Téli fűtés a munkahelyen: mennyire fogunk fázni?

2022. 09. 19., 16:17

Az elmúlt években inkább a nyári hőség adta fel a leckét a munkahelyeken. Az energiaárak emelkedése, a változó rezsitámogatási rendszer azonban már most felveti a kérdést: Mi lesz télen? Milyen hőmérsékletre számíthatunk télen a munkahelyen? Mit kell biztosítani a munkáltatónak? Milyen legyen a téli fűtés a munkahelyen? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Még a hőmérsékletet is a jog szabályozza?

Már többször is olvashattad, hallhattad tőlem, hogy a jog bizony átszövi az egész életünket – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Nem lehet kikerülni, elfutni előle, megkerülni meg nem érdemes, mert előbb-utóbb valamilyen formában visszaüt. „Hát az időjárást tán mégsem tudják a honatyáink szabályozni, nem?” – teheted fel a kérdést.

Valóban, az időjárás istenei még nem, mi, emberek vagyunk. Ám ettől még jogszabály létezik arról is, hogy milyen legyen például a munkahelyi hőmérséklet.

Jogi előírás van arról, hogy milyen jellegű munkához milyen hőmérsékletet kell a munkáltatónak biztosítani. Az ugyanis része a munkavédelemnek. Optimális működéshez optimális feltételekre van szükség.

A jogalkotó általános szabályként kimondja: „A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.”

Téli fűtés a munkahelyen

Emlékszem arra, mikor gyerekkoromban „szénszünet” volt az iskolában, ha igen keményre fordult a téli időjárás. Persze ennek, mi gyerekek örültünk, hiszen nem kellett suliba menni, ráadásul a nagy havazás miatt helyette szánkóztunk és hóembert építettünk. Mit sem törődtünk mi azzal, hogy a téli fűtés bizony gondot is okozhat. A növekvő energiaárak miatt azonban egyre „melegebbé válik” a helyzet, míg a munkahelyek lehet, hogy kihűlnek?

Van azonban egy határ, ami alá már nem lehet menni.

A rendelet egy táblázatban rögzíti az elvárt munkahelyi hőmérsékletet:

Nem mindegy, hogy hol mérünk

Az iskolában megtanultuk, hogy a meleg levegő mindig felfelé száll, vagy valami ilyesmi. A lényeg, hogy a levegő hőmérséklete nem ugyanaz a talaj közelében, mint 2–3 méter magasban. Ezt bizony a munkahelyi hőmérséklet mérésénél is figyelembe kell venni. (Máris értelmet nyert, amit a suliban tanultunk.) Zárt munkahelyeken álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban kell figyelembe venni és biztosítani a megfelelő hőmérsékletet.

A számokat tehát nem lehet azzal kozmetikázni, ha a plafon közelébe helyezik a hőmérőt. A lényeg ugyanis, hogy a munkavégzéshez legyen megfelelő a hőmérséklet. Dermedt ujjakkal ugyanis nehezen lehet összeszerelni, gépelni, de még kávét főzni is. Mondjuk, a kávésbögrék mosogatása lehet, hogy népszerűbbé válna a munkatársak körében, feltéve, hogy van meleg víz… De a viccet félretéve, a megfelelő munkavégzéshez elengedhetetlen, hogy ne fázzunk a munkahelyen.

A forró tea jogosan is elvárható lehet, ha nem elég a fűtés a munkahelyen?

A munkáltató sem isten, így nem mindig a munkáltatón múlik minden. A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából a munkáltatónak munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. A kulcs tehát a klímakörnyezet kedvezőtlen hatása, nem pedig az, hogy fizethető-e a gázszámla. Ráadásul az sem mindegy, hogy mikor minősül hidegnek egy munkahely. Hideg munkahely esetén ugyanis még más is jár a dolgozóknak.

A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő felénél hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot vagy zárt téri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.

Hideg munkahelyek esetén óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell beiktatni.

A pihenésen kívül a hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell biztosítani. A tea ízesítéséhez pedig előírás a cukor, illetve az édesítőszer, de a citromlevet már nem tették kötelezővé.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-09-30 19:22:00
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség éves közgyűlésén az OAH vezetői megbeszéléseket folytattak az amerikai, az argentin, a bolgár, a finn, a horvát, a lengyel, a marokkói, a román, a szerb és a török hatóság képviselőivel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei szerint fejenként 25,2 kg élelmiszert dobunk feleslegesen a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS