Valóban kötelező a népszámlálás?

2022. 10. 20., 15:21

Mi írja elő a népszámlálást? Kötelező-e az adatok megadása? Mi történik a megadott adatainkkal? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi írja elő a népszámlálást?

Ahhoz, hogy megkapjuk a választ a kérdésre, hogy valóban kötelező-e a népszámlálás, azt kell tudnunk, hogy egyáltalán mi írja azt elő – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A 2022-es népszámlálást eredetileg 2021-re tervezték, ám a koronavírus beleszólt a tervekbe. 2021-ben a koronavírus miatti helyzet miatt nem lehetett megtartani a népszámlálást. De mi írja elő, hogy népszámlálást kell tartani?

Mint az életben oly sok mindent, ezt is egy törvény szabályozza. Az eredetileg 2021-re tervezett, de idén tartandó népszámlálás jogi hátterét a 2021. évi népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvényben találjuk.

A törvény előírja, hogy a Magyarország területén 2022. október 1-jén 0 órakor fennálló állapot alapulvételével a természetes személyekről és a lakásokról nép- és lakásszámlálást kell tartani. Ezt nevezzük összefoglalóan népszámlálásnak.

Ki találta ki, hogy legyen népszámlálás?

Mivel törvény szabályozza a népszámlálást, gondolhatnánk, hogy mindez honatyáink ötlete volt. Ám, mint sok más szabály, ez is kapcsolódik az Európai Unióhoz. A népszámlálás, illetve az adatszolgáltatás kötelezettsége az Európai Parlament és a Tanács nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK rendeletéből fakad. Ez az uniós rendelet a tízévente történő, a népességre és lakáskörülményekre vonatkozó átfogó adatszolgáltatás közös előírásait határozza meg.

Az uniós rendeletben meghatározott kötelezettségeknek a tagállamok, így Magyarország is köteles eleget tenni. Sőt, az adatokat továbbítani kell az Unió felé is. Az adatokat az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat felé kell megküldeni.

Kit érint a népszámlálás?

A magyar törvény meghatározza, hogy kit érint, kinek kell részt venni a népszámlálásban. A törvényi előírás alapján a népszámlálás kiterjed:

– a Magyarország területén élő vagy 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodó, de Magyarországon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

– a Magyarország területén 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodó EGT-állampolgárokra, harmadik országbeli állampolgárokra és hontalan személyekre,

– az ország területén lévő lakásokra, lakott üdülőkre, lakott egyéb lakóegységekre és a közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményekre, mint például diákotthonok, kollégiumok, munkásszállók, büntetés-végrehajtás intézmények stb.

Kötelező megadni a kért adatokat?

A törvény előírja, hogy az adatszolgáltatás fő szabály szerint kötelező. Ám ez nem azt jelenti, hogy minden kérdésre kötelező válaszolni.

Bár a TV-ben találkozhatunk olyan felhívással, ahol ismert személyek arra bíztatnak, hogy a kérdőíven adjuk meg például a vallási hovatartozást, jó tudni, hogy ez nem kötelező.

A kérdőívben megfogalmazott kérdések közül van, amire kötelező válaszolni, és van olyan is, ahol önkéntes a válaszadás.

Önkéntes, vagyis nem kötelező az adat megadása a következő témakörökben:

– az egészségi állapot,

– fogyatékosság,

– vallás,

– anyanyelv,

– nemzetiség.

A többi kérdésben az adatszolgáltatás kötelező. Fontos, hogy az adatokat a valóságnak megfelelően kell megadni.

Népszámlálás korábban is volt, ám ez most mégis más

Újdonság, hogy 2022-ben a digitális jártasságra, internethasználatra és energiahatékonyságra vonatkozó kérdésekkel is találkozhatunk a kérdések között.

Ám nem csak a kérdésekben van újítás. Lényeges változás a név megadásának kötelezettsége is. Ugyanakkor a törvény előírja azt is, hogy olyan technikai megoldást kell alkalmazni, ami az adatrögzítés pillanatában automatikus módon álnevesíti az adatokat. A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS