeskedő üzletek, webshopok a továbbiakban már nem kerekíthetik vonzóbbá a kedvezményeiket úgy, hogy az akció előtt rövid időre feltornázzák áraikat. Ettől kezdődően ugyanis az árleszállítások bejelentésekor minden esetben meg kell jelölni a termékek korábbi árát, amely kizárólag az árcsökkentést megelőző legalább harminc napon belüli legalacsonyabb ár lehet – emelte ki dr. Majoros Lilla, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Az Európai Unió az elmúlt években célul tűzte ki a fogyasztók jogainak megerősítését. Ennek eredményeként döntött a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetését szabályzó uniós irányelv módosításáról, amelynek 2022. május 28-ától alkalmazandó előírásai egyértelműsítik, hogyan jelezhetik a kereskedők a leértékelések mértékét honlapjukon, hirdetéseikben, katalógusokban, a kirakatban vagy a polcokon.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény eddig is előírta, hogy az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. A fogyasztóvédelmi hatóság gyakorlata szerint ez a kötelezettség azt is jelenti, hogy fel kell tüntetni az eredeti eladási árat, a kedvezmény mértékét, továbbá szerepelnie kell a tájékoztatásban a fogyasztó által ténylegesen fizetendő végső árnak is.

Az uniós irányelv  rendelkezéseit átültető a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM Rendelet a jövőben új, egyértelmű normákat ad az árfeltüntetéssel kapcsolatban.  Ha a kereskedő akciót hirdet, akkor köteles megjelölni az árcédulákon a termék korábbi, azaz az akciót megelőzően, egy meghatározott ideig alkalmazott árat is. Hogy mi minősül a termék „korábbi árának” vagy mely kereskedőket érinti változás, az a következők szerint határozható meg:

Korábbi ár meghatározása

– Főszabály szerint, a „korábbi ár” a terméknek a leértékelés meghirdetését megelőző, legalább harminc napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb ára.

– Abban az esetben, ha az árcsökkentés mértéke folyamatosan növekszik, akkor a korábbi ár az árcsökkentés első alkalmazása előtti, az árcsökkentés nélküli ár (pl. az akció mértéke először 10%, majd 20% és végül 30%, harminc napon belül).

– A fenti szabályok nem vonatkoznak a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre (pl. gyümölcsök, rövid lejáratú italok).

– Ha a termék harminc napnál rövidebb ideje van forgalomban, akkor a korábbi ár a leértékelés meghirdetését megelőző, legalább tizenöt napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb ár.

Például abban az esetben, ha az árengedmény „50% kedvezmény” és a megelőző 30 nap legalacsonyabb ára 100 000 forint volt, az eladónak 100 000 Fforintot kell feltüntetnie az 50%-os csökkentés kiszámításához használt „korábbi” árként, annak ellenére, hogy a termék akció előtti utolsó eladási ára 160 000 forint volt. Amennyiben az akció előtti árváltozások között 30 nap eltelik, úgy gond nélkül kiindulhatunk a magasabb árból.

Ennek a legalább 30 napos referencia-időszaknak az a célja, hogy meggátolja a kereskedőket abban, hogy az árakkal zsonglőrködjenek, és hamis árcsökkentéseket mutassanak be, például rövid időre emeljék az árat annak érdekében, hogy ezt követően jelentősen csökkenthessék azt.

Érintett kereskedők meghatározása

Az új szabályok azokra a kereskedőkre vonatkoznak, akik a fogyasztóval ténylegesen szerződést kötnek, azaz az áruk eladóira. Ha az eladó webshopon kérészül értékesít közvetlenül, akkor a szabályok rá is vonatkoznak.

Ezzel szemben az új szabályok nem alkalmazandók azokra a közvetítőkre, amelyek pusztán lehetővé teszik a kereskedők számára termékeik értékesítését a webshop felületükön, vagy amelyek csupán összesítik és megjelenítik a más eladók által megadott árakra vonatkozó információkat (ár-összehasonlító platformok). Ezekre a közvetítőkre továbbra is vonatkoznak a közvetítők felelősségére és a szakmai gondosságra vonatkozó általános szabályok. Összegezve, a webshop üzemeltetők csak akkor tartoznak az új szabály hatálya alá, ha egy másik kereskedő nevében értékesítenek.

Az ár feltüntetésével kapcsolatos legfontosabb szabály, hogy a kereskedők mindig gondoskodjanak arról, hogy a fogyasztó számára egyértelmű legyen, hogy mit jelentenek az egyes megjelölések az árcímkén, vagy, hogy miért vannak a korábbi árak is feltüntetve. Ellenkező esetben a kereskedő könnyen szembe találhatja magát a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatását ellenőrző illetékes hatósággal.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS