Valóban kötelező a népszámlálás?

2022. 10. 20., 15:21

Mi írja elő a népszámlálást? Kötelező-e az adatok megadása? Mi történik a megadott adatainkkal? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi írja elő a népszámlálást?

Ahhoz, hogy megkapjuk a választ a kérdésre, hogy valóban kötelező-e a népszámlálás, azt kell tudnunk, hogy egyáltalán mi írja azt elő – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A 2022-es népszámlálást eredetileg 2021-re tervezték, ám a koronavírus beleszólt a tervekbe. 2021-ben a koronavírus miatti helyzet miatt nem lehetett megtartani a népszámlálást. De mi írja elő, hogy népszámlálást kell tartani?

Mint az életben oly sok mindent, ezt is egy törvény szabályozza. Az eredetileg 2021-re tervezett, de idén tartandó népszámlálás jogi hátterét a 2021. évi népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvényben találjuk.

A törvény előírja, hogy a Magyarország területén 2022. október 1-jén 0 órakor fennálló állapot alapulvételével a természetes személyekről és a lakásokról nép- és lakásszámlálást kell tartani. Ezt nevezzük összefoglalóan népszámlálásnak.

Ki találta ki, hogy legyen népszámlálás?

Mivel törvény szabályozza a népszámlálást, gondolhatnánk, hogy mindez honatyáink ötlete volt. Ám, mint sok más szabály, ez is kapcsolódik az Európai Unióhoz. A népszámlálás, illetve az adatszolgáltatás kötelezettsége az Európai Parlament és a Tanács nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK rendeletéből fakad. Ez az uniós rendelet a tízévente történő, a népességre és lakáskörülményekre vonatkozó átfogó adatszolgáltatás közös előírásait határozza meg.

Az uniós rendeletben meghatározott kötelezettségeknek a tagállamok, így Magyarország is köteles eleget tenni. Sőt, az adatokat továbbítani kell az Unió felé is. Az adatokat az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat felé kell megküldeni.

Kit érint a népszámlálás?

A magyar törvény meghatározza, hogy kit érint, kinek kell részt venni a népszámlálásban. A törvényi előírás alapján a népszámlálás kiterjed:

– a Magyarország területén élő vagy 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodó, de Magyarországon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

– a Magyarország területén 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodó EGT-állampolgárokra, harmadik országbeli állampolgárokra és hontalan személyekre,

– az ország területén lévő lakásokra, lakott üdülőkre, lakott egyéb lakóegységekre és a közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményekre, mint például diákotthonok, kollégiumok, munkásszállók, büntetés-végrehajtás intézmények stb.

Kötelező megadni a kért adatokat?

A törvény előírja, hogy az adatszolgáltatás fő szabály szerint kötelező. Ám ez nem azt jelenti, hogy minden kérdésre kötelező válaszolni.

Bár a TV-ben találkozhatunk olyan felhívással, ahol ismert személyek arra bíztatnak, hogy a kérdőíven adjuk meg például a vallási hovatartozást, jó tudni, hogy ez nem kötelező.

A kérdőívben megfogalmazott kérdések közül van, amire kötelező válaszolni, és van olyan is, ahol önkéntes a válaszadás.

Önkéntes, vagyis nem kötelező az adat megadása a következő témakörökben:

– az egészségi állapot,

– fogyatékosság,

– vallás,

– anyanyelv,

– nemzetiség.

A többi kérdésben az adatszolgáltatás kötelező. Fontos, hogy az adatokat a valóságnak megfelelően kell megadni.

Népszámlálás korábban is volt, ám ez most mégis más

Újdonság, hogy 2022-ben a digitális jártasságra, internethasználatra és energiahatékonyságra vonatkozó kérdésekkel is találkozhatunk a kérdések között.

Ám nem csak a kérdésekben van újítás. Lényeges változás a név megadásának kötelezettsége is. Ugyanakkor a törvény előírja azt is, hogy olyan technikai megoldást kell alkalmazni, ami az adatrögzítés pillanatában automatikus módon álnevesíti az adatokat. A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS