Az éves beszámoló elkészítésével és az évzárással összefüggő feladatok jelentős terhet rónak a társaságok könyvelési, adózási területén dolgozó szakembereire, akik nem feledkezhetnek meg az üzleti év zárásával kapcsolatos jogi feladatokról és kötelezettségekről sem. A beszámoló elkészítéséhez és az évzáráshoz kapcsolódó jogi feladatokat az RSM Legal vette sorra.
Biztosítani szükséges, hogy az éves beszámoló elfogadására irányuló határozatok időben elkészüljenek és megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak – kezdi friss bejegyzését dr. Udvardy Károly ügyvéd, az RSM Legal jogi szakértője.
Ehhez elengedhetetlen, hogy a társaság legfőbb szervi ülését (taggyűlés, közgyűlés) szabályszerűen hívják össze és tartsák meg, annak érdekében, hogy a döntéshozatali folyamatok megfeleljenek a magyar és szükség esetén a releváns külföldi jogszabályoknak. Külföldi tulajdonos esetén különösen ügyelni kell a határozatok alaki és tartalmi részleteire.
A beszámoló letétbe helyezési kötelezettség elmulasztása mulasztási bírsággal, adószámtörléssel, kényszertörléssel, a vezető tisztségviselő eltiltásával, illetve nagyon szélsőséges esetben büntetőeljárás megindításával is járhat.
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. A társaság legfőbb szerve azonban a vezető tisztségviselő kérésére a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt adhat.
Amennyiben a vezető tisztségviselő ilyen felmentvényben részesül, a vállalkozás a vezető tisztségviselővel szemben többé nem léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, kivéve, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok, vagy hiányosak voltak.
A felelős ügyvezetés saját érdeke tehát, hogy ezen kérdést is a beszámoló elfogadásakor rendezzék.
Természetesen a felmentvény kérdését az ügyvezetési jogviszony megszűnésekor is érdemes napirendre venni.
A beszámoló elfogadásához szorosan kapcsolódik a gazdasági tevékenységhez, fontos döntésekhez kapcsolódó egyes, leginkább számviteli dokumentációk ellenőrzése, elkészítése. Ebbe a körbe tartozik például, de nem kizárólag; a kölcsönszerződések, vagy a cégcsoporton belüli megállapodások írásbeli rögzítése. Ennek során a transzferárazásra és felelősségi kérdésekre is figyelemmel kell lenni.
A beszámolóhoz kapcsolódóan fontos a könyvvizsgálói megbízatások lejáratának folyamatos nyomon követése és szükség szerint megújítása, hogy a pénzügyi beszámolók auditálása megfeleljen a szakmai és jogi elvárásoknak. Több esetben elmarad ennek cégbírósági bejegyeztetése, amely szintén problémákat okozhat.
A saját tőke nem megfelelő mértéke esetén a szabályozás kötelezi a cégtulajdonosokat a tőkehelyzet rendezésére. A tőkerendezésre a jogszabály többféle lehetőséget is biztosít a társaságok számára, a meghatározott mértékű saját tőke helyreállítására megoldást jelenthet; a tartozáselengedés, pótbefizetés vagy tőkeemelés (fióktelepek esetén a külföldi vállalat által biztosított források bejelentése kapcsán), annak érdekében, hogy a cég tőkehelyzete jogszerű legyen.
Minden cég esetében eltérő az, hogy melyik opciót lehetséges vagy érdemes megvalósítani, így érdemes ezt a kérdést is körüljárni legkésőbb a beszámoló elfogadáskor, ugyanis a tőkevesztésre vonatkozó szabályok az ügyvezetés és a legfőbb szerv számára is rövid határidőn belül teljesítendő kötelezettségeket írnak elő.
Amennyiben a létesítő okirattól eltérő osztalékfizetést tervez a cég, a taggyűlés kifejezett döntésére, vagy akár a létesítő okirat módosítására is szükség lehet.
Egyes esetekben érdemes lehet a tagoknak egymás közötti, tagi (szindikátusi) megállapodásban rendezni az osztalékpolitikára vonatkozó speciális szabályokat. Tagi megállapodás létrehozása esetén további kérdések rendezését is javasolt átgondolni.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a társaság létesítő okirata mindig a tükrözze a cég aktuális adatait és működési kereteit, megfeleljen a hatályos jogszabályi előírásoknak, valamint összhangban legyen a cégnyilvántartással. Így – különösen tőkerendezés vagy osztalékeltérítés esetén – annak módosítása is szükséges lehet a beszámoló elfogadásakor.
Amennyiben a cégstruktúra átalakítása tervben van, úgy az éves beszámolóhoz érdemes igazítani egy esetleges átalakulás (formaváltás, szétválás, egyesülés) előkészítését is.
Ennek hiányában is érdemes átgondolni, hogy a jelenlegi cégstruktúra kellően optimális-e, adózási és vagyonvédelmi szempontból más – pl. holdingsturktúra vagy bizalmi vagyonkezelési – struktúra kialakítása indokolt lehet-e, cégértékesítés szándéka miatt felmerülhet-e egyes üzletágak kiszervezésére vonatkozó igény.
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025 októberében kerül sor a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Integrált Hatósági Felülvizsgálati Missziójára, amely a biztonsági szabványoknak való megfelelést fogja ellenőrizni.