Újabb feladatokat ró a munkáltatókra a Munka törvénykönyvének tervezett változása

Újabb feladatokat ró a munkáltatókra a Munka törvénykönyvének tervezett változása
2022. 12. 02., 14:18

„A tervezett törvénymódosítás milyen további kötelezettségeket ró a munkaadókra, amit röviden két szóval tudnánk leírni: alkalmazkodás és adminisztráció.”

Kibővül a munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége

A munkavállalók tájékoztatásának kötelezettsége nem újdonság a munkáltatók számára. Ez egy jelenleg is létező intézmény, de a tájékoztatási kötelezettség szűkebb információs körre korlátozódik, mint ami várhatóan a 2023 elejétől irányadó lesz – kezdi friss bejegyzését dr. Vakulya Csaba, az RSM Legal jogi szakértője.

Az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelv átültetésével a munkáltatóknak rövidebb határidőkkel, részletesebb információkat kell majd nyújtaniuk. Ennek okaként az irányelv preambuluma, a változó világot, a digitalizáció erősödését és az új, kevésbé ismert foglakoztatási formák megjelenése miatti kiszámíthatatlanságot jelölte meg, amit a munkavállalók megfelelő tájékoztatása tud megoldani.

Sok esetben merőben más gondolkodást igényel majd a munkáltatók részéről az újdonságok adaptálása, többbek között a képzési politikával kapcsolatos tájékoztatás teljesítése is. Ez, ha létezett is egyáltalán a cégnél, jellemzően ad hoc jelleggel működött, és a szokásosnak mondható képzések köre, a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében valósult meg.

Ezen kívül a már létező kategóriák is változni fognak a jövőben. Például korábban is előírás volt, hogy a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának szabályairól tájékoztatni kell a munkavállalót, most viszont a szabadságokra vonatkozó rendelkezések megváltozása a korábbi tájékoztatók felülvizsgálatát is szükségessé teszik.

Változó munkaidő-beosztások jelentős logisztikai terhekkel

A munkaidő-beosztások sem feltétlenül alakulnak majd a megszokott módon. A gondozást végző vagy a legfeljebb 8 éves gyermekkel rendelkező munkavállaló kiszámíthatóbb munkafeltételeket kérhet a saját maga számára, így kérheti a munkarendjének módosítását, vagy akár a távmunkavégzést is.

Ez óriási logisztikai feladatot is róhat a munkáltatóra, ha például a kisgyermekes munkavállalók tömegesen kérnek majd könnyítést a munkavégzéshez. Bár van lehetőség a kérelem visszautasítására, ez azonban minden esetben csak alapos indokkal tehető majd meg.

Indokolási kötelezettség nélküli felmondás, indokolási kötelezettséggel

A Munka Törvénykönyvének elfogadása esetén a felmondások gyakorlatán is alakítania kell a munkáltatóknak. Vannak helyzetek, amikor a munkaviszony megszüntetését a munkáltatónak sem kell indokolnia (pl. várandósság, próbaidő). Eddig lehetőség volt arra, hogy a munkavállaló bebizonyítsa, hogy a felmondást tényleges indoka jogellenes volt. Amennyiben a törvénymódosítási javaslatot elfogadják, akkor bizonyos esetekben (és a munkavállaló kérésére) jogszabályi kötelezettsége lesz a munkáltatónak, hogy akkor is indokolást fűzzön a felmondáshoz, ha egyébként erre nem lenne köteles, ami különösen a próbaidő alatti felmondások esetén igényelhet a szokásosnál jóval nagyobb felkészültséget.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS