Téli fűtés a munkahelyen: mennyire fogunk fázni?

2022. 09. 19., 16:17

Az elmúlt években inkább a nyári hőség adta fel a leckét a munkahelyeken. Az energiaárak emelkedése, a változó rezsitámogatási rendszer azonban már most felveti a kérdést: Mi lesz télen? Milyen hőmérsékletre számíthatunk télen a munkahelyen? Mit kell biztosítani a munkáltatónak? Milyen legyen a téli fűtés a munkahelyen? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Még a hőmérsékletet is a jog szabályozza?

Már többször is olvashattad, hallhattad tőlem, hogy a jog bizony átszövi az egész életünket – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Nem lehet kikerülni, elfutni előle, megkerülni meg nem érdemes, mert előbb-utóbb valamilyen formában visszaüt. „Hát az időjárást tán mégsem tudják a honatyáink szabályozni, nem?” – teheted fel a kérdést.

Valóban, az időjárás istenei még nem, mi, emberek vagyunk. Ám ettől még jogszabály létezik arról is, hogy milyen legyen például a munkahelyi hőmérséklet.

Jogi előírás van arról, hogy milyen jellegű munkához milyen hőmérsékletet kell a munkáltatónak biztosítani. Az ugyanis része a munkavédelemnek. Optimális működéshez optimális feltételekre van szükség.

A jogalkotó általános szabályként kimondja: „A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.”

Téli fűtés a munkahelyen

Emlékszem arra, mikor gyerekkoromban „szénszünet” volt az iskolában, ha igen keményre fordult a téli időjárás. Persze ennek, mi gyerekek örültünk, hiszen nem kellett suliba menni, ráadásul a nagy havazás miatt helyette szánkóztunk és hóembert építettünk. Mit sem törődtünk mi azzal, hogy a téli fűtés bizony gondot is okozhat. A növekvő energiaárak miatt azonban egyre „melegebbé válik” a helyzet, míg a munkahelyek lehet, hogy kihűlnek?

Van azonban egy határ, ami alá már nem lehet menni.

A rendelet egy táblázatban rögzíti az elvárt munkahelyi hőmérsékletet:

Nem mindegy, hogy hol mérünk

Az iskolában megtanultuk, hogy a meleg levegő mindig felfelé száll, vagy valami ilyesmi. A lényeg, hogy a levegő hőmérséklete nem ugyanaz a talaj közelében, mint 2–3 méter magasban. Ezt bizony a munkahelyi hőmérséklet mérésénél is figyelembe kell venni. (Máris értelmet nyert, amit a suliban tanultunk.) Zárt munkahelyeken álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban kell figyelembe venni és biztosítani a megfelelő hőmérsékletet.

A számokat tehát nem lehet azzal kozmetikázni, ha a plafon közelébe helyezik a hőmérőt. A lényeg ugyanis, hogy a munkavégzéshez legyen megfelelő a hőmérséklet. Dermedt ujjakkal ugyanis nehezen lehet összeszerelni, gépelni, de még kávét főzni is. Mondjuk, a kávésbögrék mosogatása lehet, hogy népszerűbbé válna a munkatársak körében, feltéve, hogy van meleg víz… De a viccet félretéve, a megfelelő munkavégzéshez elengedhetetlen, hogy ne fázzunk a munkahelyen.

A forró tea jogosan is elvárható lehet, ha nem elég a fűtés a munkahelyen?

A munkáltató sem isten, így nem mindig a munkáltatón múlik minden. A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából a munkáltatónak munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. A kulcs tehát a klímakörnyezet kedvezőtlen hatása, nem pedig az, hogy fizethető-e a gázszámla. Ráadásul az sem mindegy, hogy mikor minősül hidegnek egy munkahely. Hideg munkahely esetén ugyanis még más is jár a dolgozóknak.

A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő felénél hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot vagy zárt téri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.

Hideg munkahelyek esetén óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell beiktatni.

A pihenésen kívül a hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell biztosítani. A tea ízesítéséhez pedig előírás a cukor, illetve az édesítőszer, de a citromlevet már nem tették kötelezővé.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS