Valóban ingyenes a Facebook használata?

2021. 02. 11., 15:15

Te is használod a Facebookot? Úgy gondolod, hogy Facebook-felhasználóként ingyenesen láthatod ismerőseidet, barátaidat, ingyenesen oszthatod meg a gondolataidat, örömöd és bánatod, vagy értesülhetsz a hírekről?

A Gazdasági Versenyhivatal és a Facebook „összecsapása”

A Gazdasági Versenyhivatal 2019. decemberében, több éves vizsgálatot követően hozta meg döntését a Facebookkal kapcsolatban, melyben az ingyenességet vizsgálta. Pontosabban azt, hogy valóban ingyenes-e a Facebook használata a felhasználók számára – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A döntést végül a Facebook 1,2 milliárd forintja bánta, annyi volt ugyanis a büntetés. Bár a Facebook azóta módosította a kifogásolt magatartást, nem árt, ha felhasználóként tisztában vagy vele, mivel is „fizetsz” a Facebook használatáért. Mert, hogy nem ingyenes, azt a Gazdasági Versenyhivatal egyértelműen kimondta. A kérdés, hogy miért, mi alapján?

Mi az a Gazdasági Versenyhivatal?

A Gazdasági Versenyhivatalt – rövidítve GVH-ként láthatod – az Országgyűlés hozta létre. Működését 1991. január 1-jén kezdte meg. Egyik feladata a gazdasági verseny tisztasága feletti őrködés, a piaci verseny szabadságának és tisztaságának védelme. Ennek keretében vizsgálhatja a piaci szereplők magatartását, azzal kapcsolatos kötelező döntéseket hozhat, és szükség esetén bírságot is kiszabhat.

Miért került a Facebook a Gazdasági Versenyhivatal elé?

A Versenyhivatal érdeklődését a Facebook egy korábbi regisztrációs oldala keltette fel, ahol még az szerepelt, hogy „Ingyenes és az is marad.” Vagyis a Facebook a regisztráció során azt kommunikálta a felhasználók felé, hogy a használat ingyenes.

A kérdéses vizsgálat során a Versenyhivatal a fogyasztók érdekeinek védelmében lépett fel az óriással szemben. A vizsgálat alapját a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény adta.

A döntésből kiderül, hogy a Facebookkal szembeni „versenyfelügyeleti eljárásban érintett fogyasztók azok a természetes személyek, akik önálló foglalkozásukon és gazdasági tevékenységükön kívül eső célok érdekében, felhasználóként vannak jelen a Facebookon. Megtekintik az ott megjelenő bejegyzéseket, posztokat, híreket, hirdetéseket, egyéb tartalmakat, továbbá egyéb fogyasztói aktivitást mutatnak, tartalmat generálnak”.

A Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy megtévesztő-e az ingyenes szolgáltatásra vonatkozó állítás.

Hogyan működik a Facebook?

Nyilván te magad is tudod, hogyan működik a Facebook, hogyan tudsz megosztani tartalmakat, hogyan láthatod mások véleményét, képeit, videóit. Most nem is ez a lényeg. A lényeg, hogy a Facebook – bár pénzt nem kér a fogyasztónak minősülő felhasználóitól – a felhasználók adatainak hirdetésekhez történő felhasználásával jut nem is csekély bevételhez.

Mit kifogásolt a Versenyhivatal?

Anékül, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 54 oldalas döntését részletesen ismertetném (annyit elárulhatok, hogy nem egy könnyű esti szórakoztató olvasmány, de nem is ez a feladata), nézzük meg a lényeget. Azt, ami számunkra, Facebook felhasználók számára fontos.

A Versenyhivatal úgy foglalt állást, hogy a fogyasztók az „ingyenes” jelző esetén azt várhatják el, hogy „ingyenesen” részesülnek valamilyen áruban vagy szolgáltatásban, azaz semmit sem kell cserébe tenniük vagy adniuk. Ilyen esetben fokozottan igaz, hogy a fogyasztók nem olvassák el az általános szerződési feltételeket, különböző adatkezelési tájékoztatókat, hiszen úgy vélik, hogy nincs mit veszteni, nem kell érte fizetni.

A Facebook modell esetén azonban a fogyasztók, a felhasználók részéről van ellenszolgáltatás. Ez pedig nem más, mint a saját adataink, a saját aktivitásunk, mely a Facebook és a hirdetők számára gazdasági értékkel bíró információ. Ez biztosítja a Facebook számára, hogy hirdetői nagy pontossággal célozzák meg a felhasználókat.

„A Facebook esetében a használatért adatainkkal, fogyasztói aktivitásunkkal és ezek kockázataival fizetünk” – mondta ki a GVH. Éppen ezért ítélte megtévesztőnek az „Ingyenes és az is marad.” szlogennel az ingyenesség ígéretét a Facebook részéről.

Mi a helyes a Facebook részéről?

A döntés arra is kitért, hogy mi a helyes magatartás ebben az esetben, hogyan kellene a felhasználókat tájékoztatni.

Az eljáró versenytanács álláspontja szerint az ingyenesség ígérete helyett nem a „nem ingyenes” állítás a helyénvaló, hanem az olyan kommunikáció, amely a fogyasztói ellentételezést megfelelően bemutatja.

A Facebook változtatott. No, nem azon, hogy a felhasználói adatainkkal „fizetünk” a használatért, hanem azon, hogy erről tájékoztat bennünket.

A regisztráció, vagyis az új fiók létrehozása során az „Ingyenes és az is marad” szlogent felváltotta a „Gyors és egyszerű”.

Ezen kívül a felhasználási feltételekben a Facebook így tájékoztat bennünket: „Nem kérünk díjat a Facebook általad történő használatáért. Ehelyett vállalkozások és más szervezetek fizetnek nekünk azért, hogy hirdetéseket jelenítsünk meg neked termékeikről és szolgáltatásaikról.” Természetesen ennek során személyes adatainkat is felhasználják.

Mi a tanulság?

Tagadhatatlan, hogy a mai digitális korban az adatok, köztük a személyes adatok jelentősége megnőtt. Olyannyira, hogy az adatot a gazdasági élet „új olaja”-ként is emlegetik.

Láthatjuk, hogy jogszabályokkal, hivatalos eljárásokkal is igyekeznek védeni a személyes adatainkhoz kapcsolódó jogainkat. Gondolj csak a hírhedt, igen szigorú új uniós adatvédelmi rendeletre, mely GDPR néven talán számodra is ismerősen cseng.

Ugyanakkor nem szabad felhasználóként sem elfelejtenünk, hogy amiért nekünk nem kell fizetni, azért mindig fizet valaki más. Egyetlen vállalat, rendszer sem tartható fenn pénzforrások nélkül. Önmagában ezzel nincs is gond.

A lényeg, hogy tisztában legyünk vele, hogy mikor és mihez adjuk a hozzájárulásunkat. Ehhez pedig legyünk körültekintők. Senki nem mondta, hogy életünk és főként családunk, barátaink minden percét közzé kell tennünk a social médiában. Azt, hogy mit osztunk meg a Facebookon, Instagramon rajtunk, felhasználókon áll.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 09., 05:50
Januárhoz viszonyítva 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2026. februárban, az egy évvel korábbitól 1,5 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2026-04-10 12:10:00
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.
2026-04-10 10:10:00
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS