Az elmúlt években inkább a nyári hőség adta fel a leckét a munkahelyeken. Az energiaárak emelkedése, a változó rezsitámogatási rendszer azonban már most felveti a kérdést: Mi lesz télen? Milyen hőmérsékletre számíthatunk télen a munkahelyen? Mit kell biztosítani a munkáltatónak? Milyen legyen a téli fűtés a munkahelyen? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
Már többször is olvashattad, hallhattad tőlem, hogy a jog bizony átszövi az egész életünket – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Nem lehet kikerülni, elfutni előle, megkerülni meg nem érdemes, mert előbb-utóbb valamilyen formában visszaüt. „Hát az időjárást tán mégsem tudják a honatyáink szabályozni, nem?” – teheted fel a kérdést.
Valóban, az időjárás istenei még nem, mi, emberek vagyunk. Ám ettől még jogszabály létezik arról is, hogy milyen legyen például a munkahelyi hőmérséklet.
Jogi előírás van arról, hogy milyen jellegű munkához milyen hőmérsékletet kell a munkáltatónak biztosítani. Az ugyanis része a munkavédelemnek. Optimális működéshez optimális feltételekre van szükség.
A jogalkotó általános szabályként kimondja: „A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.”
Emlékszem arra, mikor gyerekkoromban „szénszünet” volt az iskolában, ha igen keményre fordult a téli időjárás. Persze ennek, mi gyerekek örültünk, hiszen nem kellett suliba menni, ráadásul a nagy havazás miatt helyette szánkóztunk és hóembert építettünk. Mit sem törődtünk mi azzal, hogy a téli fűtés bizony gondot is okozhat. A növekvő energiaárak miatt azonban egyre „melegebbé válik” a helyzet, míg a munkahelyek lehet, hogy kihűlnek?
Van azonban egy határ, ami alá már nem lehet menni.
A rendelet egy táblázatban rögzíti az elvárt munkahelyi hőmérsékletet:
Az iskolában megtanultuk, hogy a meleg levegő mindig felfelé száll, vagy valami ilyesmi. A lényeg, hogy a levegő hőmérséklete nem ugyanaz a talaj közelében, mint 2–3 méter magasban. Ezt bizony a munkahelyi hőmérséklet mérésénél is figyelembe kell venni. (Máris értelmet nyert, amit a suliban tanultunk.) Zárt munkahelyeken álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban kell figyelembe venni és biztosítani a megfelelő hőmérsékletet.
A számokat tehát nem lehet azzal kozmetikázni, ha a plafon közelébe helyezik a hőmérőt. A lényeg ugyanis, hogy a munkavégzéshez legyen megfelelő a hőmérséklet. Dermedt ujjakkal ugyanis nehezen lehet összeszerelni, gépelni, de még kávét főzni is. Mondjuk, a kávésbögrék mosogatása lehet, hogy népszerűbbé válna a munkatársak körében, feltéve, hogy van meleg víz… De a viccet félretéve, a megfelelő munkavégzéshez elengedhetetlen, hogy ne fázzunk a munkahelyen.
A munkáltató sem isten, így nem mindig a munkáltatón múlik minden. A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából a munkáltatónak munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. A kulcs tehát a klímakörnyezet kedvezőtlen hatása, nem pedig az, hogy fizethető-e a gázszámla. Ráadásul az sem mindegy, hogy mikor minősül hidegnek egy munkahely. Hideg munkahely esetén ugyanis még más is jár a dolgozóknak.
A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő felénél hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot vagy zárt téri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.
Hideg munkahelyek esetén óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell beiktatni.
A pihenésen kívül a hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell biztosítani. A tea ízesítéséhez pedig előírás a cukor, illetve az édesítőszer, de a citromlevet már nem tették kötelezővé.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”