Valós idejű adatszolgáltatás: öt tipikus hiba, amit sok cég elkövet

A valós idejű adatszolgáltatás révén 2021 óta az adóhatóságnak gyakorlatilag teljes rálátása van számláinkra – cégmérettől, áfamértéktől és a vevő alanyiságától függetlenül. A rendszer bevezetése a legtöbb társaságnál komoly informatikai fejlesztésekkel járt, és a későbbi változtatások, finomhangolások is sok munkát adtak a szakembereknek. „Az online adatszolgáltatással kapcsolatos fejlesztések ugyanakkor nem csupán informatikai teendők, a K-X Consulting tapasztalatai szerint adózási szempontból is gyakoriak a tévedések és a hiányosságok – mondta el Nyári Zsolt adószakértő, a társaság ügyvezetője. – Az adatszolgáltatás informatikai működtetése az általunk vizsgált esetek egyikében sem felelt meg az adózási szempontból elvárt adatszolgáltatásnak, ami – egy esetleges adóellenőrzés esetén – több millió forintos mulasztási bírság kirovását vonhatja maga után.” A K-X Consulting által feltárt hibák öt csoportra oszthatók.

1. Az adatszolgáltatás nem automatikus és/vagy nem azonnali.

2. Az adatszolgáltatás hézagos: bizonyos számlák adatait beküldi a rendszer, de nem mindegyikét.

3. Az adatszolgáltatásba bekerülő számlaadatok nem egyeznek a számlán szereplő tényleges adatokkal.

4. A társaság – saját döntése alapján – a minimálisan kötelező adatokra szorítkozik, aminek következtében a számlára szöveges megjegyzésként rögzített, de egyébként kötelező számlaelemek nem kerülnek be az adatszolgáltatásba, ami így végül mégis hiányosnak minősül.

5. A számlázó program a valós idejű adatszolgáltatásban az adózási célra alkalmazott devizaárfolyamtól eltérő átváltási árfolyamot használ.

A vizsgálatok tanulsága, hogy a valós idejű adatszolgáltatás fejlesztését és a változások átvezetését mindig érdemes adózási szempontból is tesztelni, hogy a hiányosságok, eltérések tetten érhetők legyenek. Az átvilágítást érdemes kiterjeszteni a társaság jelentősebb beszállítóira és szolgáltatóira is – tette hozzá Nyári Zsolt.