Valóban kötelező a népszámlálás?

2022. 10. 20., 15:21

Mi írja elő a népszámlálást? Kötelező-e az adatok megadása? Mi történik a megadott adatainkkal? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi írja elő a népszámlálást?

Ahhoz, hogy megkapjuk a választ a kérdésre, hogy valóban kötelező-e a népszámlálás, azt kell tudnunk, hogy egyáltalán mi írja azt elő – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A 2022-es népszámlálást eredetileg 2021-re tervezték, ám a koronavírus beleszólt a tervekbe. 2021-ben a koronavírus miatti helyzet miatt nem lehetett megtartani a népszámlálást. De mi írja elő, hogy népszámlálást kell tartani?

Mint az életben oly sok mindent, ezt is egy törvény szabályozza. Az eredetileg 2021-re tervezett, de idén tartandó népszámlálás jogi hátterét a 2021. évi népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvényben találjuk.

A törvény előírja, hogy a Magyarország területén 2022. október 1-jén 0 órakor fennálló állapot alapulvételével a természetes személyekről és a lakásokról nép- és lakásszámlálást kell tartani. Ezt nevezzük összefoglalóan népszámlálásnak.

Ki találta ki, hogy legyen népszámlálás?

Mivel törvény szabályozza a népszámlálást, gondolhatnánk, hogy mindez honatyáink ötlete volt. Ám, mint sok más szabály, ez is kapcsolódik az Európai Unióhoz. A népszámlálás, illetve az adatszolgáltatás kötelezettsége az Európai Parlament és a Tanács nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK rendeletéből fakad. Ez az uniós rendelet a tízévente történő, a népességre és lakáskörülményekre vonatkozó átfogó adatszolgáltatás közös előírásait határozza meg.

Az uniós rendeletben meghatározott kötelezettségeknek a tagállamok, így Magyarország is köteles eleget tenni. Sőt, az adatokat továbbítani kell az Unió felé is. Az adatokat az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat felé kell megküldeni.

Kit érint a népszámlálás?

A magyar törvény meghatározza, hogy kit érint, kinek kell részt venni a népszámlálásban. A törvényi előírás alapján a népszámlálás kiterjed:

– a Magyarország területén élő vagy 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodó, de Magyarországon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

– a Magyarország területén 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodó EGT-állampolgárokra, harmadik országbeli állampolgárokra és hontalan személyekre,

– az ország területén lévő lakásokra, lakott üdülőkre, lakott egyéb lakóegységekre és a közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményekre, mint például diákotthonok, kollégiumok, munkásszállók, büntetés-végrehajtás intézmények stb.

Kötelező megadni a kért adatokat?

A törvény előírja, hogy az adatszolgáltatás fő szabály szerint kötelező. Ám ez nem azt jelenti, hogy minden kérdésre kötelező válaszolni.

Bár a TV-ben találkozhatunk olyan felhívással, ahol ismert személyek arra bíztatnak, hogy a kérdőíven adjuk meg például a vallási hovatartozást, jó tudni, hogy ez nem kötelező.

A kérdőívben megfogalmazott kérdések közül van, amire kötelező válaszolni, és van olyan is, ahol önkéntes a válaszadás.

Önkéntes, vagyis nem kötelező az adat megadása a következő témakörökben:

– az egészségi állapot,

– fogyatékosság,

– vallás,

– anyanyelv,

– nemzetiség.

A többi kérdésben az adatszolgáltatás kötelező. Fontos, hogy az adatokat a valóságnak megfelelően kell megadni.

Népszámlálás korábban is volt, ám ez most mégis más

Újdonság, hogy 2022-ben a digitális jártasságra, internethasználatra és energiahatékonyságra vonatkozó kérdésekkel is találkozhatunk a kérdések között.

Ám nem csak a kérdésekben van újítás. Lényeges változás a név megadásának kötelezettsége is. Ugyanakkor a törvény előírja azt is, hogy olyan technikai megoldást kell alkalmazni, ami az adatrögzítés pillanatában automatikus módon álnevesíti az adatokat. A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 18., 09:20
A banki hitelek jóváhagyása és folyósítása kritikus szerepet játszik egy vállalkozás életében, különösen akkor, amikor a gyorsaság kulcsfontosságú a piaci lehetőségek kihasználásában. Az MBH Bank legújabb vállalati hitelbírálati folyamata, az MBH Rapid jelentős változást hoz a finanszírozási piacon: lehetővé teszi a hitelösszegek akár öt munkanapon belüli folyósítását, ami értékes előnyt biztosíthat a vállalkozások számára.
2024. 12. 19., 11:45
A 8+1 pontos Demján Sándor Program keretében a korábbi 5 százalék helyett évi 3,5 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek kamatát. Az intézkedés „felkorbácsolta a beruházási hitelek iránti keresletet” a hazai kkv-k körében – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2024. 12. 18., 16:30
Bár ma még nem tudni, hogy milyen forgatókönyv szerint fagy be vagy zárul le a Magyarország szomszédságában zajló háború, a közelmúlt fegyveres konfliktusaiból kiindulva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet összegyűjtötte azokat a szuverenitási kockázatokat, amelyek a Kárpát-medencére veszélyt jelenthetnek.
2024. 12. 18., 16:30
A tizenhárom éve tartó szíriai polgárháború november 27-től újra a világsajtó központi témája lett, amikor a Jaysh al-Izzah lázadócsoport támadást indított a Bassár el-Aszad vezette szír hadsereg ellen, december 7-én a nemzetközi sajtó pedig már arról adott hírt, hogy Aszad elnök valószínűleg elmenekült az országból.
2024-12-20 18:05:00
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a magyar vállalatok körében két kiemelt terület rajzolódik ki a fenntarthatósági törekvésekben: az energiafelhasználás csökkentése és a munkavállalók környezetbarát munkába járásának támogatása.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.
2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS